LAKÁSHASZNÁLAT

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodás megkötéséhez ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges.

A házasság felbontása esetén a bíróság a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel eltérően rendezheti a lakás használatát attól, mint ahogy abban a házastársak megállapodtak. Fontos megemlíteni, hogy a gyermeknek csak a saját szülőjével szemben van jogosultsága a lakáshasználat biztosítására. Ezt a jogot nem lehet kiterjeszteni a gyerek érdekében sem, a nem szülő házastársra.

Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén – kérelemre – a bíróság dönt a lakás használata felől.

A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.

Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.

A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi.

Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

A bíróság – a házastársak egyikének kérelmére – a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék.

Kell-e fizetni a lakásból távozó házastársnak?

A lakáshasználatnak, mint jognak (lakáshasználati jog) értéke van, ezért a lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. Közös tulajdonú lakás esetén a lakást elhagyó házastárs többlethasználati díjra is igényt tarthat.

Mekkora értéke van a lakáshasználati jognak?

A lakáshasználati jog ellenértéke – közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén – a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete.

Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra – a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére – az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti.

A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő – meg nem térült – ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg – különös méltánylást érdemlő esetet kivéve – a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.

A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.