Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest

Tanúból Gyanúsított – Vádlott

Lehet-e tanúból gyanúsított, vagy vádlott? Ne hagyja magát
tanúként kihallgatni, ha Önnel szemben folyik a büntetőeljárás! Kérjen ügyvédi
segítséget!

 

Hogyan zárhatják ki törvénytelenül az ügyvédet az eljárásból?

Találkozni a büntetőeljárás során olyan helyzetekkel, amikor már a nyomozás megindításakor egyértelműen megállapítható, hogy a cselekmény elkövetésének a gyanúja kit terhel, akár még tetten is érik az elkövetőt, mégis az eljárás során tanúként idézi meg a rendőrség kihallgatásra, és csupán a nyomozás lezárásához közeledve közlik vele a gyanúsítás tényét.

De mi is ezzel a probléma? Csupán annyi, hogy ezzel a megoldással erősen, és szándékosan korlátozza a nyomozó hatóság a terhelt jogait.

Be. 43. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.
(2) A terhelt jogosult arra, hogy
a) a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele.

A terhelt az eljárási jogait azok után gyakorolhatja, hogy a gyanúsítást közlik vele, vagyis gyanúsítottként (és nem tanúként) kihallgatták. Ettől a ponttól kezdve többek között megilleti annak a joga, hogy ne tegyen vallomást, a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat, észrevételeket tegyen, jogorvoslattal éljen, a büntetőeljárási jogairól felvilágosítást kapjon, és ami a legfontosabb, megilleti a védelem joga, az eljárás bármely szakaszában védőt / ügyvédet hatalmazhat meg a védelmének az ellátására.

Ezzel szemben a tanú köteles vallomást tenni, igazmondási kötelezettsége van, a kihallgatását megelőzően elhangzott figyelmeztetést – miszerint a tanúvallomást megtagadhatja, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben – rendszeresen nem értelmezi, és alkalmazza helyesen, eszébe sem jut, hogy a válaszadást megtagadhatná, ezért a vallomástétel törvényi kényszerének a téves feltételezése mellett válaszol az őt terhelő kérdésekre.

Tehát a fentiek alapján a nyomozó hatóságnak kötelessége azt a személyt, akit a bűncselekmény elkövetésének gyanúja terhel késlekedés nélkül meggyanúsítani, a gyanúsítás tényét közölni vele. A terhelt a gyanúsítotti kihallgatásának időpontjától, mint gyanúsított gyakorolhatja többek között a védelemhez való jogát, hatalmazhat meg ügyvédet, és nincs vallomás tételre kényszerítve.

Ha valakit annak ellenére hallgat ki a nyomozó hatóság tanúként, hogy egyértelműen vele szemben folyik a büntetőeljárás, akkor a nyomozó hatóság nem tesz eleget a büntetőeljárási törvényben előírt kötelezettségének, a terhelt jogait szándékosan korlátozza , ami a nyomozó hatóság részéről eljáró személy vonatkozásában felveti a hivatali visszaélés bűntettének a gyanúját is.

Hivatali visszaélés

Btk. 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezze
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogtalan hátrány okozása megvalósul, hiszen a terhelt eljárási jogait kétségtelenül korlátozza a nyomozó hatóság azáltal, hogy a gyanúsítás közlésének elmaradásával nem kerül gyanúsítotti pozícióba. Az eljáró rendőr a hivatali kötelességét kétségtelenül megszegi, hiszen maga a büntetőeljárási törvény kötelezettségként írja elő, hogy a gyanúsítás tényét a terhelttel közölnie kell a terhelttel.

Be. 82. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja
a) a terhelt hozzátartozója,
b) az, aki – törvényben meghatározott esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást az a) pont alapján nem tagadta meg…..stb.

Ne feledje el! Ha tanúként idézik a rendőrség, és olyan kérdésre kell válaszolnia, amellyel magát bűncselekmény elkövetésével vádolná, nyugodtan tagadja meg a válaszadást. Ha úgy érzi, hogy Önnel szemben folyik az eljárás, mégsem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatják ki – a jegyzőkönyvbe diktálva – hívja fel erre a nyomozó hatóság figyelmét.

A cikk megjelenése óta változott a büntetőeljárási törvény, amelynek jelenleg hatályos szabályai értelmében a tanú kihallgatásán jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd. (!)

Ügyvéd Blog – dr. Vidákovics Béla Blog

dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

 közzétéve (frissítve) 2014.10.12.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.