BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest

Hamis vád Btk. 268.

Hamis Vád Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Hamis vád Btk. 268.

Btk. 268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.

(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.

Hamis vád példa

A válófélben lévő nő az édesapjától ajándékba kapott (különvagyonát képező) személygépkocsiját kölcsön adta a 20 éves fiának, aki egy vidéki nagyváros labdarúgó mérkőzésére vitte el azzal három haverját. A meccs után a két csapat szurkolótábora a város utcáin összecsaptak, amelynek következtében a kölcsönkapott személygépkocsi is erősen megrongálódott. Hazaérkezésekor a fiú a szétvert gépkocsit a házuk előtti parkolóban állította le, majd reggel elmondta a történteket az anyjának.

A nő ezt követően személyesen feljelentést tett a rendőrsége. Feljelentésében előadta, hogy látta amint a férje, - aki több hónapja különél -  az éjszaka, egy szerszám fa nyelével szétverte, az tulajdonában lévő (külön vagyonát képező) autóját, közel 150.000,- Ft nagyságú kárt okozott abban. A férj ellen a rendőrség kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt büntetőeljárást indított, amelynek során őt gyanúsítottként hallgatta ki.

Mit jelent a hamis vád?

1) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol:

A megvádolt személynek élő, az elkövető által egyedileg beazonosított személynek kell lennie. A hamis vád elkövetőjének nem kell pontosan név szerint megneveznie a hamisan megvádolt személyt, elég, ha az általa előadottakból egyértelműen meg lehet állapítani a személyét.

Ha a megvádolt személy, a vádolás időpontjában már halott volt, az elkövető a hamis vád bűntettét nem, de a kegyeletsértést megvalósíthatja.

Ha a hamis vád kitalált személy ellen irányul, az elkövető cselekménye hatóság félrevezetésének megállapítására lehet alkalmas.

A szóhasználata szerint "ismeretlen tettes" vagy meg nem nevezett személy ellen tett feljelentés is megvalósíthatja a hamis vádat, ha valójában egyedileg meghatározott személyre tereli a gyanút [BJD 2811., 2814.].

Ha valaki nem mást, hanem magát vádolja hamisan bűncselekmény elkövetésével, úgy a cselekménye a hamis vádat nem valósítja meg, de a hatóság félrevezetése (Btk. 271.) megállapítására lehet alkalmas.

A hamis vád akkor is megvalósul, ha az elkövető olyan személyt vádol hamisan, aki nem büntethető (kivéve, ha a vád kifejezetten utal a büntethetőségi akadályra).

A vádolásnak hatóság előtt kell történnie, de a hamis vád bármely hivatalos személy előtt elkövethető, ha az annak megfelelő tényállást az elkövető a hivatalos személy eljárása során teszi meg, mivel a hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A hamis vád, hatósági kikérdezés során tett nyilatkozatban, vagy tanúvallomásban is megvalósítható.

Mikor hamis a vád?

A vád akkor hamis, ha az elkövető, - a büntető törvénykönyv különös részében meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő, a cselekmény lényegét jelentő tények vonatkozásban – valótlan tényállást ad elő.

A hamis vádolás fogalmilag azt is jelenti, hogy a hatóság előtt tett tényállítás objektíve valótlan, vagyis az tartalmában eltér a valóságtól, és a megvádolt személlyel szemben csak azért indult büntetőeljárás, mert a feljelentés a valóságtól eltérő adatokat tartalmazott [BH 2000.436.].

A tényállításnak kifejezettnek kell lennie. Valamilyen tény vitatása egymagában még nem hamis vád még akkor sem, ha közvetett utalásnak tekinthető arra, hogy valaki bűncselekményt követett el (pl.: "a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak" - azaz hamis tanúzás bűntettét követte el [BH 1978/316.].

Nincs hamis vád, ha az elkövető olyan cselekményt tulajdonít másnak (pl. a vádlott-társának), amely miatt már folyik a büntetőeljárás az utóbbi ellen. Ezzel nem lépi túl a védekezési jog kereteit sem [BJD 4956., 9072.].

Fontosabb bírósági határozatok

A tényállítástól meg kell különböztetni a tényre utaló kifejezést, amely csak általánosságban utal meghatározott személy magatartására (pl. N. N. "hamisan tanúskodott"). Az ilyen állítás konkrét terhelő tények megjelölése nélkül legfeljebb a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, és így rágalmazást valósíthat meg [BJD 7330.].

Nem valósít meg hamis vádat vagy hamis tanúzást az ittas járművezetés miatt indult eljárásban a terheltnek az a védekezése, mely szerint a gépjárművet nem ő, hanem más, józan személy vezette. E tényállítás tartalma ugyanis nem bűncselekményre vonatkozik [BH 2006.104.].

Hamis vádért felel a terhelt, ha az általa elkövetett közvádas bűncselekményt másnak tulajdonítja. Ennek egyik esete, amikor a tetten ért terhelt más létező személynek adja ki magát, s ezzel azt a személyt teszi ki eljárásnak [BH 1984.92.].

A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy - aki a hatóság tagjai előtt a testvére személyi adatainak bemondásával igazolja magát - a testvér sérelmére hamis vád bűntettét követi el, annak ellenére, hogy a személyazonosságát utóbb megállapítják és a testvére ellen a büntetőeljárás nem indul meg [BH 2005.91].

Megállapítható a hamis vád akkor is, ha a bűncselekmény lényegében megtörtént, de a vádaskodó elhallgatja a büntetőeljárás akadályát, vagy olyan körülményt fűz valamilyen cselekményhez, amely miatt az bűncselekménynek látszik [BJD 7329.].

Koholt bizonyíték

2) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására:

Bizonyítékot koholni, kizárólag hamis tárgyi bizonyítási eszköz létrehozásával, vagy valós tárgyi bizonyítási eszköz megváltoztatásával lehet. A koholt bizonyítéknak alkalmasnak kell lennie azon valótlan tények bizonyítására, hogy bűncselekmény történt, és azt meghatározott személy követte el, vagy annak a valótlan ténynek a bizonyítására, hogy a valójában megtörtént bűncselekményt meghatározott (hamisan vádolt) személy követte el.

Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. [Be. 115. § (1)(2)]

Hamis bizonyítási eszköz létrehozását jelenti például, ha az elkövető szándékosan valaki más által használt mobiltelefont (egyéb használati tárgyat, személyes dokumentumot, vagy a DNS-ét tartalmazó hajszálat, vért, stb..) helyez el a bűncselekmény elkövetésének a helyszínén.

Bizonyítási eszköz meghamisítása például a bűncselekmény helyszínén talált tárgyak átrendezése, míg a bizonyítási eszköz eltávolítása bűnpártolást valósít meg.

Példa a bizonyíték hamisításra

A fenti példát kiegészítve: A válófélben lévő nő, hogy nyomatékot adjon a feljelentésének a pincéjében  fellelt, korábban a férje által használt keményfa nyelet helyez el a gépkocsijában, amelyen szerinte a férje daktiloszkópiai (ujj-, tenyérnyom) nyomtöredéke, és biológiai anyagmaradványa található meg.

A koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozása általában oly módon történik, hogy az elkövető a bizonyítási eszközt átadja, vagy közli a feltalálási helyét stb., de megvalósulhat úgy is, ha az elkövető cselekményének következtében találnak rá, (például a helyszínén hagyott eszközre) vagy az elkövető mással viteti el hatósághoz.

A cselekmény megvalósul (befejezett), amikor a hatóság előtt a hamis vád szóban elhangzik, vagy a hamis vádat tartalmazó irat a hatósághoz megérkezik, a koholt bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására jut.

Kísérlet miatt büntetendő az elkövető, ha a hamis vádat tartalmazó iratot a hatóságnak megküldte, de az valamilyen oknál fogva nem érkezik meg a címzetthez, illetve, ha megtett mindent annak érdekében, hogy a koholt bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására juthasson, de az valamilyen oknál fogva elmaradt.

A hamis vád annyi rendbeli, ahány személyt vádol meg a tettes. Ha egy vádban egy embert több bűncselekmény elkövetésével vádol meg a tettes, nem valósul meg halmazat.

Ha a hamis vád egyrészt a hatóság előtt másnak bűncselekmény elkövetésével történt hamis vádolásával, másrészt koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatalával valósul meg; az előbbi elkövetési fordulat megállapításának van helye, míg a bizonyíték koholásában megnyilvánuló magatartást a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként kell értékelni [BH 2002.256.]

A hamis vád folytán megindított eljárás során a vádaskodó által tett tanúvallomás nem értékelhető - hamis tanúzásként - halmazatban [a hamis vád büntetlen utócselekménye; BJD 4955.].

A Btk. 269. § értelmében a hamisan vádolni nem kizárólag a Btk.-ban megjelölt bűncselekményekkel lehet valakit, hanem szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértés, vagy fegyelmi vétség elkövetésével is.

Hamis vád minősített esetei, a hamis vád büntetése

Amíg a hamis vád elkövetését a törvény alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, - amely helyett kiszabható akár elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, stb.., illetve e büntetések közül több is - addig minősített esetben

- ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indult, 1 évtől 5 évig
- ha az érintettet (vádlottat) a hamis vád alapján elítélték, vagy ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozott amelynek az elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti 2 évtől 8 évig,
- ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a hamis vád elkövetőjét 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A hamis vád bűncselekménye gondatlanságból is elkövethető, amit a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntet. [Btk. 268. § (5)] (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy aki cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]

A Btk. 270. § (2) bekezdése a büntetés korlátlan enyhítésére, különös méltánylást érdemlő esetben annak mellőzésére nyújt lehetőséget azzal szemben, aki a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt feltárja a hatóságnak.

Hamis vád feljelentése

Amennyiben a hamis vád miatt valamilyen oknál fogva nem indul büntetőeljárás, vagy ha a hamis vád folytán (a megvádolt ellen) indult eljárást befejezték, a feljelentés az általános szabályok szerint bárki megteheti.. Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Hamis vád elévülése

A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Az elévülés kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekményvéget ér,

Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.

Fontos leszögezni, hogy a hamis vád elkövetését mint a többi bűncselekményt is, bizonyítani kell. Nem valósít meg hamis vádat az a személy, akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményt (például önbíráskodást, rablást, rágalmazástzsarolást, csalást, sikkasztást,) nem sikerül bizonyítani, és ezért a büntetőeljárást megszüntetik, vagy az felmentéssel zárul. Hamis vádnak csak az a cselekmény minősülhet, amikor az elkövető tudja, /vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene/, hogy az a tényállás, elkövetési magatartás amit állít, amivel mást terhel valótlan, és ahhoz, hogy emiatt el is ítélje a bíróság az szükséges, hogy ez - mármint, hogy tudta, hogy hamisan vádaskodik - bizonyítható legyen.

Büntető Ügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST

Jogi tanácsadás. Ügyvédünk már a kezdeti konzultáción használható tanáccsal láthatja el. Hívjon fel most!

VÁLÓPERES ÜGYVÉD BUDAPEST

Megromlott a házassága? Határozott képviseletet biztosítunk. Forduljon hozzánk bizalommal!

JOGI SZÓTÁR

Tájékozódjon büntetőjogi kérdésekben nagy tapasztattal rendelkező szakértő szerzőink cikkeiből!
Vegye fel a kapcsolatot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel a szövegre kattintva és kérjen konzultációs időpontot. Vagy hívja a +36 30 357 2124-es számot! A telefonszámra koppintva a szám bekerül mobiltelefonja tárcsázójába.

Büntetőjogi Ügyvédeink az Ön Rendelkezésére Állnak

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot a védelem megkezdéséhez.

LÉPJEN KAPCSOLATBA ÜGYVÉDÜNKKEL!

TAGADJA BŰNÖSSÉGÉT
Engedje meg, hogy segítsünk értékelni a lehetőségeit!
SZEREZZE MEG A NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÍTSÉGET
Tanácsadás. A konzultáción fontos információt, segítséget kaphat az ügyében
NE TEGYEN VALLOMÁST
Ismerje meg a jogait, adjon lehetőséget az átgondolt védekezésre.
ŐRIZETBE VETTÉK HOZZÁTARTOZÓJÁT?
Tart az előzetes letartóztatástól?
Vidákovics & Partners Ügyvédi Iroda Budapest
MARADJON KAPCSOLATBAN VELÜNK

VIDÁKOVICS ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 28. II. emelet 5. ajtó

Kapucsengő: 16

+36 (30) 357-2124

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett Vidákovics Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amely az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapon találhatók. 

A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljából szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.

© 2017 – 2020 Minden jog fenntartva.
phone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram