Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest

HAMIS VÁD Btk. 268. §

Hamis Vád elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Esetleg hamisan vádolták meg és nem tudja mit tegyen? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

Btk. 268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.

(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.

Hamis vád példa

A válófélben lévő nő az édesapjától ajándékba kapott (különvagyonát képező) személygépkocsiját kölcsön adta a 20 éves fiának, aki egy vidéki nagyváros labdarúgó mérkőzésére vitte el azzal három haverját. A meccs után a két csapat szurkolótábora a város utcáin összecsaptak, amelynek következtében a kölcsönkapott személygépkocsi is erősen megrongálódott. Hazaérkezésekor a fiú a szétvert gépkocsit a házuk előtti parkolóban állította le, majd reggel elmondta a történteket az anyjának.

A nő ezt követően személyesen feljelentést tett a rendőrsége. Feljelentésében előadta, hogy látta amint a férje, aki több hónapja különél   az éjszaka, egy szerszám fa nyelével szétverte, az tulajdonában lévő (külön vagyonát képező) autóját, közel 150.000,- Ft nagyságú kárt okozott abban. A férj ellen a rendőrség kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt büntetőeljárást indított, amelynek során őt gyanúsítottként hallgatta ki.

Mit jelent a hamis vád?

1) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol:

A megvádolt személynek élő, az elkövető által egyedileg beazonosított személynek kell lennie. A hamis vád elkövetőjének nem kell pontosan név szerint megneveznie a hamisan megvádolt személyt, elég, ha az általa előadottakból egyértelműen meg lehet állapítani a személyét.

Ha a megvádolt személy, a vádolás időpontjában már halott volt, az elkövető a hamis vád bűntettét nem, de a kegyeletsértést megvalósíthatja.

Ha a hamis vád kitalált személy ellen irányul, az elkövető cselekménye hatóság félrevezetésének megállapítására lehet alkalmas.

A szóhasználata szerint “ismeretlen tettes” vagy meg nem nevezett személy ellen tett feljelentés is megvalósíthatja a hamis vádat, ha valójában egyedileg meghatározott személyre tereli a gyanút [BJD 2811., 2814.].

Ha valaki nem mást, hanem magát vádolja hamisan bűncselekmény elkövetésével, úgy a cselekménye a hamis vádat nem valósítja meg, de a hatóság félrevezetése (Btk. 271.) megállapítására lehet alkalmas.

A hamis vád akkor is megvalósul, ha az elkövető olyan személyt vádol hamisan, aki nem büntethető (kivéve, ha a vád kifejezetten utal a büntethetőségi akadályra).

A vádolásnak hatóság előtt kell történnie, de a hamis vád bármely hivatalos személy előtt elkövethető, ha az annak megfelelő tényállást az elkövető a hivatalos személy eljárása során teszi meg, mivel a hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A hamis vád, hatósági kikérdezés során tett nyilatkozatban, vagy tanúvallomásban is megvalósítható.

A vád akkor hamis, ha az elkövető, – a büntető törvénykönyv különös részében meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő, a cselekmény lényegét jelentő tények vonatkozásban – valótlan tényállást ad elő.

A hamis vádolás fogalmilag azt is jelenti, hogy a hatóság előtt tett tényállítás objektíve valótlan, vagyis az tartalmában eltér a valóságtól, és a megvádolt személlyel szemben csak azért indult büntetőeljárás, mert a feljelentés a valóságtól eltérő adatokat tartalmazott [BH 2000.436.].

A tényállításnak kifejezettnek kell lennie. Valamilyen tény vitatása egymagában még nem hamis vád még akkor sem, ha közvetett utalásnak tekinthető arra, hogy valaki bűncselekményt követett el (pl.: “a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak” – azaz hamis tanúzás bűntettét követte el [BH 1978/316.].

Nincs hamis vád, ha az elkövető olyan cselekményt tulajdonít másnak (pl. a vádlott-társának), amely miatt már folyik a büntetőeljárás az utóbbi ellen. Ezzel nem lépi túl a védekezési jog kereteit sem [BJD 4956., 9072.].

A tényállítástól meg kell különböztetni a tényre utaló kifejezést, amely csak általánosságban utal meghatározott személy magatartására (pl. N. N. “hamisan tanúskodott”). Az ilyen állítás konkrét terhelő tények megjelölése nélkül legfeljebb a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, és így rágalmazást valósíthat meg [BJD 7330.].

Nem valósít meg hamis vádat vagy hamis tanúzást az ittas járművezetés miatt indult eljárásban a terheltnek az a védekezése, mely szerint a gépjárművet nem ő, hanem más, józan személy vezette. E tényállítás tartalma ugyanis nem bűncselekményre vonatkozik [BH 2006.104.].

Hamis vádért felel a terhelt, ha az általa elkövetett közvádas bűncselekményt másnak tulajdonítja. Ennek egyik esete, amikor a tetten ért terhelt más létező személynek adja ki magát, s ezzel azt a személyt teszi ki eljárásnak [BH 1984.92.].

A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy – aki a hatóság tagjai előtt a testvére személyi adatainak bemondásával igazolja magát – a testvér sérelmére hamis vád bűntettét követi el, annak ellenére, hogy a személyazonosságát utóbb megállapítják és a testvére ellen a büntetőeljárás nem indul meg [BH 2005.91].

Megállapítható a hamis vád akkor is, ha a bűncselekmény lényegében megtörtént, de a vádaskodó elhallgatja a büntetőeljárás akadályát, vagy olyan körülményt fűz valamilyen cselekményhez, amely miatt az bűncselekménynek látszik [BJD 7329.].

2) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására:

Bizonyítékot koholni, kizárólag hamis tárgyi bizonyítási eszköz létrehozásával, vagy valós tárgyi bizonyítási eszköz megváltoztatásával lehet. A koholt bizonyítéknak alkalmasnak kell lennie azon valótlan tények bizonyítására, hogy bűncselekmény történt, és azt meghatározott személy követte el, vagy annak a valótlan ténynek a bizonyítására, hogy a valójában megtörtént bűncselekményt meghatározott (hamisan vádolt) személy követte el.

Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. [Be. 115. § (1)(2)]

Hamis bizonyítási eszköz létrehozását jelenti például, ha az elkövető szándékosan valaki más által használt mobiltelefont (egyéb használati tárgyat, személyes dokumentumot, vagy a DNS-ét tartalmazó hajszálat, vért, stb..) helyez el a bűncselekmény elkövetésének a helyszínén.

Bizonyítási eszköz meghamisítása például a bűncselekmény helyszínén talált tárgyak átrendezése, míg a bizonyítási eszköz eltávolítása bűnpártolást valósít meg.

A fenti példát kiegészítve: A válófélben lévő nő, hogy nyomatékot adjon a feljelentésének a pincéjében  fellelt, korábban a férje által használt keményfa nyelet helyez el a gépkocsijában, amelyen szerinte a férje daktiloszkópiai (ujj-, tenyérnyom) nyomtöredéke, és biológiai anyagmaradványa található meg.

A koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozása általában oly módon történik, hogy az elkövető a bizonyítási eszközt átadja, vagy közli a feltalálási helyét stb., de megvalósulhat úgy is, ha az elkövető cselekményének következtében találnak rá, (például a helyszínén hagyott eszközre) vagy az elkövető mással viteti el hatósághoz.

A cselekmény megvalósul (befejezett), amikor a hatóság előtt a hamis vád szóban elhangzik, vagy a hamis vádat tartalmazó irat a hatósághoz megérkezik, a koholt bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására jut.

Kísérlet miatt büntetendő az elkövető, ha a hamis vádat tartalmazó iratot a hatóságnak megküldte, de az valamilyen oknál fogva nem érkezik meg a címzetthez, illetve, ha megtett mindent annak érdekében, hogy a koholt bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására juthasson, de az valamilyen oknál fogva elmaradt.

A hamis vád annyi rendbeli, ahány személyt vádol meg a tettes. Ha egy vádban egy embert több bűncselekmény elkövetésével vádol meg a tettes, nem valósul meg halmazat.

Ha a hamis vád egyrészt a hatóság előtt másnak bűncselekmény elkövetésével történt hamis vádolásával, másrészt koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatalával valósul meg; az előbbi elkövetési fordulat megállapításának van helye, míg a bizonyíték koholásában megnyilvánuló magatartást a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként kell értékelni [BH 2002.256.]

A hamis vád folytán megindított eljárás során a vádaskodó által tett tanúvallomás nem értékelhető – hamis tanúzásként – halmazatban [a hamis vád büntetlen utócselekménye; BJD 4955.].

A Btk. 269. § értelmében a hamisan vádolni nem kizárólag a Btk.-ban megjelölt bűncselekményekkel lehet valakit, hanem szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértés, vagy fegyelmi vétség elkövetésével is.

Hamis vád minősített esetei, a hamis vád büntetése

Amíg a hamis vád elkövetését a törvény alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, – amely helyett kiszabható akár elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, stb.., illetve e büntetések közül több is – addig minősített esetben

– ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indult, 1 évtől 5 évig
– ha az érintettet (vádlottat) a hamis vád alapján elítélték, vagy ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozott amelynek az elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti 2 évtől 8 évig,
– ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a hamis vád elkövetőjét 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A hamis vád bűncselekménye gondatlanságból is elkövethető, amit a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntet. [Btk. 268. § (5)] (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy aki cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]

A Btk. 270. § (2) bekezdése a büntetés korlátlan enyhítésére, különös méltánylást érdemlő esetben annak mellőzésére nyújt lehetőséget azzal szemben, aki a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt feltárja a hatóságnak.

Hamis vád feljelentése

Amennyiben a hamis vád miatt valamilyen oknál fogva nem indul büntetőeljárás, vagy ha a hamis vád folytán (a megvádolt ellen) indult eljárást befejezték, a feljelentés az általános szabályok szerint bárki megteheti.. Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Hamis vád elévülése

A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Az elévülés kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekményvéget ér,

Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.

Fontos leszögezni, hogy a hamis vád elkövetését mint a többi bűncselekményt is, bizonyítani kell. Nem valósít meg hamis vádat az a személy, akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményt (például önbíráskodást, rablást, rágalmazástzsarolást, csalást, sikkasztást,) nem sikerül bizonyítani, és ezért a büntetőeljárást megszüntetik, vagy az felmentéssel zárul. Hamis vádnak csak az a cselekmény minősülhet, amikor az elkövető tudja, /vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene/, hogy az a tényállás, elkövetési magatartás amit állít, amivel mást terhel valótlan, és ahhoz, hogy emiatt el is ítélje a bíróság az szükséges, hogy ez – mármint, hogy tudta, hogy hamisan vádaskodik – bizonyítható legyen.

Ha a hamis vád bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal. A Vidákovics Ügyvédi Iroda képes megvédeni a jogait.

Közérthetően a hamis vádról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntető Ügyvéd

 közzétéve 2014.09.06.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.