HÁZASSÁGI VAGYONJOG

Ptk. 4:34. § A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése

New home owners with key(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.

(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

A házassági vagyonjogi szerződés alanyai (akik a szerződést megkötik) a házasulók valamint a házastársak lehetnek, ami azt jelenti, hogy házassági vagyonjogi szerződést a házasság fennállása alatt is lehet kötni.

A szerződés leghamarabb az életközösség létrejöttével kezdődhet, és legkésőbb az életközösség megszűnésével megszűnik.

Fontos megemlíteni, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a felek az életközösség megkezdése előtt megszerzett vagyonukról és annak sorsáról is rendelkezhetnek, aminek azért lehet jelentősége, mert az évek múlásával gyakran „feledésbe merül” egy-egy vagyontárgy, például egy ingatlan megszerzésének a módja (ki mennyivel járult hozzá, azt a pénzt kitől kapta, vagy hogyan, mikor kereste meg stb..), amin később költséges vita tud kialakulni a felek között.

Nagyon gyakran viták alakulnak ki például azon ingatlanok körül, amelyet valamelyik fél közvetlenül az életközösség megkezdése előtt, vagy az életközösség megkezdését követően különvagyonából vásárol, és ahová a felek együtt költöznek be. Tovább fokozza a válás során a vita veszélyét, ha ezen az ingatlanon a felek még közös felújítási munkákat is végeztek az idők folyamán.

Az évek és a szerelem múlásával az egyik házastárs emlékei gyakran gellert kapnak, és könnyedén elfelejti, hogy az ingatlan megvásárlásához nem járult semmivel hozzá, (sőt ezzel szöges ellentétben úgy emlékszik, hogy azt jórészt Ő vásárolta) vagy azt képesek „elfelejteni”, hogy az ingatlan felújításához különvagyonából ki, mekkora összeggel járult hozzá.

A fenti példával kapcsolatos viták tömegével találkoztam már, amiből – ha nem elég kreatív az ember, hogy ezt megelőzze – csodálatos állóháború, és hosszú évekig tartó nagyon-nagyon költséges peres eljárás tud kibontakozni. Ha tehetik, kerüljék el ezt a hibát, és kössenek házassági vagyonjogi szerződést, akármennyire érzik kellemetlennek felhozni a témát.

Ha a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, vagy az eltérően nem rendelkezik, akkor a házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség keletkezik.

Mit jelent a házassági életközösség?

A házasság megkötésével csak akkor jön létre a felek között házastársi vagyonközösség, ha a felek között létrejön, vagy már korábban létre jött az életközösség is.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell, vagyis úgy kell tekinteni, mintha az létrejött volna, még akkor is, ha ez valójában nem történt meg. Természetesen ez a törvényi vélelem megdönthető, de a bíróságon annak a házastársnak kell bizonyítania, hogy a házasságkötéssel nem jött létre az életközösség, aki hivatkozik rá.

A törvény a házassági életközösség mibenlétét, annak elemeit nem határozza meg. Az ítélkezési gyakorlat az érzelmi és gazdasági közösség, – vagyis az érzelmi, lelki közösség, rendszeres szexuális kapcsolat, a közös háztartás, a felek tényleges együttlakása, közös gazdálkodás, közös gazdasági célok érdekében való együttműködés – együttes fennállása esetén tartja megállapíthatónak az életközösség fennállását, amit tovább bonyolít, hogy a felsorolt elemek közül egyik vagy másik hiánya még sem jelenti kivétel nélkül az életközösség fennállásának a hiányát. Előfordulhat például, hogy a felek a munkájukból vagy egyéb kényszerből adódóan nem tudnak életvitelszerűen egy ingatlanban élni, egy háztartást fenntartani, de ha az életközösség fennállásához szükséges további feltételek teljesülnek az esetükben, az életközösség közöttük még fennállhat. Minden esetben az adott felek viszonyában, életkörülményeik figyelembevételével összességében vizsgálja a bíróság az életközösség tartami elemeit, és dönt annak fennállásáról.

Az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után – különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő – nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.].

Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg “elhidegülnek” egymástól, de – gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból – közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].

Mikor szűnik meg az életközösség?

Megszűnik a felek életközössége, ha legalább az egyik házastárs elhatározza az életközösség megszakítását, az arra irányuló szándékát egyértelműen kinyilvánítja, a továbbiakban nem lép nemi kapcsolatba a másik féllel, a közös programokkal felhagy, amennyiben egy ingatlanban élnek, úgy az annak fenntartásával kapcsolatos költségekkel a másik féllel elszámol.

Ptk. 4:35. § A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya

(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

(2) Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

Fontos kiemelni, hogy a házasság megkötését megelőző életközösség a házassági életközösséggel egybeolvad, vagyis – vagyonjogi szempontból – a házasságot megelőző életközösség megkezdésétől kell számolni a házastársi vagyonközösség létrejöttét. Ez annyit jelent, hogy ezen időponttól bármelyik fél által szerzett vagyon – ha az nem minősül különvagyonnak – a felek által közösen szerzett vagyonnak minősül, amely a feleket egyenlő arányban illeti meg.

Ha kérdései vannak a házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére vonatkozóan, vagy házastársi vagyonjogi szerződést szeretne kötni, forduljon hozzánk bizalommal, kérjen konzultációs időpontot a +36303572124 -es telefonszámon.

 közzétéve 2017.06.24.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.