Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját?
Határozott Büntetőjogi Védelem
Védőügyvéd
Számos módja létezik a védekezésnek
Ne ismerje el a bűnösségét
Ismerje meg a lehetőségeit


Ügyvéd Budapest 

Zsarolás Btk. 367. §

Zsarolás elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Esetleg Önt zsarolták meg? Tapasztalt ügyvéd a megoldás!

 

Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolás
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.

Gábor telefonon hívja Pétert:

Szia Péter! Képzeld el, beidéztek a bíróságra. Kedden tanúként fognak kihallgatni. Tudod a költségvetési csalásos ügyedben! Sokáig dolgoztam a cégednél, elég sokat tudok a fiktív számlákról, a fekete pénzekről, a feketén dolgozókról, a kamu tanulmányokról. Ha megtámogatnál hétfő estig ötszázezer forinttal, nagyon feledékeny is lehetnék. Állítólag én vagyok a vád korona tanúja. Mit szólsz hozzá? Én gondolkodnék rajta a helyedben. De ha nem, nekem úgy is jó. Csak neked nem lesz az! Jobban teszed, ha tejelsz!

Vajon a fenti – egyoldalú – beszélgetés során Gábor elkövette a zsarolás bűntettét?

Mit jelent a zsarolás? Ki követi el a zsarolást?

 

Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A zsarolás tettese bárki lehet. A cselekmény elkövetéséhez az szükséges, hogy az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel a sértettet (cselekmény passzív alanyát) arra kényszerítse, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

Társtettese – és nem bűnsegéde – a zsarolásnak az, aki aktív magatartást nem fejt ugyan ki (nem fenyegeti a sértettet), de jelenlétének félelemkeltő, fenyegető hatása van a sértettre [HGY 2008.1859.].

A büntetőjog megkülönbözteti az akaratot megtörő, és akaratot hajlító erőszakot. A sértett akaratát megtöri (bénító jellegű) az erőszak, amikor a fizikai ráhatás miatt a sértett képtelen az akaratának megfelelő magatartásra (például lekötözik).

Az akaratot hajlítja az erőszak, ha a sértett akaratát nem töri, nem bénítja meg, csupán korlátozza azt. A zsarolás bűntett megvalósításához elég, ha a tettes akaratot hajlító erőszakot alkalmaz. Ha a csekélyebb mértékű erőszak hatására a sértett – akarata ellenére – valamit tesz, nem tesz, vagy eltűr, (például nem indít végrehajtási eljárást az adósa ellen) és a sértettnek emiatt vagyoni hátránya keletkezik, a cselekmény megvalósult.

A fenyegetés fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 7. pontja határozza meg miszerint, fenyegetés eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A zsarolás alapesetének megvalósításához a fenyegetésnek nem kell az élet vagy testi épség ellen irányulnia, nem szükséges, hogy a tettes azt kiabálja „elvágom a torkod, ha nem …”. A zsarolás esetében a fenyegetésének nem kell közvetlennek lennie, vagyis elég, ha későbbi eseménnyel, később bekövetkező hátránnyal fenyeget az elkövető. Fontos, hogy zsarolás esetében a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

A fenyegetés során vizsgálni kell, hogy a sértett, és az elkövető személyét, egymáshoz való viszonyukat. Vizsgálni kell, a cselekmény szereplőinek életkorát, fizikai állapotát, pszichikai adottságait, az egyéb külső tényezőket. Komolytalan a fenyegetés, amikor a 75 éves, 170 centiméter magas, és 60 kilogramm súlyú, nyugdíjas elkövető fizikai erejével, – egy pofon kilátásba helyezésével – fenyegeti meg a 29 éves, 185 centiméter magas, és 110 kilogramm súlyú, megyei testépítő bajnok sértettet, aki mellesleg éjszakai szórakozóhelyek rendjét biztosítja, pusztán a szigorú tekintetével. Ha felcseréljük a szerepeket, abban az esetben a pofon puszta ígérete is bőven elég ahhoz, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

A zsarolás eredmény-bűncselekmény. A zsarolás eredménye a vagyoni hátrány, amelyet a Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pontja határoz meg, amely szerint vagyoni hátrány: a törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

Az alkalmazott erőszak és fenyegetés határára kell bekövetkeznie a vagyoni hátránynak, azonban nem szükséges, hogy az szenvedje el a vagyoni hátrányt, akivel szemben az erőszakot vagy a fenyegetést alkalmazták.

A zsarolás akár jogszerű, akár jogszerűtlen hátrány kilátásba helyezésével is megvalósulhat. Így zsarolást követ el, aki azzal fenyegetve kényszeríti a sértettet a jogtalanul követelt pénzösszeg kifizetésére, hogy a folyamatban levő büntetőügyben számára hátrányos vallomást tesz [BH 2012.55.].

A jogtalan haszonszerzési célzat hiányában nem valósul meg zsarolás, ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítésének céljából történt [BH 1979.405.].

A zsarolás bűncselekménye befejezett, ha a kényszer vagy fenyegetés hatására a sértett magatartásának eredményeként a vagyoni hátrány bekövetkezett. Ha az erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása megtörtént, de a vagyoni hátrány még nem következett be, (például a pénz nem került átadásra) a zsarolás kísérlete állapítható meg.

A zsarolás bűntettének a kísérlete sem valósul meg, ha a terhelt a sértettől követelt pénz összegét és átadásának időpontját nem konkretizálja [BH 2001.362.].

Az a körülmény, hogy a zsarolási fenyegetés ellenére a sértett nem tesz eleget az elkövető követelésének, nem jelenti, hogy a jelzett bűncselekmény kísérlete ún. alkalmatlan kísérletként lenne értékelhető [BH 2009.262.].

Zsarolás büntetési tétele

A zsarolás bűntette alapesetben 3 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg minősített esetben 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel.

A zsarolás minősített eseteit a Btk. 367. § (2) bekezdése szabályozza.

Btk. 367. § (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolás
a) bűnszövetségben,
b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.

a) A Bűnszövetség fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja határozza meg, miszerint: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

b) Az élet vagy testi épség elleni fenyegetések magyarázatra nem szorulnak, azonban mit jelent a „más hasonlóan súlyos fenyegetés” ? Minden esetben bírói megítélés kérdése, a fenyegetés irányulhat például a sértett életének az ellehetetlenítésére.

c) Súlyosabban minősül a zsarolás, ha hivatalos személy, például rendőr, a rendőri minőségét felhasználva követi el. A hivatalos személyeket a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.

d) Súlyosabban minősül a zsarolás elkövetése akkor is, ha a tettes megtévesztve a sértettet azt színleli, hogy hivatalos személyként, vagy hivatalos megbízás alapján jár el.

Zsarolás elhatárolása az önbíráskodástól, és a rablástól

A zsarolás és az önbíráskodás cselekménye nagyon hasonlít egymáshoz. A tettes arra kényszeríti a sértettet, hogy valamint tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A két cselekményt a célzata határolja el egymástól. A zsarolás célja a jogtalan haszonszerzés, míg az önbíráskodás estén az elkövető a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének kíván érvényt szerezni, tehát nincs tudatában a követelése jogtalan voltának.

A zsarolás és a rablás elhatárolása főként akkor okozhat problémát, amikor az erőszakot vagy fenyegetést dolog átadása érdekében alkalmazzák. Zsarolásnak minősül, ha a dolog elvétele érdekében alkalmazott erőszak nem lenyűgöző erejű, illetve a fenyegetés nem közvetlen vagy közvetlen ugyan, de nem az élet és a testi épség ellen irányul. Amennyiben az erőszak megtöri a sértett akaratát, vagy a fenyegetés közvetlen, és az élet vagy testi épség ellen irányul „most azonnal átadod a telefonod, vagy szét verem a fejed” rablás valósul meg.

Mikor évül el a zsarolás bűntette?

A zsarolás bűntettének elévülése a cselekmény elkövetésével (a vagyoni hátrány bekövetkezte) vagy kísérlet esetén, a kísérletet megvalósító cselekmény befejeztével (például a fenyegetéssel) kezdődik meg, és alapesetben – (1) bekezdés – 5 év, míg minősített  esetben – (2) bekezdés - 8 év.

Az elévülés számításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Ha a zsarolás bűncselekmény értelmezéséhez további segítségre van szüksége, vagy ha bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját, forduljon hozzánk bizalommal.

Büntetőjogász

Közérthetően a zsarolásról dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd Budapest.

 közzétéve 2014.06.22.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.