Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest

SIKKASZTÁS – Btk. 372. §

Sikkasztás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás.

 

Sikkasztás

Sikkasztás

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sikkasztás azon bűncselekmények kategóriájába tartozik, amit nagyon gyakran úgy követnek el az emberek, nem is tudnak róla, hogy adott cselekményük a sikkasztás törvényi tényállát valósítja meg. Az első meglepetés akkor éri az embert, amikor  a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatja ki.

Egyszerű példák a sikkasztás bűncselekményére

A Gyuri elmegy az X pénzintézethez és lízingel egy gépkocsit. Az autó a lízingcég tulajdonába kerül, de azt rábízza Gyurira. Átadja számára a jármű birtokát, használatának jogát, de a rendelkezési jogot az autó felett (részben) fenntartja magának. A rendelkezési jog magában foglalja a dolog birtokát (a birtokának átengedését), használatát (használatának átengedését), hasznai szedésének a jogát, azt a jogot, hogy a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, hogy a tulajdonjogát másnak átengedje.

Gyuri a gépkocsit a lízingcég hozzájárulása nélkül tartósan más birtokába, használatába nem adhatja, mint ahogyan egyáltalán nem adhatja biztosítékul, más módon sem terhelheti meg, és nem is értékesíti, mert ezekben az esetekben sikkasztást követne el.

Ha például Gyuri nem tudja fizetni a gépkocsi lízingdíját, és azt átadja egy ismerősének azzal a megállapodással, hogy az fogja fizetni helyette a lízingdíjat, a sikkasztás már meg is valósult, kivéve akkor, ha erre engedélyt kért a lízingbe adó cégtől, mivel a dolog birtokának, vagy használatának átadása feletti jogot a lízingcég fenntartotta magának.

A sikkasztás gyakori elkövetési módja, amikor célhoz rendelt összeget az elkövető nem a céljának megfelelően használ fel, esetleg eltulajdonítja:

Kedves Gyuri! Itt van 150.000,- Ft. Nem érek rá, ezért kérlek, vedd meg nekem azt a TV-t, amit együtt láttunk a sarki műszakiban. Gyuri hogyan tudja elkövetni a sikkasztást? Például az összeget elteszi (eltulajdonítja) és nem vesz belőle semmit, természetesen a sértettnek vissza sem adja. Megvalósíthatja úgy is, hogy mielőtt megvenné a TV-t, harmadik személynek kölcsönadja az összeget. Ez még akkor is sikkasztás, ha időre megveszi a TV-t, mert az összeggel a céljától eltérően, a sajátjaként rendelkezett, azt átadta harmadik személy részére.

Sikkasztás gazdasági társaságok esetében

Sikkasztásnak minősül az is, ha a Kft. ügyvezetője, vagy a dolog (például pénz) kezelésére megbízott alkalmazottja (pénztáros), a Kft. tulajdonát képező pénzt a saját számlájára utalja, azt megforgatja, majd a Kft. számlájára visszautalja.

Nagyon fontos! Nem kell, hogy a sértettnek (társaságnak), a sikkasztás kárt okozzon. A sikkasztás megvalósul már akkor is, ha az elkövető a rábízott idegen (más tulajdonát képező) dologgal károkozás nélkül sajátjaként rendelkezik.

Sikkasztani, a sikkasztást elkövetni a felsorolt példákon túl számtalan módon lehet. A sikkasztás törvényi tényállásának ismertetését követően olvashatnak további példákat a cselekményre vonatkozóan.

Sikkasztás Btk. 372. § magyarázata

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

A törvény a tulajdonviszonyok rendjét igyekszik a tényállással megvédeni. A sikkasztás esetében a sikkasztó, visszaél a sértett bizalmával, visszaél azzal, hogy a dolgot annak tulajdonosa (a sértett) rábízta. A sikkasztást az elkövető számára idegen (tehát nem a saját tulajdonát képező), értékkel bíró dologra lehet elkövetni.

A sikkasztás esetében, – szemben a lopással – a dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába.

Sikkasztás szempontjából a dolgot eltulajdonítja, aki a valós tulajdoni állapotok megszüntetésére törekedve, a dolog tényleges tulajdonosát jogai gyakorlásában akadályozza (ellehetetleníti) azzal, hogy például a dolgot a visszakövetelésre jogosult (tulajdonos) előtt letagadja, vagy azt vissza nem adja (nem számol el vele), hanem sajátjaként használja, elhasználja, beépíti, értékesíti stb.

A sikkasztást a rábízott idegen dologgal sajátjaként rendelkezve az követi el, aki a tulajdonosi rendelkezési jogok valamelyikét tevéssel vagy nyilatkozattal, tehát a rendelkezés valamely tényleges megnyilvánulásával jogellenesen maga gyakorolja [HGY 1999.8.].

Mik azok a tulajdonosi rendelkezési jogok?

A tulajdonos a dolgát birtokolhatja, használhatja, szedheti a dologból folyó hasznokat (például bérleti díj). A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon (rendelkezési jog).

Ennek megfelelően a sikkasztást az követi el, aki a dolog tulajdonosának engedélye, hozzájárulása nélkül, a rábízott idegen dolog birtokát, használatát másnak átengedi, a dolog hasznait szedi, azt valamilyen jogügylet kapcsán biztosítékul adja, vagy más módon megterheli, illetve a dolgot értékesíti, azt a fentiek szerint eltulajdonítja.

A sikkasztás szándékos bűncselekmény. Tettese és társtettese csak az lehet, akire (akikre) a dolgot rábízták, és azt birtokolja is.

Sikkasztás büntetése

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást kisebb értékre (50.001 – 500.000,- Ft-ig) vagy b) a szabálysértési értékre (50.001,- Ft-ig) elkövetett sikkasztást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a sikkasztást, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre (500.001 – 5.000.000,- Ft-ig), b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre (5.000.001 – 50.000.000,- Ft-ig), b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre (50.000.001 – 500.000.000,- Ft-ig) vagy b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre (500.000.001,- Ft-tól) vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

További példák a sikkasztás törvényi tényállására

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat [BH 1999.41.].

Nem rábízás a dolog pillanatnyi átadása, amikor a tulajdonos a közelben tartózkodik, mert a helyzete ilyenkor olyannak tekinthető, mint aki változatlanul birtokolja a dolgot. Az ilyen dolog eltulajdonítása nem sikkasztás, hanem lopás. A közös csomagból történő eltulajdonítás jogi megítélése ugyanez. Miután rábízás ilyen esetben sem történik, az idegen dolog elvétele nem sikkasztás, hanem lopás [BH 1979.143.].

A vállalkozási szerződés keretében átvett pénzösszeg esetében – ha a vállalkozó nem teljesít – az elhatárolás döntő ismérve, hogy a megrendelő által átadott előleg milyen célt szolgált. Amennyiben az a vállalkozási (munkadíj) egy részének előzetes kifizetését jelentette, sikkasztásról – minthogy a dolog átment a vállalkozó tulajdonába – abban az esetben sem lehet szó, ha a vállalkozó a felvállalt eredményt nem szolgáltatta. Ilyen esetben (feltéve természetesen, hogy a csalás bizonyossággal kizárható) magánjogi vita jön létre, amelynek eldöntése polgári peres eljárásra tartozhat. Ezzel szemben sikkasztásért felel az, aki a meghatározott rendeltetéssel – pl. anyagvásárlásra – átvett pénzösszeget más célra fordítja vagy eltulajdonítja [BH 1994.63.].

A bizományosi értékesítésre átvett dolgok az átadó tulajdonában maradnak, ezek eltulajdonítása sikkasztás. Ellenben, ha nem bizományosi, hanem adásvételi szerződés alapján szerzik meg a dolgot, az a vevő tulajdonába kerül, még akkor is, ha a vételárral adós marad, vagy azt később elmulasztja megfizetni [BH 1993.283.].

Az áruszállítással megbízott személy (gépkocsivezető, rakodó) részéről az átvett dolog eltulajdonítása vagy azzal sajátjaként rendelkezés sikkasztást valósít meg [BH 1992.15.].

Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti vagy haszonkölcsön-szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja [BH 2000.5.].

Az elszámoláson alapuló tartós jogviszony sem jogosítja fel az elkövetőt, hogy a meghatározott rendeltetéssel átvett pénzösszeg tekintetében a sajátjaként rendelkezzék; az ilyen magatartás a sikkasztás megállapítására alkalmas [BH 1999.247.].

Nem a sikkasztást, hanem a lopást valósítja meg, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő számítógépet – felettesének tiltó rendelkezése ellenére – átvételi elismervényt hátrahagyva lakására viszi, és felértékeltetése után a becsült értéknek megfelelő összeget a munkáltatója részére megküldi [BH 2003.398.].

A sajátjaként rendelkezésnek – mint elkövetési magatartásnak – aktív magatartásban kell megnyilvánulnia, ezért a jogszerűen birtokban tartott pénzösszeggel való késedelmes elszámolás általában nem alkalmas a sikkasztás megállapítására [BH 1999.493.].

A sajátjaként rendelkezéssel követi el a sikkasztást a kft. alkalmazottja, ha a megbízás alapján beszedett pénzt nem fizeti be, hanem azt az elmaradt munkabérének a kiegyenlítésére visszatartja [BH 1998.6-265.].

Megvalósítja a sikkasztást, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő, de általa birtokban tartott szerszámokkal és anyagokkal nem számol el, hanem azokat – mint sajátját – értékesíti [BH 2002.347.].

Sajátjakénti rendelkezés hiányában viszont nem valósul meg sikkasztás, ha a lakásfenntartó szövetkezet elnöke a visszahívását követően – közgyűlési határozat alapján – a megszavazott tiszteletdíjak és jutalmak kifizetése iránt intézkedik [BH 1988.346.].

Amennyiben sikkasztás bűncselekményének elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját, ha védelmének ellátásához, védekezése kidolgozásához tapasztalt ügyvédet keres, forduljon hozzánk bizalommal.

Közérthetően a sikkasztásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntető ügyvéd

 közzétéve (frissítve) 2015.03.08.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.