Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest 

Rágalmazás Btk. 266. §

Rágalmazás elkövetésével vádolják? Esetleg Önt rágalmazták meg? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …” üzenet olvasható a Kocka utca 13. szám alatti, százhúsz lakásos társasház liftjében valamint üzenőfalán. A levelet Kovács néni, első felindulásában írta azok után, hogy nem teljesen értette mi történik a lakógyűlésen.

De vajon igaza van Kovács néninek? Tényleg sikkaszt a közös képviselő? Ha nem, akkor Kovács néni rágalmazást követ el? És mi a helyzet akkor, ha igaza van? Akkor nincs rágalmazás?

Az emberek egymás közötti kapcsolatrendszerében sokszor tapasztalni negatív jelenségeket, cselekedeteket. Ezek között kell megemlíteni a rágalmazást is, amely az általános nézet szerint nem más, mint amikor „az egyik ember a másikról valótlan dolgokat állít, és ezzel megsérti annak önérzetét”. Ez nem teljesen fedi a valóságot. Gyakran az is tapasztalható, hogy a rágalmazást a becsületsértéssel azonosítják, vagy fordítva. Ennek tisztázása érdekében a tényállás rövid magyarázatára van szükség.

Rágalmazás Btk. 266. §

Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Mit jelent a becsület?

Erre a kérdésre kell a választ elsőként megadni ahhoz, hogy a továbbiakat is meg lehessen érteni. A becsület az egyén társadalmi megbecsülését és emberi méltóságát jelenti. A rágalmazás szempontjából a társadalmi megbecsülésnek van jelentősége, ami az emberről, annak tulajdonságairól, sajátosságairól, személyes értékeiről, magatartásáról, a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet jelent.

A rágalmazás nem más, mint az egyén társadalmi megbecsülése, az egyén kedvező társadalmi értékelése ellen irányuló támadás.

Ki lehet a rágalmazás sértettje?

Az azonnali válasz az lehetne, hogy mindenki, mivel a cselekményt bármely élő, természetes személy, jogi személy vagy személyösszesség sérelmére is el lehet követni. A természetes személyek halmazán belül a gyermekkorúak és a kóros elmeállapotúak is büntetőjogi védelemben részesülnek.

Vannak jogi személyek (pl.: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, stb.), amelyek olyan tevékenységet is végeznek, feladatot látnak el, amely teljesítése a társadalom részéről pozitív megítélésű, megbecsülést vált ki. Mivel ilyen esetben a társadalmi pozitív értékelésre irányuló támadást lehet intézni, ezért a jogi személy a cselekmény passzív alanya lehet.

A személyösszesség (pl. alapítvány, egyesület, kamara, stb.) sértetti szerepét az magyarázza, hogy a kollektív társadalmi kötelezettség vállalásával szintén kivívhatják a társadalmi megbecsülést, amelynek olyan erkölcsi értéke lehet, mint a természetes személynek esetében.

Ellenben vannak olyan személyközösségek is, akik nem rendelkeznek e sajátossággal (pl.: foglalkozási ágak csoportja, egy településrész lakói, labdarúgó szurkolók stb.) ezért ők nem lehetnek a rágalmazás passzív alanyai (sértettjei).

A bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a sértett, vagyis az aki(k) ellen az elkövetési magatartás - tényállítás, híresztelés, ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata - irányul felismerhető, beazonosítható legyen. Ez nem azt jelenti, hogy a nevén kell nevezni a sértettet, hanem a körülírásából minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, felismerhetőnek, beazonosíthatónak kell lennie. A „falu dadogós bádogosa” alkalmas lehet a felismeréshez, ha ott csak egy ilyen jellemzővel rendelkező személy lakik, de a fenti példában sincs megnevezve a közös képviselő, mégis a lakók be tudják azonosítani, hogy kiről szól a levél.

Mi az a tény és a tényállítás?
A tényállításnak milyennek kell lennie ahhoz, hogy alkalmas legyen a rágalmazás megállapítására?

„Jogi értelemben a tények: az emberi cselekedetek, meghatározott magatartások tanúsítása és bármilyen egyéb megtörtént esemény, történés, végül a szubjektív tudatállapot létezése….. tény fogalma a cselekmény fogalmánál tágabb, mert idevonható a múltban lejátszódott vagy a jelenben folyó történés és esemény, amely az érzékelés körébe vonható, végül a tudatállapot is.” (Btk. kommentár)

A tényállítás olyan nyilatkozat, amely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő eseményre, jelenségre vagy állapotra vonatkozik.

Fontos kiemelni, hogy a cselekmény nem csak akkor követhető el, ha a tényállítás valótlan. Valós tények állításával is el lehet követni a rágalmazást, ha azok a becsület csorbítására alkalmasak.

Milyen elkövetési magatartásokkal lehet megvalósítani a rágalmazást?

A becsület csorbítására alkalmas tényt állításával, híresztelésével, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával.

Tény állítása: személyes tudomásszerzésen alapuló közlés (én tudom, hogy ez így és így történt);

Tény híresztelése: más/mások tényállításainak oly módon történő továbbítása, amelyből határozottan kiderül, hogy nem az elkövető saját tudomásszerzésén alapszik. (Azt a pletykát hallottam, hogy……..). A híresztelés érdekessége, hogy megvalósulhat kérdés formájában is, és az sem zárja ki a bűncselekmény megállapíthatóságát, ha a híresztelő a tényállítással ellentétesen foglal állást, vagy megkérdőjelezi a valóságtartalmát.

Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: a tényből a jellemző mozzanatok közül valamelyik kiemelésre kerül és ebből az egész eseményre, történésre logikailag következtetni lehet.

A rágalmazás elkövetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata a sértettől különböző más személy előtt történjen. A cselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbulása ténylegesen bekövetkezzék.

Általában a becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely megalapozhatja a sértett elleni büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítását, vagy a társadalmi megbecsülésének a csökkenését, elvesztését eredményezheti.

Ezzel szemben nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett – gyalázkodástól, becsmérléstől mentes – tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására alkalmas volna [BH 2009.135.].

Rágalmazás példa elemzése:

„Tisztelt lakók! A ház közös képviselője egy mocskos bűnöző, börtöntöltelék, aki elsikkasztott 1.200.000,- Ft-ot, és meghamisította a társasház könyvelését. Rendszeresen nem létező költségeket számol el, és kilopja a …”

Ez a tényközlés rágalmazás, mivel beazonosítható személy, a ház közös képviselőjéről a becsületének csorbítására alkalmas (akár büntetőeljárást eredményező) tényeket állít más személy, személyek (olvasók) előtt.

„Aki (Kovács néni) valakiről (a ház közös képviselője) más előtt (a házba belépő vagy ott tartózkodó személy) a becsület csorbításra alkalmas tényt (elsikkasztja a ház pénzét, hamisítja a könyvelést…) állít, (saját tudomásszerzésén alapul) híresztel, (más által közölt információt továbbít) vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Mikor büntetendő magasabb büntetési tétellel a rágalmazás?

A rágalmazás minősített esetei:

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja, esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg – van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.

Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is.

Jelentős érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni viszonyaival kapcsolatban keletkezik. Ennek az érdeksérelemnek nem feltétlenül a sértettnél kell jelentkeznie, hanem más személy vonatkozásában is előfordulhat.

A bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, a bírósághoz kell benyújtani a büntetés kérésére irányuló határozott kérelmet, eljárási illeték megfizetése mellett.

Valóság bizonyítása

Btk. 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

A rágalmazás megvalósulásának nem feltétele, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés valós legyen, ezért a cselekmény valós tényállítással is elkövethető.

A törvény a fenti szakasszal büntethetőséget kizáró okot létesített, kizárólag azokban a kivételes esetekben, amikor a tényállítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta, és a tényállításának a valóságát bizonyítani is tudja.

A bíróság megvizsgálja, hogy a tényállítására vonatkozóan a közérdek vagy jogos magánérdek fenn állt-e. Amennyiben azt állapítja meg, hogy nem állt fenn, úgy a valós tények állítása ellenére is megvalósul a rágalmazás. Amennyiben fenn állt, lehetőséget biztosít az elkövetőnek arra, hogy bebizonyítsa, amit állított valós volt. Ha az elkövető az állításának valódiságát bebizonyítani nem tudja, a bíróság a rágalmazás elkövetésében marasztalja.

Ha a rágalmazás értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják, forduljon hozzánk bizalommal.

Védőügyvéd

Közérthetően a rágalmazásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

 közzétéve 2014.03.23.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.