Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest

VÉDŐÜGYVÉD

Mi a védőügyvéd feladata?

1,) a terhelttel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvegye.

A kedvező helyzet a terhelt számára az, amikor ő maga képes a védőügyvédjével, annak irodájában személyesen felvenni a kapcsolatot.

Hogy miért? Először is, mert akkor nem áll a szabadságát korlátozó kényszerintézkedés alatt, és valószínűleg nem is bujkál, nem rejtőzött el az őt kereső hatóságok elől.

Vagyis, ha már az eljáró hatóságok látókörébe került, az nem tartotta szükségesnek szabadságát korlátozó kényszerintézkedések valamelyikének alkalmazását, vagy azt, hogy a nyomozószerv látókörébe kerülése előtt gondolkodik és időben lép azért, hogy a lehető legkedvezőbb eredmény legyen elérhető az ügyében.

Tehát ha a védőügyvédnek, büntetőjogásznak kell felvennie a kapcsolatot a terhelttel, amit természetesen a védőügyvéd késlekedés nélkül meg is tesz, az a terhelt számára ijesztőbb, terhesebb helyzetet jelent.

Ha előre látjuk azt, hogy akár súlyos balesetet is szenvedhetünk motorozás közben, butaság lenne védőfelszerelés nélkül felülni a motorra. A jó minőségű ruha és egyéb protektorok az eséstől ugyan nem menthetik meg, de az esés következményeit jelentős mértékben csökkenthetik. Hasonló a helyzet a büntetőeljárás esetében is. Ha lehetősége van rá, időben gondoskodjon a védelméről!

A védőügyvédnek, (büntetőjogásznak) kötelessége, hogy késlekedés nélkül felvegye a kapcsolatot a terhelttel, de ha esély van arra, hogy Önből terhelt legyen, akkor minél előbb vegye fel a kapcsolatot védőügyvéddel. Ha a kapcsolatfelvételre személyesen, szorongatott helyzetéből adódóan nem képes, akkor ne nyilatkozzon, ne tegyen vallomást addig, amíg nem beszélt az védőügyvédjével. Ne feledje! Jogában áll hallgatni!

2,) a védőügyvédnek a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben fel kell használnia.

Mi a törvényes védekezési eszköz? Minden, amit törvény nem tilt, minden, ami nem valósít meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.

Mi köti a terheltet a védekezése során? Az, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A vádlottnak igazmondási kötelezettsége – a tanúval ellentétben – nincs, vagyis azt mond, amit csak akar, természetesen az előzőekben említett megkötéssel.

Általános helyzet, amikor két – három terhelt tagadja a bűncselekmény elkövetését adott ügyben, miközben mindösszesen egy tanúja volt a cselekménynek, aki történetesen egyben a sértett is.

A terheltek általában könnyelműen vállat rándítanak, kényelmesen hátradőlnek, mert úgy gondolják, hogy az ő tagadásukkal szemben (hiszen hárman vannak) semmit nem ér a tanú vallomása, ezért őket nem ítélhetik el.

Rendszeresen hallani a terheltektől, hogy „egy állítás egy tagadás” ugyan mit tudnak velem csinálni? Sajnos fel kell hívnom mindenki figyelmét, hogy nem egy amerikai filmbe csöppent, hanem ez a valóság, és itt nem így működik.

Mint ahogy szó volt róla, a tanúnak igazmondási kötelezettsége van. A vádlott nyugodtan hazudhat (természetesen mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat). Vajon kinek a vallomása az, ami könnyedén félresöpörhető azzal, hogy hazudik? Vajon a tanú állításával szemben ér valamit a vádlott tagadása?

A gyakorlat szerint nem sokat, mert bizonyítékok hiányában senki nem fogja a tanút hamis tanúzással vádolni, és ezért a vallomását figyelmen kívül hagyni, hacsak tények alátámasztásával nem lehet kétségbe vonni a szavahihetőségét, bizonyítani az elfogultságát stb.

De térjünk vissza az eredeti mederbe. Ott jártunk, hogy mi a védőügyvéd feladata?

Terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználjon.

Mivel nem a büntetőeljárás, hanem a terhelt érdeke az elsődleges szempont a védőügyvédnek (büntetőjogásznak), ezért gondosan, körültekintően kell eljárni a védekezési eszközök felhasználása során. És nem minél hamarabb elkapkodva kell azokat a hatóságok tudomására hozni.

Hasonlíthatnánk egy kártyajátékhoz. Nem mindegy, hogy a legjobb lapjainkat mikor, milyen körülmények között használjuk fel. Butaság lenne nyílt lapokkal játszani, miközben arra büszkék a magyar hatóságok, akik a büntetőeljárásban részt vesznek, hogy a nyomozóhatóság által összegyűjtött bizonyítékok számottevő részét a terhelt nem ismerheti meg, csak a nyomozás lezárása után az iratok ismertetésekor.

És hol van a fegyverek egyenlősége? Nem csak a lapjaikat takargatják, hanem azt sem mondják meg gyakran, hogy milyen típusú kártyával játszunk. Ezzel szemben már nehezebb a megfelelő stratégiát kiépíteni, mivel a különböző előálló helyzetekre másként kell reagálni is.

A gyakorlott játékos (védőügyvéd) a megfelelő lépést teszi meg a megfelelő időben, ha kell blöfföl, higgadt tud maradni, amíg másoknak reszket a keze a tét miatt, és idő előtt, vagy túl későn játsszák ki a lapjaikat.

3,) a védőügyvédnek feladata, hogy a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítsa, a jogairól tájékoztassa.

A védőügyvédnek minden esetben részletes tájékoztatást kell nyújtania a terheltnek a jogairól, a választható védekezési formákról, lehetőségekről, és azok lehetséges következményeiről. A védőügyvéd nem dönthet a terhelt helyett, de védekezési stratégiára természetesen javaslatot tesz. Minden esetben a terhelt dönti el, hogy a védekezésének milyen formáját választja, amihez a védőügyvéd kötve van. A törvényes kereteken belül eljárásával mindenben támogatja a terheltet, képviseli érdekeit.

4,) a védőügyvéd kötelessége, hogy a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.

A védőügyvédnek jogában áll a védelem érdekében az ügyben tájékozódni, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat beszerezni és gyűjteni.

A terhelt jogait a védőügyvédje külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.

Miért lehet fontos, hogy minden lényegtelennek tűnő részletet feltárjon a védőügyvédjének?

A védelem szempontjából lehet, hogy igenis fontos, és nagy jelentőséggel bír az a körülmény, amit Ön lényegtelennek ítél.

Ha a védőügyvéd (büntetőjogász) nem ismeri a legapróbb részletekig a történteket, könnyen előfordulhat, hogy olyan bizonyítási indítvánnyal él, amelynek eredménye, nem hogy mentené ügyfelét szorult helyzetéből, hanem egyenesen lehetetlenné teszi a további védekezést.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség garantálja az Ön számára, hogy amit az ügyvédjének elmond az kizárólag ön és ügyvédje között marad.

Hogyan hívják a büntetőeljárás során a terhelt (gyanúsított, vádlott, elítélt) érdekében eljáró ügyvédet?

A Büntetőeljárásról szóló törvény egyszerűen védőnek nevezi, amiről valószínűleg hamarabb eszünkbe jut egy labdarúgó, – akinek a feladata, hogy megakadályozza, hogy az ellenfél a kapujába juttassa a labdát, – mint egy ügyvéd.

A hétköznapokban, azért, hogy a büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd egyedileg megkülönböztethető legyen szokták büntetőjogásznak, büntető ügyvédnek, büntetőjogi ügyvédnek nevezni, de talán a legtalálóbb megjelölés, ami egyben a legközelebb is áll a hatályos büntetőeljárási törvényben foglalt „védő” megjelöléshez a védőügyvéd.

Büntető ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.