Ptk. 4:37. § A házastársi közös vagyon

Moving housePtk. 4:37. § (1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

a házasfelek osztatlan közös tulajdonszerzése mindarra kiterjed, ami polgári jogi értelemben a vagyon fogalmi körébe vonható, tehát az aktív és a passzív elemek (vagyis a tartozások) is” [BDT 2012/7.146.].

Vagyontárgy lehet dolog, lehet jog, lehet követelés;

Dolog például a pénz, az értékpapír, az ékszer, gépkocsi, ingatlan, stb., A jog körében a vagyoni érékű jogokat kell érteni, mint például a jelzálogjog, a haszonélvezet, stb. míg a követelés például valamelyik házastárs munkájának meg nem fizetett ellenértéke, harmadik személynek nyújtott kölcsön összege stb.

Amit a legtöbben tudnak, hogy közös vagyonnak, közös szerzeménynek minősül a házastársak munkájából megkeresett minden egyes forint, – akkor is, ha csak az egyik házastársnak van jövedelme – így közös szerzeménynek minősül kizárólag az egyik házastárs munkájából keletkező megtakarítás, az annak értékén vásárolt vagyontárgy. Ami viszont nem mindenki számára ismert, hogy,

1) közös vagyonnak minősül a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj. (Ez elsőre elég ijesztőn hangzik, de példával könnyen magyarázható. Adott egy dalszerző, aki a vagyonközösség létrejötte előtt szerez egy sikeres slágert. A vagyonközösség létrejötte előtt, és annak megszűnését követően a dal lejátszása után esedékes jogdíjak kizárólag a dalszerzőt illetik, de a vagyonközösség fennállása alatt ezek az összegek a közös vagyont gyarapítja.)

2) Közös vagyonnak minősül a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, (ilyen a bérbe adott különvagyoni lakás – költségeinek megfizetését követően megmaradó – bérleti díja)

3) Közös vagyonnak minősül az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után.

4) Mint ahogyan közös vagyon körében elszámolandónak minősül, az a tartozás, amely bűncselekményből eredő kár okozásából ered, abban a mértékben, amilyen mértékben abból a közös vagyon gyarapodott.

Közös adósságnak minősül a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével az egyik házastárs által a munkáltatójának okozott kár összege, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésének idején a házastársak a korábbi kétszobás panellakásukat eladva, nagy alapterületű, kétszintes társasház ingatlant építettek fel [BH 2000.546.],

Amit érdemes részletesebben kifejteni, hogy a házastársak közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Ez a kötelezettséget nem vállalt, és esetlegesen arról nem is tudó házastársat nagyon kellemetlenül érintheti például egy végrehajtási eljárás során, de ugyanilyen kellemetlen, ha a felek közötti vagyonmegosztás esetén merülnek fel korábban nem ismert közös tartozások.

Ezt a törvény által előírt felelősséget kizárni a felek által megkötött házassági vagyonjogi szerződésben lehet, de hogy ez a harmadik személy követelésétől megvédje a kötelezettséget nem vállaló házastársat, még további lépések szükségesek, amelyekkel másik cikkben fogunk részletesen foglalkozni.

Miért jó, ha kizárjuk ezt a törvény erejéből adódó kötelezettséget? Mert ebben az esetben a házastársam nem tud a hátam mögött olyan pénzügyi manőverekbe kezdeni az én kontómra, amihez nem járulnék hozzá, és annak következményeit nem nekem kell megfizetnem. Ezen felül minkét fél érdekeit is képviselheti ez a megoldás, mivel a családi vagyon egyik félre, például a feleségre eső részét meg lehet menteni azáltal, hogy a felelősség kizárása esetén a feleség részét nem veszélyezteti a férj balul sikerült kötelezettségvállalása. Nem tudják elveszíteni a teljes vagyonukat, „csak” a férjre eső részt.

A fentieken túl fontos lehet azért is, mert letisztítja a felek egymás közötti vagyoni viszonyait egy esetleges vagyonjogi vita kapcsán. A vagyonjogi perekben előfordul, hogy a házastársak egyike válás esetén, a vagyon minél kedvezőbb megosztása érdekében megpróbálnak visszaélni azzal, hogy a törvény szerint a felek közösen viselik bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Hogyan lehet ezt megtenni? Úgy, hogy hamis okiratokat készítenek, hamis tanúkat toboroznak annak bizonyítása érdekében, hogy a felek harmadik személy – legyen az egy barát, vagy családtag stb. – irányába nagyobb összeggel tartoznak.

Mi ennek az értelme? Ha például a közös ingatlanunk felépítéséhez nagyobb összegű kölcsönt kértem harmadik személytől (legyen bank, barát, rokon, vagy márki más) akkor azt a kölcsönt a házastársammal közösen kell visszafizetnünk. Ez azt jelenti, ha van egy 10 millió forintot érő lakásunk, és van mellette 10 millió forintos tartozásunk, akkor az egyenlegünk nulla, tehát nincsen semmink, amin az ingatlan értékesítését és a tartozás kiegyenlítését követően osztozhatunk. Ha ez a tartozás valójában csak papíron létezik (a barátom soha nem adott nekem kölcsönt), akkor kisemmizhetem a házastársamat, mert vagy átvállalom tőle a nem létező rá eső tartozás (5 millió forint) megfizetését az ingatlan tulajdoni hányadáért cserébe, vagy ráveszem a barátomat, hogy érvényesítse a házastársammal szemben a követelését „amit én vállaltam”, majd az így befolyt összeget adja nekem, amelyből megváltom a házastársam tulajdoni hányadát.

Mindenkinek nyomatékosan felhívom a figyelmét arra, hogy hamis tanúkat bíróságra rángatni, illetve hamis okiratokat gyártani és felhasználni bűncselekménynek minősül, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni, ezért ne tegyék. Az előző bekezdés szándékosan nem tartalma teljes és részletes információkat, mivel a célja nem az, hogy bárkit is bűncselekmény elkövetésére bíztassak, hanem, hogy felhívjam a figyelmet arra, miért érdemes vagyonjogi szerződést kötni, hogyan lehet vele elkerülni az évekig tartó, költséges, és akár igazságtalan kimenetelű peres eljárásokat, hogyan lehet vele elkerülni azt, hogy a házastársam valós, vagy kreált követeléséért felelősséggel tartozzam.

A felek közös és különtartozásainak elhatárolása vagyonjogi szerződésben történt egyértelmű szabályozás nélkül nagyon nehéz feladat, ami gyakran vitákat szül. Gondolják végig, hogyan szeretnének kiszállni abból a kapcsolatból, amit akár most, akár korábban soha véget nem érőnek gondoltak. Szeretnének a vagyon körül elmérgesedett vitát, a végletekig megromló kapcsolatot a volt házastársukkal, vagy inkább jó viszonyt szeretnének fenntartani, és minimális vitával tovább lépni. Én a másodikat javasolnám, aminek az eléréséhez egy nagy előrelépést jelent, ha nem kell elkezdeniük vitázni minden apróságon. Persze, ha még a meggybefőttet is el kell perelni a másik féltől abban is tudunk segíteni, de sokkal szívesebben segítenénk abban, hogy vita nélkül tudják – a nem várt válás esetében – rendezni a vagyonjogi kérdéseiket. Megjegyzem minden második házasság válással ér véget, mint ahogyan minden második házasság is válással kezdődik.

Ha a fentiek ellenére mégsem szeretne vagyonjogi szerződést kötni, az esetek elenyésző részében menekülő utat jelenthet a Ptk. 4:50 § ami a házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásait rendezi, miszerint:

Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

 Ptk. 4:37. § (4) bekezdése kimondja: „Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.” A felek különvagyonával részletesen a következő cikkben foglalkozunk.

Ha kérdései vannak a házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére vonatkozóan, vagy házastársi vagyonjogi szerződést szeretne kötni, forduljon hozzánk bizalommal, kérjen konzultációs időpontot a +36303572124 -es telefonszámon.

 közzétéve 2017.07.01.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.