Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest

Vesztegetés – Hivatali Vesztegetés – Btk. 293. § – 294. §

Vesztegetés miatt büntető eljárást indítottak Ön ellen, pedig nem is adott át „kenőpénzt, jattot, sápot, csúszópénzt, külön juttatást, harmadlagos jövedelmet, fizetés kiegészítést” senkinek!

 

Mi is az a hivatali vesztegetés?

Az alábbi hétköznapi példa sokak számára ismerősnek tűnhet, azonban a vesztegetés törvényi tényállásának rövid magyarázata újdonságként is hathat.

László – foglakozása szerint plasztikai sebész – a személygépkocsijával egy kis város főútján haladt és közben a kezében tartott mobiltelefonján beszélt. Ezt észlelte a szemből közlekedő rendőrjárőr, aki a rendőrautóval azonnal megfordult és megállásra szólította fel Lászlót. Az igazoltatás után a rendőr ismertette az elkövetett szabályszegő magatartást, valamint az ellenőrzés során megállapított alkoholfogyasztás mértékét és ismertette ezek jogkövetkezményeit.

László az eljárás elkerülése végett felajánlott és átnyújtott kétszázezer forintot a rendőr részére, aki az összeget visszautasította, majd vesztegetés, valamint járművezetés ittas állapotban bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt előállította a helyi rendőrkapitányságra. A cselekmény szemtanúja volt egy a járdán éppen ott kíváncsiskodó gyalogos, és természetesen a rendőr járőrtársa is. Lászlót az elkövetett cselekményei miatt gyanúsítottként hallgatták ki és a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító ítéletet mondott ki a vesztegetés elkövetése miatt is.

A tapasztalatok alapján vannak olyan személyek, akik a fenti cselekményt nem tartják különösebben jogellenesnek, mivel abban az esetben, ha a rendőr elfogadja az összeget, akkor azt mondják egy baráti beszélgetés alkalmával, hogy milyen rendes, elnéző volt a „yard” és csak egy kis „jattot” adott neki. Pedig ebben az esetben a vesztegetés megjelenik mindkét oldalon, vagyis a rendőr részéről is, és a készpénzt átadó részéről is, amit a törvény komoly büntetéssel rendel büntetni.

Hivatali Vesztegetés Btk. 293. §

Btk. 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hivatalos személyek körét a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja részletesen felsorolja. Példálózó jelleggel ide tartozik a rendőr, az ügyész, a bíró, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó stb…

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, a cselekménnyel összefüggésben álló pozitív változást jelent. Az előny lehet vagyoni és nem vagyoni is, vagyis a vesztegetés során az előny nemcsak a készpénzre korlátozódik, hanem az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas fogalom körébe tartozókra is. Tehát előny lehet ajándék, valamely szolgáltatás, indokolatlanul magas árengedmény, kedvezmény, a tartozás elengedése, valamely kereseti lehetőség, például másodállásbeli foglalkoztatás biztosítása, a kamatmentes kölcsön, de még a szexuális szolgáltatás, stb…. is ebbe a kategóriába tartozhat.

Amikor valakit befolyásolni törekszünk, akkor valamilyen magatartás tanúsítására, vagy éppen attól való tartózkodásra, nem tevésre próbáljuk rávenni. A vesztegetés elkövetéséhez nem szükséges az, hogy a felajánlott előnnyel (pénzzel) elérjük a célunkat, vagyis nem kell, hogy a hivatalos személy elfogadja azt. A vesztegetés már az előny felajánlásával megvalósul az aktív vesztegető részéről.

A tényállások további megértése miatt a bűncselekmények alanyaival, vagy ha inkább úgy tetszik tetteseivel is kell foglalkozni egy keveset, mivel különbséget kell tenni a hivatali vesztegetés aktív és passzív formái között.

Aki átadja vagy ígéri az előnyt és ezzel befolyásolni törekszik a hivatalos személyt a működésével (tevékenységével) kapcsolatban ő a hivatali aktív vesztegető, aki pedig a felajánlott előnyt, vagy akár csak az előny ígéretet elfogadja, esetleg kéri ő a hivatali passzív vesztegető. Egyszerűbben, aki valamely hivatalos ügyben eljárva a vonatkozó normákon kívül akar valamit elintézni és ezért cserébe ad, ígér aktív, aki tartja a markát, vagy ígéretet fogad el az passzív vesztegető.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

László a plasztikai sebész cselekményét a törvény 1 – 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, hiszen a vele szemben intézkedő rendőrnek kötelessége, hogy a szabálysértés elkövetése (kézben tartott telefonnal telefonálás), illetve a vérének alkohol koncentrációjától függően ittas vezetés szabálysértése, vagy bűntette miatt a szükséges intézkedéseket megtegye, az eljárást megindítsa. A rendőr hiába nem fogadta el a felajánlott pénzt, László azzal, hogy eredménytelenül, de megpróbálta „megvenni” a rendőrt a cselekményt elkövette.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Hivatali Vesztegetés Elfogadása

Btk. 294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) az előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Amennyiben László sikerrel járt volna, és a rendőrt sikerül rávennie arra, hogy engedje őt el, akkor rendőrt a törvény a passzív hivatali vesztegetés elkövetése miatt 2-8 évig, vagy akár (ha vezető beosztású hivatalos személyként követi el) 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel is bünteti, ugyanis a rendőr a hivatali kötelességét szegi meg, mivel a rá vonatkozó jogszabályok és egyéb normák határozzák meg szolgálati feladatait, amelyet kötelességszerűen kell végrehajtania. Másként: a rendőr észleli a szabályszegő magatartást és azt szankcionálnia kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Természetesen mind a fenti példánkat, mind a vesztegetés cselekményének a minősítését tovább bonyolítja, ha László nem közvetlenül a rendőrnek, hanem rá tekintettel harmadik személynek (például a feleségének) ad vagy ígér előnyt, ajánl fel például egy pár új keblet. A törvény annak ellenére, hogy a rendőr feleségének esztétika látványán, és akár a rendőr házasságán – ezen keresztül a munkájának minőségén – is sokat javíthat a felajánlás, ugyancsak bűncselekményként értékel a cselekményt.

Mindenesetre az megállapítható, hogy nem egyszerű a hatóság részéről történő bizonyítás, de a megindított büntetőeljárásban való védekezés sem. A nyomozóhatóságok kimutatásai szerint a nyomozások megindulását az alábbi okok teremthetik meg:

– életviszonyok hirtelen pozitív irányú megváltozása;
– a vizsgált személy hivatalos jövedelméből nem magyarázható költekezés;
– személyes, társas problémák kialakulása;
– olyan meghívások elfogadása, amelyek soha nem kerülnek viszonzásra;
– előléptetés, kinevezés elutasítása;
– nagy értékű ajándékok érkezése, elfogadása;
– indokolatlan „túlórázás”;
– megalapozatlan döntések meghozatala;
– a belső ellenőrzés manipulálása;
– felesleges, indokolatlan beszerezések;
– stb.

A nyomozó hatóságok kiemelt figyelmet és sok energiát fordítanak a korrupciós bűncselekmények felderítésére, míg a törvény szigorúan rendeli büntetni mind a hivatali aktív, mind a hivatali passzív vesztegetést.

Védőügyvéd

Közérthetően a hivatali vesztegetésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

közzétéve (frissítve) 2014.10.12.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.