Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd

Csődbűncselekmény Btk. 404. §

Csődbűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

A gazdasági életben számtalan esetben fordul elő, hogy akár a jelentős nyereséget termelő vállalkozások is átmenetileg, vagy véglegesen fizetésképtelen helyzetbe kerülnek. Ezekben az esetekben elkerülhetetlené válhat a csőd vagy felszámolási eljárás lefolytatása a társasággal szemben.

Gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, a gazdasági életben dolgozóknak nélkülözhetetlen ismernie a csődbűncselekmény fogalmát ahhoz, hogy válságkezelés során megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

A csődbűncselekmény jogi tárgy a gazdálkodó szervezetek hitelezőinek a védelme annak érdekében, hogy a tőkeáramlás a piacgazdaságban zavartalanul működhessen. A csődbűncselekményt a társasággal szemben fennálló tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra lehet elkövetni. Vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.

Csődbűncselekmény

Btk. 404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény (1) bekezdés a) – c) pontja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekményt, annak elkövetési magatartásait szabályozza. Csődbűncselekmény vonatkozásában fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Vagyon elrejtése amikor a nyilvántartásokban feltüntetett vagyontárgy kikerül a nyilvántartásból.

Vagyon eltitkolása, amikor a vagyontárgy be sem kerül a társaság nyilvántartásába. A csődbűncselekmény hivatkozott két elkövetési magatartásában (a vagyon elrejtésébe és az eltitkolásában) azonos, hogy mindkét esetben megvannak a vagyontárgyak, csupán a hitelezők számára lesznek hozzáférhetetlenek.

A rongálás sok magyarázatra nem szorul, ebben az esetben a dolog állaga károsodik, értéke ezáltal csökken.

Megsemmisítésnek minősül, amikor a dolog állaga olyan mértékben károsodik, hogy az már az eredeti állapotába nem állítható vissza.

Használhatatlanná tétel esetén a dolog időlegesen vagy véglegesen úgy válik rendeltetésének megfelelő használatra/felhasználásra alkalmatlanná, hogy eközben az állaga nem károsodik.

A csődbűncselekmény vonatkozásában színlelt ügyeltről beszélünk például akkor, amikor a szerződő felek kizárólag azért kötnek a – hitelező kielégítéséül szolgáló – vagyontárgyra szerződést, hogy a hitelező felé a vagyontárgy tulajdonjogának változását bizonyítsák, annak ellenére, hogy a tulajdonjog átruházására irányuló tényleges akarata a szerződő feleknek nincs, a szerződés a felek szándékával lényegében ellenkezik.

A csődbűncselekmény elbírálása során kétes követelés elismerésének minősül, az olyan követelés elismerése, amelynek tisztázatlan, vitatható a ténybeli vagy a jogi alapja, ennek ellenére az elkövető egyoldalú nyilatkozatával kötelezettséget vállal a megfizetésére, a követelés teljesítésére.

A gazdálkodás akkor ésszerűtlen, (vagyis ellentétes az ésszerű gazdálkodással) ha kisebb a valószínűsége annak, hogy a tevékenységből a társaság előnyre tesz szert, mint annak, hogy veszteség fogja érni. Tipikusan, ilyen üzletnek minősül, amikor a vezetőnek számolnia kell a veszteséggel, és az eredmény döntően a véletlenen, szerencsén múlik. Csődbűncselekmény esetében az ésszerű gazdálkodással ellentétes az is, ha valaki veszteséges üzletbe kezd, tehát átlátja, vagy át kellene látnia, hogy a tevékenység a társaságnak kárt fog okozni, de ennek ellenére elkezdi, folytatja a tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

A törvény (2) bekezdésének a) pontja értelmében a csődbűncselekmény elkövetési magatartása az is, ha valaki az (1) bekezdésben meghatározott magatartásokkal maga idézi elő a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását, a (2) bekezdés b) pontja pedig a fizetésképtelen helyzetben lévő gazdálkodó esetében elkövetett csüdbűncselekményt szabályozza.

A csődbűncselekmény lebírálása során bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
e) a korábbi csődeljárást megszüntette [Cstv. 18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. [Cstv. 27. § (2) bek.].

Az adós fizetésképtelensége az említett esetekben sem állapítható meg, ha az adós kérelmére bíróság által a tartozás kiegyenlítésére – a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján – engedélyezett legfeljebb 45 napos határidő még nem telt el [Cstv. 27. § (4) bek.].

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

Csődbűncselekmény esetében a vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős, ha az meghaladja az ötszázmillió forintot [új Btk. 459. § (6) bekezdés].

(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hitelező előnyben részesítése esetén, a gazdálkodó vagyonából a csődbűncselekmény elkövetője, valamely hitelezőjének jogos hitelezői igényét teljes mértékben, vagy az arányos kielégítés mértékét meghaladó mértékben elégíti ki, ezzel más hitelezők nem jutnak hozzá azon jogos követelésükhöz, amelyet a kielégítési sorrend betartása esetén megkaptak volna. Kizárólag jogos hitelezői igény soron kívüli kielégítésével valósítható meg, a cselekmény a hitelezők – külön törvényben szabályozott – kielégítési sorrendjét, és mértékét sérti.

A hitelező előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekményt azért ítéli meg enyhébben a törvény, mert – a vagyonvesztés ellenére – nem sérti valamennyi hitelező érdekeit.

(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

Fontos megemlíteni, hogy a csődbűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el.

Ügyvéd és a csődbűncselekmény

Gazdálkodó szervezet vezetőjének (igazgató, üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag,  ügyvezető, stb.) érdemes már akkor tapasztalt ügyvéd segítségét kérni, amikor a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, ugyanis ebben az esetben a gazdálkodásának a megszokottakon túl további törvényi korlátai vannak, mivel a tevékenységét a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával kell folytatnia. Az ügyvéd szerepe nem kizárólag azért lehet fontos, hogy a vezető tisztségviselő ne kövessen el csődbűncselekmény törvényi tényállását, hiszen a megfelelő ügyvéd, jelentős segítséget nyújthat többek között a csődeljárásra való felkészülésben, vagy a csődegyezség megkötésében.

Akit csődbűncselekmény elkövetésével vádolnak, annak nélkülözhetetlen, hogy időben tapasztalt ügyvéd segítségét kérje. Büntetőjogra szakosodott ügyvéd részletes felvilágosítást, szakszerű védelmet nyújthat Önnek. Ne habozzon! Forduljon időben ügyvéd segítségéért.

A Vidákovics Ügyvédi Iroda védelmet nyújt a büntetőeljárások terheltjeinek, a büntetőeljárás minden szakaszában, az ország egész területén. Tiszteljen meg bizalmával, keressen minket ha bajban van. Vidákovics Ügyvédi Iroda Budapest már a facebook –on is.

Büntető Ügyvéd

Közérthetően a csődbűncselekményről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

közzétéve 2013.09.07.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.