Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest

HAMIS TANÚZÁS

Hamis tanúzás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Ismerni szeretné a jogait lehetőségeit? Forduljon tapasztalt ügyvédhez!

Btk. 272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.

(4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért,
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

Hamis tanúzás példa

István, egy barátjával, és egy 15 cm pengehosszúságú késsel felszerelkezve elmegy Gábor lakásához, behajtani Gábor adósságát. István és barátja, Gábort éppen a kapuban találják, azonnal kérdőre is vonják. István jobb kezébe veszi a kést, meg is fenyegeti Gábort -„Elvágom a torkod, ha nem adod vissza a pénzem!”- miközben a barátja ököllel először gyomron, majd arcon üti Gábort.

István és barátja a fenti cselekményével megvalósítják a felfegyverkezve elkövetett önbíráskodás bűntettét.

Az eseményeket végig nézi Gábor szomszédja Laci, aki haragos viszonyban van Gáborral. Laci közel áll az eseményekhez, mindent hall, és még azt is volt ideje és módja megfigyelni, hogy Istvánnak ugyanolyan kése van, mint neki, amivel hadonászva fenyegeti Gábort. A cselekményt Istvánék fenyegetőzéssel folytatják, amit az arra járó rendőrök szakítanak félbe. A rendőrök sem az ütéseket, sem a kést nem látták, arról a helyszínen Gábor számol be nekik.

A rendőrök a helyszínen meghallgatják a jelenlévőket. Gábor elmondja, hogy István késsel megfenyegette, miközben a barátja megütötte, hogy adja vissza István pénzét. István és a barátja tagadja, a fenyegetést és a bántalmazást, kést pedig nem találnak a rendőrök Istvánnál (egy bokorba dobta, amit nem láttak). Elmondásuk szerint csak vitatkoztak.

Laci (tanú) hallja, mit mondanak Istvánék a rendőröknek, és hasonlóan adja elő az eseményeket. Jöttem hazafelé, amikor azt láttam, hogy az a két férfi odalép Gáborhoz, és elkezdenek vitatkozni. Kést vagy ütést nem láttam, csak vitatkozni hallottam őket.

Ez a cselekménye Lacinak még nem meríti ki a hamis tanúzást. Miért nem? A választ a későbbiekben tárgyaljuk.

Lacit később behívják a rendőrségre tanúskodni. Közlik vele a jogai és a kötelezettségeit, majd a hamis tanúzás következményeinek ismeretében Laci megismétli amit a helyszínen intézkedő rendőröknek mondott. „Kést és ütést nem láttam, csak vitatkozni hallottam őket”.

Ezzel a magatartással a tanú az ügy lényeges körülményeire vonatkozó olyan valótlan vallomást tett aktív mód , amely alkalmas arra, hogy ez alapján ne lehessen megállapítani az objektív igazságot, tehát a hamis tanúzás vétségét követi el.

Hamis tanúzás magyarázata

A hamis tanúzás bűncselekmény jogi tárgya a hatósági eljárások zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek, vagyis hogy az igazságszolgáltatás során eljáró hatóságok megalapozott és igazságos határozatokat hozhassanak.

A hamis tanúzás elkövetési magatartásai:
– Valótlan tényállítás (valótlan vallomás tételével (aktív hazugság),
– Valóság elhallgatása (passzív hazugság)
– Hamis szakvéleményadás
– Hamis felvilágosítás-adás
– Hamis fordítás
– Hamis okirat szolgáltatása
– Hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása

A hamis tanúzást el lehet követni bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság (rendőrség, NAV, ügyészség), szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, választott bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban.

Hamis tanúzást kizárólag az eljárásban tanúként kihallgatott személy követheti el.

Nem tanúvallomás az olyan nyilatkozat, amely előtt az érintett személyt nem figyelmeztetik arra, hogy tanúként hallgatják ki, nem oktatják ki jogaira és kötelességeire, valamint mentességi jogára, és nem hívják fel a figyelmét a hamis tanúzás következményeire. Ezek alapján nem minősül tanúvallomásnak, az a nyilatkozat, amelyet Laci, a helyszínen intézkedő rendőröknek tett, ezért nem büntethető hamis tanúzás elkövetésért.

 Tanú

A szakirodalom a tanút a bizonyítás egyik fontos alanyának tartja. Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. [Be. 79. § (1) bek.] A tanú kihallgatásának a célja, hogy vallomásával elősegítse a bizonyítást. Ezért a különböző eljárásokban bárkit bevonhatnak, megnevezhetnek tanúként, aki az adott helyzetre tekintettel rendelkezik érzékelési készséggel, és persze tud kommunikálni. A tanúkat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk.

A tanú lehet:
közvetlen közvetlenül észleli a cselekményt, eseményt, stb. (szem-, fültanú);
közvetett mások elmondásán nyugszik a tényismeretük;
érdektelen nincs anyagi, jogi, érzelmi egyéb kötődése a cselekményhez;
érdekelt van anyagi, jogi, érzelmi kötődése a cselekményhez;
felfedező tanú aki elsőként észleli az adott cselekményt, eseményt;
sértett, mint tanú ha közvetlenül észleli a cselekményt, eseményt (speciális).

A tanúkat lehet csoportosítani vallomásuk igazságtartalma alapján. Eszerint objektív oldalról vizsgálva a közölt tények lehetnek hamisak vagy igazak. Szubjektív szempontból elemezve a tanú igazat akar és/vagy tud mondani, vagy nem akarja a valós tényeket közölni. Ez utóbbinak számos oka lehet, például: megfélemlítették, lefizették, gyűlöletet érez, egyéb érdeke fűződik hozzá, stb.

A tanúvallomás igazságtartalmát számtalan taktikai fogással ellenőrizhetik. A hatóság azt vizsgálja, mik azok az egyéb bizonyítékok amiket összevetve a tanú vallomásával erősítik, gyengítik, vagy egyenesen cáfolják azt, bizonyítva a hamis tanúzás elkövetését. A tanú vallomását összevethetik más tanú, illetve a terhelt vallomásával, a szakértő által készített szakvéleménnyel, a tárgyi bizonyítási eszközökből levonható következtetésekkel stb., de egyéb nyílt vagy titkos nyomozási cselekmények foganatosítása is lehetséges.

Könnyen lehet következtetést levonni a tanú szavahihetetlenségére, ha a tanú következetlen, a vallomásai egymástól eltérnek, lényeges körülményekben ellentmondásosak, aminek logikus, életszerű, elfogadható magyarázatát nem tudja megadni.

Hamis tanúzás megvalósítható Valótlan tényállításával (valótlan vallomás tételével (aktív hazugság): A fenti példára visszatérve, tételezzük fel, Laci azt állította, Gábor szándékosan vitát provokált Istvánnal, aminek következményeként István megütötte Gábort. Ebben az esetben az ügy lényeges körülményére vonatkozó olyan valótlan vallomást tett aktív mód , amely (önmagában értékelve) alkalmas arra, hogy ez alapján ne lehessen megállapítani az objektív igazságot. Nem a valóságban megtörtént eseményeket tárja a hatóság elé.

Hamis tanúzás megvalósítható Valóság elhallgatásával (passzív hazugság): a tanú a vallomástétele során az általa ismert tények egy részét szándékosan elhallgatja. A valóság elhallgatása nem egyenlő a vallomástétel megtagadásával. A fenti példára visszatérve, Laci elhallgatta a valós és általa ismert tényeket, hiszen hallotta, hogy Istvánék pénzt követelnek, István késsel fenyegetőzik, még a kést is látta, és látta, ahogy István barátja megüti Gábort, mégsem számolt be róla, holott tudta, hogy az ügy megítélése szempontjából fontos.

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis szakvéleményadással, hamis szaktanácsadói felvilágosítás adásával: kizárólag az eljárásban szakértőként, illetve szaktanácsadóként kirendelt, vagy bevont személy követheti el. A szakvélemény három részből, a vizsgálatból, a leletből, és a véleményből áll. A szakvélemény valótlan, ha bármelyik része nem egyezik meg a valósággal.

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis tolmácsolással vagy hamis fordítással: kizárólag az eljárásban tolmácsként, vagy fordítóként kirendelt személy követheti el. Lényege, hogy a fordítás, illetve tolmácsolás tartalma nem azonos a más nyelven elhangzott, vagy leírt szöveg jelentésével.

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis okirat szolgáltatásával: Okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas. [Be. 116. § (1)]. (Ilyen okirat lehet többek között például egy kölcsön szerződés, annak a bizonyítására jött létre, hogy ki, mikor, milyen feltételekkel, kinek adott kölcsönt.)

Hamis tanúzás megvalósítható Hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatásával: Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. [Be. 115. § (1)(2)]

Nem büntethető hamis tanúzásért a büntető ügy terheltje, ha büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot, vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat, kivéve, ha ezzel megvalósítja a hamis vád bűntettét, azaz, ha más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására.

Hamis tanúzás büntetése

Ha a hamis tanúzást büntető ügyben követik el, akkor 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a hamis tanúzást polgári ügyben követik el, akkor 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés.

Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]

 „A tanú nem felelős egymagában azért, mert tévesen észlelt valamilyen tényt, vagy azt nem pontosan vagy hiányosan őrizte meg emlékezetében. Gondatlansága abban nyilvánul meg, hogy tudomását (amely önmagában lehet helyes vagy helytelen) nem hűen közli, holott közlésének hamisságát fel kellett és fel lehetett volna ismernie. Gondatlan lehet abban is, hogy az ügy lényeges körülményére nézve a valót azért hallgatja el, mert a körülményt nem tartja lényegesnek. A szakértő (szaktanácsadó, tolmács, fordító) gondatlansága a szakmai szabályok megszegésében vagy az ezekkel kapcsolatos mulasztásban is kifejezésre juthat.”
[HVG-ORAC Btk kommentár]

Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hamis tanúzás feljelentése

Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, jogerősen nem fejeződik be, büntetőeljárás kizárólag az alapügyben eljáró hatóság (például bíróság) feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. Az alapügy befejezését követően más személy is (tehát nem csak az alapügyben eljárt hatóság) tehet feljelentést hamis tanúzás miatt.

Ki nem büntethető hamis tanúzás miatt?

Nem büntethető hamis tanúzás miatt, aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Vagyis nem büntethető a bűncselekmény elkövetője, illetve a bűncselekmény elkövetőjének hozzátartozói.

Hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Nem büntethető hamis tanúzásért, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

Fontos kiemelni, ha a tanú a kihallgatása alkalmával hamisan tanúskodik, de mielőtt a vallomástételt befejezné, a vallomása hamis részét visszavonja, a hamis tényállításait módosítja, egyben előadja a valóságot, akkor hamis tanúzás miatt nem büntethető. A kihallgatás befejeztével viszont a hamis tanúzás befejezetté válik, ezért ha későbbi kihallgatása során tárja fel a valóságot, akkor az előző bekezdésben említett korlátlan enyhítés, különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés mellőzése alkalmazható.

Hamis tanúzás elévülése

A hamis tanúzás büntethetősége elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 5 év elteltével.

Az elévülés kezdő napja hamis tanúzás esetén, – amennyiben az alapügyben eljáró hatóság feljelentést tesz – az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. Ha az alapügyben eljáró hatóság nem tett feljelentést, az elévülés kezdő napja az alapügy jogerős befejezésének a napja.

Ha a hamis tanúzás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

Közérthetően a hamis tanúzásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Védőügyvéd

 közzétéve 2014.08.17.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.