Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest

ADÓCSALÁS – Btk. 310. § | KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS – régi Btk. 310. § – új Btk. 396. §

Mikortól költségvetési csalás az adócsalás?

Adócsalást elkövetni 2011. december 31. napjáig lehetett, 2012. január 01. napától lépett hatályba az adócsalást felváltó költségvetési csalás.

Az adócsalás elkövetésének leggyakoribb módja, amikor az elkövető fiktív (valótlan tartalmú) számlák befogadásával csökkenti általános forgalmi adó, valamint társasági adónemben az adófizetési kötelezettségét. Fontos megemlíteni, hogy az adócsalás az adófizetési kötelezettség, az állami adóbevétel csökkentéséhez, adó behajtását jelentősen késleltetéséhez, vagy megakadályozásához kapcsolódik. Ez azt jelenti, ha valaki fiktív számlák felhasználásával Áfát igényel vissza (és nem a fizetési kötelezettségét csökkenti) akkor nem adócsalást, hanem csalást (régi Btk. 318. §, új Btk. 373. §) követ el.

Amennyiben a fiktív számla/számlák egy részét az adófizetési kötelezettségének a csökkentésére, másik részét Áfa visszaigénylésre használják fel, a meg nem fizetett adó tekintetében adócsalást, míg a jogosulatlanul visszaigényelt Áfa esetében (halmazatban az adócsalással) csalást valósít meg az elkövető.

Adócsalás természetesen a fenti példán túl még számtalan módon (például az adóbevallás elmulasztásával is) elkövethető, és nem kizárólag az általános forgalmi adó valamint a társasági adónemre, hanem különböző járulékokra, mint a társadalombiztosítási, baleseti, egészségbiztosítási, nyugdíjjárulék, Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkaadói és munkavállalói járulékra, továbbá a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulásra, meghatározott illetékekre is.

Az adócsalás és a magánokirat-hamisítás halmazatban állnak egymással, ha a felhasznált adóbevallás, vagy bármelyik melléklete hamis, valótlan tényt tartalmaz.

Az adócsalást bárki elkövetheti, akit adó vagy járulékfizetési kötelezettség terhel. A Kft. ügyvezetője, az általános forgalmi adó bevallásának elmulasztásával elkövetett adócsalásért könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyvelőnek nem adja át az adóbevallás elkészítéséhez szükséges okiratokat, és nem ellenőrzi, hogy a bevallás megtörtént-e.

Ha a terhelt több gazdasági társaságban kifejtett tevékenységével sérti a költségvetésnek az adóbevételhez való jogát és a folytatólagosság törvényben írt tartalmi követelményei is fennállnak, a bűncselekmények halmazata az adónemekhez, nem pedig a gazdasági társaságok számához igazodik. A különböző évekre vonatkozó eltitkolt jövedelemadó összege azonban nem vonható össze, így e tekintetben a folytatólagosság megállapítására sem kerülhet sor.

Adócsalás régi Btk. 310. § (2011. december 31-ig)

Régi Btk. 310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.

2012. január 01. napjától az adócsalásra vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket a költségvetési csalás tényállása alatt találják meg.

Védőügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.