Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest

Közokirat-hamisítás Btk. 342. §

Közokirat-hamisítás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

 Közokirat-hamisítás törvényi tényállása

 

Btk. 342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.

343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

A közokirat-hamisítás elkövetési tárgya az esetek többségében a hagyományos papíralapon készült közokirat, amelynek a fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. § (1) bekezdése határozza meg.

Pp. 195. § (1)  Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

A technika fejlődésével a közokirat-hamisítás elkövetési tárgya kibővült az elektronikus okiratokkal.

A közokiratot között megkülönböztethetünk bizonyító valamint rendelkező okiratokat.

A bizonyító közokirat teljes közhitelességgel tanúsítja, a benne foglalt tények, nyilatkozatok és adatok formai és tartalmi valóságát.  Ilyenek többek között, a nyelvvizsga bizonyítvány, diploma, oklevél, iskolai bizonyítvány, anyakönyv, személyazonosító igazolvány, jogosítvány, földhivatali nyilvántartás.

A rendelkező közokiratok is alkalmasak annak bizonyítására, hogy az ott írt hatóság a megjelölt helyen és időben a rendelkező részben írt határozatot hozta, ezzel kapcsolatban milyen rendelkezést tett (BH 1988/337.), azonban a bizonyító erejük nem terjed ki a határozat tartalmára, arra, hogy az abban foglalt ténymegállapítások, ténybeli és jogi érvelések helyesek. Rendelkező közokiratok többek között a bírósági ítélet, végzés, közigazgatási eljárásban hozott határozatok.

A közokirat-hamisítás elkövetési magatartása két csoportra osztható,materiális és intellektuális közokirat-hamisításra.

Materiális közokirat-hamisítás

- hamis közokirat készítése,
- közokirat tartalmának meghamisítása,
- hamis közokirat felhasználása,
- hamisított közokirat felhasználása,
- más nevére szóló valódi közokirat felhasználása.

Hamis közokirat készítése esetén, olyan közokirat jön létre, amely korábban nem létezett, (a hamisító készíti) és az elkészítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel.

Közokirat tartalmának meghamisítása esetén, az elkövető már létező, valódi közokirat tartalmát változtatja meg. Ilyen lehet az okiratban lévő fénykép kicserélése, szöveges rész módosítása stb.

A felhasználás tulajdonképpen nem más, mint a közokirat bizonyító erejének érvényesítése, vagyis amikor az elkövető a közokiratot az abban foglaltak bizonyítása érdekében bemutatja, felmutatja. Fontos leszögezni, hogy nem számít közokirat-hamisításnak, ha valaki a hamis, hamisított közokiratot magánál tartja, de nem használja fel. Például, ha a meghamisított tartalmú személyi igazolványt az igazoltatás során nem adja át a rendőrnek, de magánál tartja.

Mivel a törvény értelmében a más nevére szóló valódi közokirat felhasználása is bűncselekménynek minősül, így az a személy, aki a más nevére szóló (nem hamis) valódi közokiratot, például parkolási engedélyt (rokkantkártya) jogosulatlanul felhasznál (kihelyezi a gépkocsi szélvédője alá), közokirat-hamisítást követ el.

Intellektuális közokirat-hamisítás

Amikor az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, intellektuális közokirat-hamisítást követ el.

Nyelvvizsga-bizonyítvány hamisítás: Hamis nyelvvizsga-bizonyítványokkal kapcsolatban, közokirat hamisítás gyanújával 2013. év elején számtalan eljárás indult. Közokirat-hamisításnak minősül ugyanis az is, ha a nyelvvizsgázó az elégséges tudás hiányában, de megfelelő készpénz ellenében olyan hiteles nyelvvizsga-bizonyítványhoz jut, amely a nyelvtudását a valóságtól eltérően igazolja. Mivel a nyelvvizsga-bizonyítványt általában meghatározott céllal szerzi meg az elkövető, így a bizonyítvány további felhasználásával az ismételt közokirat-hamisításon túl további bűncselekményeket is megvalósíthat a tudtán kívül.

A közhiteles cégnyilvántartásnak a tulajdonváltozásra, a cég tulajdonosi körére, ügyvezetőjének személyére vonatkozó bejegyzései olyan adatoknak tekinthetők, amelyek valóságát a közokirat – az ellenkező bizonyításáig – igazolja, ezért ezekre vonatkozóan a közokirat-hamisítás elkövethető (BH 2007/181. II.). A hivatkozott bírósági határozat azért jelentős, mert közokirat-hamisításnak minősül, ha valaki, csak azért adja el a korlátolt felelősségű társaságban meglévő üzletrészét, mert meg akar szabadulni a társaság felszámolásával, esetleg végelszámolásával járó nyűgtől, és általa is ismerten olyan személynek adja el az üzletrészét (társaságot), aki később a társasággal tényleges gazdasági tevékenységet nem akar folytatni, a társaságot valójában meg sem kívánta venni, tipikusan a társaság átvételéért még fizetnek is neki. A példában foglalt esetben mind az eladó, mind pedig a vevő elköveti a közokirat-hamisítást.

Ugyancsak közokirat-hamisításnak minősül, ha nem a társaság ügyvezetését ténylegesen ellátó személy kerül vezető tisztségviselőként a cégnyilvántartásba bejegyzésre, hanem egy stróman, aki csak a nevét adja, de valójában a működtetéshez a formális aláírásokon kívül semmi köze nincs.

Amennyiben közokirat-hamisítással gyanúsítják, különösen fontos, hogy még az első kihallgatása előtt forduljon szakemberhez, mivel ezzel elkerülheti, hogy további bűncselekmény gyanúsítottja legyen.

Ha tanácsadásra, vagy képviseletre van szüksége, bátran forduljon hozzánk.

Védőügyvéd

Közokirat-hamisítás közérthetően dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

közzétéve 2013.06.30.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.