Ptk. 4:38. § A házastárs különvagyona

Wife and husband can not make settlement holding piggy bank(1) A házastárs különvagyonához tartozik
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

Ptké. 28. §. A különvagyonhoz tartozó tárgy helyébe lépő vagyontárgy közös vagyonná válása szempontjából az ötévi házassági életközösség időtartamát a házasság megkötésétől kell számítani, függetlenül attól, hogy a házasságot az új Ptk. hatálybalépése előtt vagy után kötötték meg.

A Ptk.4:38.§-a részletes felsorolást ad a különvagyonba tartozó vagyontárgyakról, vagyis amely vagyontárgyak a felsorolásban nem szerepelnek a felek eltérő megállapodása (szerződése) hiányában a felek közös vagyonába tartozik.

a) A házastársi vagyonközösség, a felek életközösségének megkezdésével veszi kezdetét, abban az esetben is, ha az korábbi, mint a házasság megkötése.

Kérdésként merülhet fel ebben a körben, hogy kié az az ingatlan, amit az egyik fél a vagyonközösség (az életközösség) megkezdése előtt kölcsön felvételével szerzett meg, ha a kölcsön összegét a felek jórészt az életközösség alatt közösen fizetik vissza.

Az ingatlan ebben az esetben is az azt eredetileg szerző fél különvagyonának számít, miután a különvagyont terhelő kölcsön (különadósság) közös visszafizetése nem keletkeztet közös tulajdont, azonban a másik félnek a közös törlesztésből megtérítési igénye keletkezik, amelynek megfizetését, elszámolását követelheti házastársától.

b) Az ajándékozás, illetve az ingyenes juttatás feltételezi, hogy azt az egyik fél a saját vagyona rovására adja. Nem különvagyon tehát az egyik házastárs szülője részéről történő pénzjuttatás, ha arra ellenszolgáltatás (a szülő ellátása, gondozása) kikötésével került sor [LB Pfv.II.20.185/1997.].

e) Azt, hogy mi minősül személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgynak a felek jövedelmi-vagyoni viszonyainak figyelembevételével lehet megállapítani. Általánosságban elmondható, hogy az átlagos értékű aranytárgyak (gyűrű, nyaklánc, fülbevaló) különvagyonnak minősülnek, míg azok a nagy értékű ékszerek, amelyeket a felek például befektetési szándékkal vásároltak közös vagyonnak minősülnek, mint a nagy értékű karóra, bunda stb…

f) A házastárs különvagyona marad az a)-e) pontokban megjelölt különvagyona értékesítését követően az abból befolyt összeg, valamint az ezen összegből vásárolt vagyontárgy, mint ahogyan különvagyona marad, a különvagyon elcserélése útján szerzett vagyontárgy is stb.

Gyakran előfordul, hogy a felek különvagyoni ingatlanjaik értékesítését követően az ezekből befolyó vételárból közösen ingatlant vásárolnak, a vételárat esetlegesen további közös vagyonnal egészítik ki. Ebben az esetben is a különvagyon megtartja különvagyoni jellegét, a felek különvagyoni, illetve közös vagyoni hozzájárulásaik arányában szereznek tulajdonjogot.

Különvagyon marad, a különvagyon megsemmisülése (például leégése) esetén az annak a helyébe lépő kártérítésként, kártalanításként kapott összeg is.

A (2) bekezdés a különvagyon tiszta hasznát közös vagyonként kezeli, az életközösség fennállása alatt. Ilyennek minősül például a különvagyont képező ingatlan bérbeadásából befolyó összeg, levonva belőle az ingatlan kiadásával, illetve az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségeket. A különvagyoni ingatlan fenntartását meghaladó, a vagyontárgy értékét növelő beruházás következtében létrejött értéknövekedés azonban még abban az esetben is a felek közös vagyonát képezi, ha annak finanszírozása a különvagyon hasznából származott.

Az egyik fél különvagyonát képező társasági részesedés (például Kft. üzletrész) után az életközösség fennállása alatt kifizetett osztalék közös vagyonnak minősül. Az osztalék esedékessége az osztalékfizetésről döntő taggyűlési határozat kelte.

Különvagyonnak minősül a különvagyonba tartozó részvény árfolyamnyeresége, szemben annak az életközösség ideje alatt esedékessé vált osztalékával, amely közös vagyon [LB Pfv.II.21.031/2000.].

Nem minősül a különvagyon hasznának és ezért nem tartozik a közös vagyonba az egyik házastárs különvagyonába lévő Kft.-üzletrésznek az életközösség ideje alatt kizárólag annak működtetésére visszavezethető értékemelkedése [BH 2008.150.].

Az egyik házastárs “önálló bérleményének” minősülő lakásingatlan megvásárlása kapcsán a bérleti jogra tekintettel kapott vételárkedvezmény nem a megvásárolt ingatlan – közös vagyonba tartozó – haszna, hanem az önálló bérleti joggal rendelkező házastárs e jogának ellenértéke, ami különvagyonként veendő figyelembe [BH 2009.360.].

A (3) bekezdés értelmében „Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

A fentiek következtében az együttélés során használt háztartási eszközök, bútorok, stb. eladásából származó vagyontárgy ötévi együttélést követően a felek közös vagyonává válik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti vagyontárgy 5 évi együttélést követően is megtartja különvagyoni jellegét, ha az nem kerül értékesítésre illetve pótlásra. Az 5 évi együttélést a házasság megkötésétől kell számítani.

4:37. § A házastársi közös vagyon

(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

4:40. § A közös vagyonhoz tartozás vélelme

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.

Fontos megemlíteni, hogy peres eljárás során annak a félnek a terhére esik a bizonyítás, aki a vagyontárgy különvagyoni jellegére hivatkozik. Ha a különvagyoni jelleget az arra hivatkozó házastárs bizonyítani nem tudja, abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az adott vagyontárgy a felek közös vagyonához tartozik.

Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.

Nélkülözhetetlen kihangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha ajándékot ad, vagy ajándékot kap ne felejtsen el az ajándékozási szerződést teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalni, vagy közokiratba foglaltatni annak érdekében, hogy elkerülje a későbbi bizonyítási nehézségeket.

Ha kérdései vannak a házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére vonatkozóan, ha házastársi vagyonjogi szerződést szeretne kötni, vagy vagyonjogi pere van folyamatban forduljon hozzánk bizalommal, kérjen konzultációs időpontot a +36303572124 -es telefonszámon.

 közzétéve 2017.07.08.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.