Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest 

Cserbenhagyás Btk. 239. §

 Cserbenhagyás elkövetésével vádolják? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Járművezetőként közlekedési balesetet szenvedett, vagy annak csak érintettje volt és emiatt később büntetőeljárás alá vonták, pedig nem is sérült meg senki! Azzal gyanúsítják, hogy cserbenhagyott más személyt, vagy személyeket.

Mit jelent a cserbenhagyás?

A cserbenhagyás és a későbbiekben taglalt segítségnyújtás elmulasztása az általános vélekedés szerint ’egy és ugyanaz’. A mindennapokban e két kifejezést sok esetben egymás szinonimájaként használják az emberek, amelyeket megalapoznak a különböző tudósítások, híradások, ennél fogva a köztudatban is így rögzült. Ennek helyretételét a tényállás rövid bemutatásával kísérlem megoldani, hogy az olvasó különbséget tudjon tenni e két delictum között.

A cserbenhagyás vétségének védett jogi tárgya a közlekedés biztonsága, továbbá az élet és a testi épség.

Cserbenhagyás Btk. 239. §

Btk. 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. Kommentár szerint a “Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik”.

E magyarázat elemzéséhez szükség van a közlekedési baleset fogalmának meghatározására, amelyet a 60/2010 (OT 34.) ORFK utasítás tartalmaz. Ezek szerint közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá a közúti közlekedés körében állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozat összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.”

Milyen feltételek szükségesek a cserbenhagyás megállapításához?

A cserbenhagyás megállapításához az szükséges, hogy közlekedési baleset, vagy esemény következzen be, annak környezetében legyen legalább egy olyan személy, akinek a személyi sérülése reálisan bekövetkezhetett volna de az elmaradt, és az elkövető – közlekedési baleset résztvevője (például gépkocsi vezető) a baleset helyszínén nem áll meg, vagy megáll ugyan, de az eltávozás előtt nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul.

A megállási és meggyőződés-szerzési kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindazokat, akik általában a közlekedési balesettel érintettek.

A bűncselekmény elkövetője a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, akár okozója, akár sértettje, akár részese, vagy közvetett okozója a balesetnek. Közvetett okozója a balesetnek például az, aki más jármű vezetőjét hirtelen irányváltoztatásra kényszeríti, aminek a következtében – az irányváltoztatásra kényszerített jármű esetében – következik be a baleset. A balesettel érintett jármű vezetője tettese vagy társtettese lehet a cserbenhagyás vétségének, míg a jármú utasa vagy gyalogos a cselekmény tettese nem lehet.

Példák a Cserbenhagyásra

A cserbenhagyást a vasúti, vízi, légi közlekedésen túl leggyakrabban a közúti közlekedés során követik el, ezért három, részleteiben csak kissé eltérő példán keresztül mutatnám be a cserbenhagyás megállapítását, vagy éppen kizárását.

1.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. Az álló gépkocsiban és annak környezetében senki sem tartózkodott. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e elhagyta a baleset helyszínét.

A fenti példából kitűnik, hogy nem tartózkodott senki sem a baleset hatókörében, ezáltal ezzel okozati összefüggésben másnak nem keletkezhetett személyi sérülése. Ezért ebben az esetben a cserbenhagyás elkövetését nem lehet megállapítani, azonban a KRESZ 58. § szakaszában meghatározott szabályszegő magatartást igen, de ennek szankcionálása szabálysértési eljárás keretében kezdeményezhető.

2.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. A várakozó gépkocsiban, annak hátsó ülésén egy személy tartózkodott, aki a baleset következtében személyi sérülést nem szenvedett. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e, elhagyta a baleset helyszínét.

Ugyanaz az elkövetési magatartás, viszont e cselekményben a várakozó parkoló gépkocsiban tartózkodott egy személy, aki szerencsére nem sérült meg. Ezért mivel a baleset hatókörében volt más személy megállapítható a cserbenhagyás.

Fontos megemlíteni annak tényét, hogy az ilyen eseményeknél a helyszínen eljáró nyomozóhatóság vizsgálja a személyi sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét. Azaz azt, hogy a keletkezett rongálódások, a forgalmi helyzet, a sebesség, a balesettel érintett járművek fajtája, gyártmánya, típusa, állapota, illetve az egyéb jellemzők megalapozhatják-e a nyomozás elrendelését a cserbenhagyás tekintetében, vagy kizárja ennek lehetőségét. A cserbenhagyás törvényi tényállásának könnyebb megértése érdekében ültessük be a példa szereplőit, valamint annak esemény sorát a törvény szövegébe.

„Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője (példában szereplő gépkocsit vezető férfi) a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki (a várakozó gépkocsiban, a hátsó ülésen tartózkodó személy) megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e (ez a példából egyértelműen megállapítható) …”,

3.) A férfi a személygépkocsijával a város egyik mellékútján haladt. Vezetés közben a telefonja a jobb első ülés előtti lábtér szőnyegére esett, amelyet azonnal felvett, de eközben a gépkocsijával az úttest menetirány szerinti jobboldalán várakozó gépkocsi bal hátsó részének ütközött. A várakozó gépkocsiban, annak hátsó ülésén egy személy tartózkodott, aki a baleset következtében személyi sérülést szenvedett. Az ütközés után a férfi megállás, valamint anélkül, hogy meggyőződött volna arról valaki megsérült-e, vagy közvetlen veszélybe került-e elhagyta a baleset helyszínét.

Az utolsó példában, a férfi a megállási és meggyőződés-szerzési kötelezettségét nem teljesítette, ezzel megvalósította a cserbenhagyás vétségét, de mivel a balesetet Ő maga okozta, amiben egy személy megsérült, akinek nem nyújtott tőle elvárható segítséget, ezzel megvalósította segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is. A segítségnyújtás elmulasztása bűntette súlyosabban minősül, mint a cserbenhagyás vétsége, ezért – a törvény rendelkezésére tekintettel – az elkövetőt a bíróság nem a cserbenhagyás vétségében, hanem a segítségnyújtás elmulasztása bűntettében fogja marasztalni.

A törvény kimondja, hogy a cserbenhagyás vétségében az elkövető csak akkor marasztalható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. A segítségnyújtás elmulasztása bűntettét a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, míg a cserbenhagyás vétségét 1 évig terjedő szabadságvesztéssel. Tehát, ha az elkövető a cserbenhagyás vétsége mellett a segítségnyújtás elmulasztása bűntettét is megvalósítja, akkor kizárólag a súlyosabb cselekmény, a segítségnyújtás elmulasztása miatt vonják felelősségre, ezzel elkerülve a halmazati büntetést.

Összefoglalva, tehát a cserbenhagyást csak közlekedés körében és specialitása folytán csak járművezető nem akárki követheti el. Elkövetési magatartása a megállási, valamint a meggyőződés-szerzési kötelezettség elmulasztása, vagyis ha az elkövető megáll ugyan, de az eltávozás előtt nem győződik meg arról, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul. A személyi sérülésnek csak a reális lehetősége állhat fenn, mivel ha bármilyen fokú sérülés keletkezik, akkor már a cserbenhagyás vétsége nem állapítható meg.

Ha a cserbenhagyás vétsége értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntetőjogász

Közérthetően a cserbenhagyás vétségéről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

 közzétéve 2014.03.09.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.