A munkaviszony megszüntetésére sor kerülhet a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt és a határozott időre foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi, indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetése esetén a még hátralévő időre, de maximum egy évre történő, átlagkeresettel való megváltása mellett, de a munkavállaló a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással nem szüntetheti meg.

Ezzel szemben a munkaviszony megszűnhet a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő elteltével, de akár úgy is, hogy a továbbfoglalkoztatás közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogállásban folytatódik tovább.

Mi az, ami Önnek jár a törvény szerint?

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkavállalót megilleti a jog, hogy eredeti munkakörében foglalkoztassák tovább, vagy ha ezt nem kéri, illetve a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, akkor a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló 2-12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi, és ilyenkor a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni továbbá a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságait és felmerült vagyon és nem vagyoni kárát, de nem kell megtéríteni a munkabérnek, egyéb járandóságnak, vagy kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.

Végkielégítés jár a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése, illetve a munkavállaló jogszerű rendkívüli felmondása esetén. További feltétel még, hogy a munkavállaló legalább 3 éven keresztül álljon munkaviszonyban a munkáltatóval és legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában ne minősüljön nyugdíjasnak. Ugyanakkor mindezeken kívül szankciós jelleggel fizet a munkáltató végkielégítést, ha nem orvosolható érvénytelenség miatt a jogviszonyt fel kellett számolni, és ha a munkaviszonyt nem rendes felmondással szüntette meg jogellenesen. A végkielégítés mértéke a munkaviszonyban töltött időtől függően:

legalább 3 év esetén egyhavi,

legalább 5 év esetén kéthavi,

legalább 10 év esetén háromhavi,

legalább 15 év esetén négyhavi,

legalább 20 év esetén öthavi,

legalább 25 év esetén hathavi átlagkereset összege.

Szabályos volt-e egyáltalán a munkáltató felmondása?

A felmondás lehet rendes, vagy rendkívüli. A rendes felmondás határozott idejű munkaviszony esetén csak a munkáltatót illeti meg, azonban köteles a hátralévő időre, de maximum 1 évre járó átlagkeresetét megfizetni a munkavállalónak.

A határozatlan idejű munkaviszony egyoldalú megszüntetésére szolgáló rendes felmondás megtételére mindkét fél jogosult. A rendes felmondás a felmondási idő lejártával szünteti meg a jogviszonyt, ennek mértéke minimálisan 30 nap, de ez a munkaviszonyban töltött idővel arányosan növekszik, a törvényi maximum 90 nap, de az csak húsz év munkaviszony után jár, azonban még külön megállapodás alapján is legfeljebb 1 év lehet a felmondási idő.

Rendkívüli felmondással a határozott időre létesült munkaviszony is megszüntethető, de a munkavállalót is indokolási kötelezettség terheli a döntését illetően.

Mi a munkaviszony általában és kire terjed ki az Mt. Hatálya?

A Munka Törvénykönyve, vagyis az 1992. évi XXII. Törvény (Mt.) rendelkezései értelmében a törvény tárgyi hatálya a munkajogviszonyra, munkaviszony jellegű, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyokra terjed ki. Ezen túlmenően alkalmazni kell az Mt.-nek a fiatal munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezéseit akkor is, ha a fiatal munkavállaló foglalkoztatása a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. törvény (Ptk.) alapján megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében történik, valamint a munkaerő kölcsönzés keretében történő alkalmazásra irányadó Mt. szabályok hatálya kiterjed a kölcsönadó és kölcsönvevő között létrejött polgári jogviszonyra is, de a szövetkezeteknél foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelességeire is az Mt-t kell alkalmazni (2006. évi X törvény 4. §).

Alapvetően az Mt. Alkalmazása tekintetében a területi hatály érvényesül, eszerint akár magyar, akár külföldi a munkavállaló, illetve a munkáltató a Magyar Köztársaság területén teljesített munkajogviszonyokra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, és az Mt. hatálya külföldön is kiterjed a magyar munkáltató munkavállalójára, ha munkáját kiküldetésben végzi, de ezzel szemben nem terjed ki Magyarországon a magyar joghatóság alól mentes külföldi diplomáciai, vagy államhatalmi, közigazgatási szervként működő szervezet saját személyes jogával azonos személyes jogú munkavállalójára, és a külföldi munkáltató munkavállalója által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés címén végzett munkájára.

Külön törvény hatálya terjed ki az alábbiakra:

- állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,

- a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselőre, ügyintézőre és ügykezelőre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,

- a bírákra az 1997. évi LXVII. törvény,

- az igazságügyi alkalmazottakra az 1997. évi LXVIII. törvény,

- az ügyészekre, ügyészségi alkalmazottakra az 1994. évi LXXX. törvény,

- a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban állókra az 1996. évi XLIII. törvény terjed ki.

Kinek mi a kötelessége?

A munkajogviszony minden alanyára kiterjed az együttműködési kötelezettség, így arra köteles a munkavállaló, a munkáltató, a szakszervezet és az üzemi tanács is. Ez leggyakrabban a tájékoztatási kötelezettséget jelenti, ami valójában a munkaviszonnyal kapcsolatban felmerülő releváns tényekre vonatkozik, mint pl. a keresőképtelen betegség bekövetkezésének, a terhesség megállapításának, a nyugellátás igénybevételének közlése, vagy a jogos ok miatti munkából való távolmaradás bejelentése.

Ezeken túlmenően meg kell említeni a jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlását, az egyenlő bánásmód követelményét, de rendkívüli jelentősége van a munkáltató részéről a széles körű utasítási jognak, és munkabér fizetési kötelezettségnek, a munkavállaló részéről pedig a személyes munkavégzésnek, és a rendelkezésre állási kötelezettségnek.

Hogyan kell munkaszerződést kötni?

Írásban, de speciális szabály a munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása körében, hogy az érvénytelenségre csak a munkavállaló és csak a szerződéskötéstől számított 30 napon belül hivatkozhat, azonban ha ezzel a jogával nem él, a munkaszerződés érvényesen létrejöttnek tekintendő. Egyebekben az írásbeliséghez kötött alakiság nemcsak a munkaszerződés létrejöttére érvényes, hanem a módosítására és a megszüntetésére is.

Amennyiben a munkavállaló kéri, úgy a munkáltató köteles bármilyen egyéb a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatát írásba foglalni, ez ilyenkor az adott nyilatkozat érvényességi feltétele lesz, így pl. ha a munkavállaló kéri az írásba foglalást és a munkáltató e kötelezettségének nem tesz eleget, a munkavállaló nem követ el jogsértést, ha a szóbeli felszólítás alapján nem teljesít.

Milyen esélyei vannak, ha munkaügyi bírósághoz fordul? Munkaviszonyból eredő igénye van?

Az alapvető feltétel az, hogy elévülési időn belül kerüljön benyújtásra az igény, mert csak az elévülési időn belül benyújtott igények elégíthetőek ki. Az Mt. 3 évben határozza meg az igény érvényestésére nyitva álló határidőt, ennél hosszabb idő csak kivételesen állapítható meg, bűncselekménnyel okozott kár esetén 5 év, kivéve ha a cselekmény büntethetőségének elévülési ideje még ennél is hosszabb, mert akkor az az irányadó, ehhez természetesen nélkülözhetetlen a büntetőbíróság ítélete.

Az elévülési idő kezdetét attól az időponttól kell számítani, amikor az igény esedékessé vált, ami nem azonos a tudomásszerzéssel. Az elévülés nyugvása azt jelenti, hogy a jogosult menthető okból nem tudta az igényét érvényesíteni, ilyenkor az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra (ilyen ok lehet pl. ha a munkavállaló öntudatlan állapotban lévő beteg). A nyugvástól eltérő következménye van az elévülés megszakadásának, ugyanis ilyenkor a teljes elévülési idő újrakezdődik, de ez kizárólag az Mt. szerint taxatíve felsorolt esetekben lehetséges.

Az elévülést megszakító cselekmények

-          az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

-          az igény bíróság előtti érvényesítése,

-          az igény megegyezéssel történő módosítása,

-          egyezségkötés,

-          a kötelezett elismerése,

-          és ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Munkáltatója, vagy munkavállalója a megállapodásuk ellenére nem teljesíti kötelezettségét?

Ha munkajogviszonya, munkaviszony jellegű, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonya, vagy közszolgálati jogviszonya során olyan problémája merült fel, amit nem tud, vagy nem tud biztosan megoldani, akkor alappal fordulhat jogi segítségért szakemberhez.

dr. Sebesi Csaba ügyvéd
e-mail: iroda@drsebesi.hu
mobil: +36 30 271 1573
telefon: +36 1 445 0456

Fentiek alapján látható, hogy az ügyvédi tevékenység milyen széles körben, és az adott jogterületet illetően általában rendkívüli jelentőséggel befolyásolja az életünket, ezért érdemes a lehetőségek közül a legmegfelelőbb megoldást választani. A polgárjog területén irodánkban a fent felsoroltakkal egyidejűleg, valamint azokon túlmenően foglalkozunk elektronikus cégeljárással, peres képviselettel, jogi tanácsadással, bármely szerződés, beadvány, vagy irat elkészítésével, pénz és értéktárgy letéti kezelésével, adótanácsadással. Egyben amennyiben a probléma megoldása további speciális szakismereteket igényel, úgy a megfelelő szakemberekhez történő továbbközvetítéssel segítünk Tisztelt Ügyfeleinknek.

Az Ügyvéd és az Ügyfél között meglehetősen szoros, alapvetőn bizalmi jellegű jogviszony jön létre, így többek között ezért is nevezi megbízásnak a jogügyletet a jogalkotó. Az Ügyfél biztonságát az ügyvédi titok intézménye garantálja. Az Ügyvéd Ügyfelével sok esetben szükségszerűen olyan mély emberi kapcsolatot létesít, ami alkalmassá kell, hogy tegye őt az ügy megfelelő ellátására. Előfordul, hogy gyakran a tartós kapcsolat következtében az Ügyvédet már szinte barátként kezelik, de akik a folyamatot nem ilyen módon közelítik meg is tudják, hogy ügyvédi segítségre folyamatosan szükség van. A gazdasági élet szereplői számára pedig nem kérdés, hogy fontos üzleti döntések előkészítésében – más szakemberek mellett – az adott szakterületet jól ismerő Ügyvéd tanácsai is nélkülözhetetlenek.

Ha időben felkeresünk egy megfelelő szaktudással felfegyverzett hozzáértőt, a helyes tanáccsal, vagy útbaigazítással az esetek jelentős többségében elkerülhetjük a nagyobb bajt és a kár bekövetkezését, ha pedig már megtörtént a baj, akkor mindenféleképpen nélkülözhetetlen a szakmai segítség igénybe vétele.

Irodánk készséggel áll az Önök rendelkezésére!

Ingatlan vásárlása esetén nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az általunk megszerezni kívánt ingatlan megvásárlását követően, az előző tulajdonossal (eladóval) nem kizárólag azonos jogaink, hanem azonos kötelezettségeink is keletkeznek.

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen tartalmazza az ingatlant érintő (bejegyzett) jogokat és tényeket, ezért mielőtt bármilyen szándéknyilatkozatot, elő, vagy végleges adásvételi szerződést aláírnánk, feltétlenül meg kell vizsgálnunk, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat.

Így ellenőrizhetjük, hogy az adott ingatlant terheli- e olyan kötelezettség, amely minket vásárlókat, később hátrányosan érinthetnek.

Ha esetleg nem érti a bejegyzés jelentését, még mielőtt bármit is aláírna, foglalót fizetne, kérjen segítséget szakembertől.

Sokszor az ember feleslegesnek érzi a túlzott óvatosságot, – főleg akkor, ha már beleszeretett a kiszemelt ingatlanba, tűkön ül, mert alig bírja kivárni, hogy birtokba vegye, és az eladó nemrég megemlítette, hogy folyamatosan csörög a telefonja az érdeklődők hada miatt, – de nem szabad elfelejteni, hogy a kezdeti óvatossággal az ember gyakran milliós problémáktól kímélheti meg magát később.

Tehát a tudakozódás nem kizárólag azért fontos, mert így esetleg tudomásunkra juthatnak olyan bejegyzett, illetve feljegyzett jogok, tények, vagy adatok, amelyeket az eladó nem hozott a tudomásunkra, hanem azért is, mert ellenőrzés hiányában (jogvita esetén) később nem hivatkozhatunk arra, hogy erről, vagy arról a tényről nem volt tudomásunk.

Tudnunk kell, hogy Új lakás vásárlásakor – probléma esetén – jótállási, továbbá szavatossági igényt is érvényesíthetünk.

Jótállással kapcsolatos igény esetén, hogy a lakásokra, illetve épületszerkezetekre vonatkozóan a „181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról” rendelkezik arról, hogy melyek azok az épületrészek, amelyekre kötelező jótállást vállalni.

A jótállás időtartama ebben az esetben az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 3 év.

Jó hír azoknak, akik az események forgatagában rendszeresen elfelejtik centiről centire átnézni, hogy mit vettek az, hogy a Ptk. 283. § (2) bekezdése értelmében, nem terheli a jogosultat a megvizsgálás kötelezettsége azon tulajdonságok tekintetében, amelyre a jótállás vonatkozik.

A felelősség szempontjából nem az a mérvadó, hogy a jótállási határidő alatt a hiba mikor jelentkezik, vagy mikor válik felismerhetővé, hanem az, hogy a hiba oka a teljesítés után, vagy az előtt keletkezett-e.

A jótállás lényegi eleme, hogy a jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Vagyis nem nekünk becsapott vevőknek kell bizonyítanunk igazunkat, hanem nyugodtan hátradőlve szemlélhetjük a volt kivitelezőnk küzdelmeit azért, hogy bebizonyítsa, hogy a hiba a teljesítése, az ingatlan átadása után keletkezett.

A mentesülésre, kizárólag a törvényben szabályozott ok esetén kerülhet sor, más indokra hivatkozással a mentesülés kizárt.

Használt lakás vásárlásakor, leggyakrabban szavatossági igénnyel léphetünk fel, – kivéve az olyan eseteket, amikor még tart a jótállási idő – mely jogunkat, a Ptk. 305. §- a biztosítja. A Ptk. 308, és 308/A §- a részletesen meghatározza, hogy a jogosult (vevő), milyen esetekben, és mennyi időn belül élhet szavatossági jogaival.

A kötelezett (eladó) akkor teljesít szerződésszerűen, ha a szolgáltatás alkalmas a szerződésben meghatározott célra. Hibás teljesítésnek minősül ezért minden olyan szolgáltatás, amely ezen cél megvalósítására alkalmatlan. Az eladó tehát jog, és kellékszavatossággal tartozik. Jogi hibáról abban az esetben van szó, ha a jogosult (vevő) nem szerzi meg azokat a jogokat, amelyek őt a szerződés alapján megilletnék (például másnak a dolgon fennálló joga korlátozza jogszerzését).

Kellékszavatossági hibának minősül, amennyiben az eladó, jogosult részére kevesebb, vagy rosszabb minőségű dolgot szolgáltat a szerződésben vagy jogszabályban meghatározottnál.

Ilyen hiba lehet például, ha az ingatlan kisebb, mint arról szó volt, vagy olyan hibával rendelkezik, amelyről az eladónak tájékoztatnia kellett volna minket.

Amennyiben, igényérvényesítésünket követően is fennmarad valamely, a jótállási vagy szavatossági igényünkből adódó hátrányunk, azzal kapcsolatosan kártérítési igénnyel léphetünk fel.

Ha bármilyen ingatlannal kapcsolatos kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!

Éjjelente álmatlanul hánykolódik az ágyában, mert helyrehozhatatlanul megromlott a kapcsolata házastársával?
Kavarognak a gondolatok a fejében és nem tudja, hogy mit tegyen?
A válás lehetőségén gondolkodik, vagy már el is döntötte, hogy válni akar?

Számtalan megválaszolatlan kérdése van a válással kapcsolatban?
- Mi lesz a közös gyermekünkkel? Kinél fogják elhelyezni?
- Kinek kell a gyermektartást fizetnie, és ez mekkora összeg lehet?
- Mi lesz a sorsa a házasságunk alatt összegyűjtött vagyonnak?
- Ki marad a közösen használt lakásunkban, és ezért kell e fizetni?

Ha eldöntötte, hogy válóperes ügyvédre van szüksége, vagy még csak gondolkodik a váláson keressen meg minket!

Irodánk kiemelt szakterülete a családjog, azon belül a házasság felbontása és annak járulékos kérdései.

Konzultáció keretében választ kaphat minden válással kapcsolatos kérdésére!

Kérjen időpontot az alábbi elérhetőségeink egyikén, és mi válaszolunk önnek.

Dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet
E-mail: iroda@vidakovics.hu
Mobil: 06 70 234 9348 vagy 06 30 357 2124
Telefon: 06 1 445 0456
címünk: 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 16. III/3.

_________________________________________________________________

Ezen az oldalon a házasság felbontásával (válással), és az örökléssel kapcsolatos kérdésekre találhatnak válaszokat.

VÁLÁS, HÁZASSÁG FELBONTÁSA

Hogyan tudom felbontani a házasságom? Mit kell tennem ahhoz, hogy elváljak?

A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania, ami nem zárja ki, hogy a keresetlevelet jogi képviselője (ideális esetben családjoggal foglalkozó „válóperes” ügyvéd) útján terjessze elő a bíróságon.

A házasságot a bíróság bármelyik házastárs – illetőleg a házastársak közös – kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a bíróság a közös kiskorú gyermek érdekét mindig figyelemben tartja.

A házasság felbontása (a válás) nem valamelyik házastárs vétkességén, esetleges hűtlenségén vagy erőszakos magatartásán stb. alapul, hanem a felek, illetve valamelyik fél objektív feldúltságán, érzelmi állapotán. A vonatkozó törvény nem tartalmaz példálózó felsorolást az úgynevezett bontó okokról, hanem a bíróság mérlegelésére bízza a házasság visszafordíthatatlan megromlásának megítélését.

A bírói gyakorlat szerint, a durván kötelességsértő, az általános társadalmi erkölcsi normák szerint súlyos megítélés alá eső (tettleges bántalmazás, súlyos bűncselekmény elkövetése akár más terhére is, alkoholizmus, szerencsejáték folytatása stb.) magatartást tanúsító házasfél házastársa indokoltan nem képes az ilyen magatartást tolerálni. Az tőle el sem várható.

Ezért az a körülmény, hogy a súlyosan felróható magatartást a másik házastárs nem hajlandó elviselni, általában önmagában elegendő a feldúltság megállapításához, és a felróható magatartást tanúsító házasfél ellenzése a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásának a megítélésében csaknem közömbös.

Megegyezéses válás:

A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása, amely nem abszolút ok a házasság felbontására, hanem a megromlott házasság egyik bizonyítéka.

Mikor tekintheti a bíróság véglegesnek a felek elhatározását a válásról?

Akkor, ha

1.) – a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy

2.) – a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

Mi történik akkor, ha nem tudunk megegyezni a válásról?

Ebben az esetben (amelyeket a bírói gyakorlat röviden, tényállásos bontásnak nevez) annak eldöntése érdekében, hogy bekövetkezett-e a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlása, a házasság felbontásának feltétele, a bíróságnak a házasélet megromlásához vezető folyamat egészét fel kell tárnia.

Ez azt jelenti, hogy a bíróság bizonyítást fog lefolytatni, ahol meghallgatja a házastársakat, tanúkat, megvizsgál egyéb bizonyítékokat stb…

Megakadályozhatja-e a válást, ha az alperes házastárs rendszeresen távol marad a tárgyalásokról és nem tesz vallomást ezzel akadályozza a bizonyítást?

Kérdésére a válasz az, hogy nem. Az, hogy valamelyik, tipikusan a válni nem szándékozó fél nem jelenik meg a tárgyalásokon nem akadályozza meg a bíróságot a válás, a házasság felbontásának kimondásában.

Követelhetek-e tartást a volt házastársamtól?

Igen! Abban az esetben, ha a tartásra Ön önhibáján kívül szorul rá, és a volt házastársa képes a tartás biztosítására. Kivételt képez ez alól, ha a tartásra a házassága fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált.

Az önhibán kívüli rászorultság két leggyakoribb oka:

1) a munkaképességre különféle mértékben kiható betegség, amit, ha azt alperes vitatja, szakértői véleményt vagy kétséget kizáró orvosi adatok alapján állapít meg a bíróság;

2) az életkor, ami – más tényezőkkel összefüggésben – szintén megalapozhatja a rászorultságot.

A gyermekek gondozására – térítés mellett igénybe vehető fizetés nélküli szabadság (gyes, gyed, majd gyet stb.) szintén az önhibán kívüli rászorultságot megalapozó tényező.

Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.

Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.

A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból feléled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul.

HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

Az életközösség alatt kötött jogügylettel vagy egyéb jogi ténnyel szerzett pénz, vagyon házastársi közös vagyon, kivéve ami a házastárs külön vagyonához tartozik, amiről később ejtünk szót.

A tulajdonszerzés leggyakrabban átruházással történik. Annak, hogy csa az egyik házastárs a szerző fél, a házastársi közös vagyon szempontjából nincs jelentősége, a megszerzett dolog a házastársak közös tulajdonába kerül. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel szemben is érvényesül a házastársi közös vagyonhoz tartozás vélelme, a nyilvántartásba be nem jegyzett házastárs ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak számít.

Házastársi vagyonjogi szerződés:

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a törvény (Csjt.) rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.

A házastársi vagyonközösségnek két elengedhetetlen együttes feltétele van: a házastársi kötelék (ami nem más, mint a házasság megkötése) és a házastársi életközösség. A Házassági életközösség megszűnésével a vagyonközösség véget ér.

Ha vitás a felek között, akkor az életközösség kezdetét és végét, így a vagyonközösség időtartamát mérlegeléssel határozza meg a bíróság. A mérlegelésnél a házastársi életközösség tartalmi elemeit (szexuális kapcsolat, gazdasági együttműködés, közös lakás, közös háztartás vezetés, az együvé tartozás különféle megnyilvánulásai, közös gyermekek nevelése, hozzátartozók, vagy valamelyik fél gyermekének ellátása stb.) gondosan egymással összefüggésében vizsgálja a bíróság.

A házastárs különvagyonához tartozik:

a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

Megszüntethető-e a házastásri vagyonközösség?

A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását

A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.

Házastársak LAKÁSHASZNÁLATÁNAK rendezése:

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodás megkötéséhez ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges.

A házasság felbontása esetén a bíróság a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel eltérően rendezheti a lakás használatát attól, mint ahogy abban a házastársak megállapodtak. Fontos megemlíteni, hogy a gyermeknek csak a saját szülőjével szemben van jogosultsága a lakáshasználat biztosítására. Ezt a jogot nem lehet kiterjeszteni a gyerek érdekében sem, a nem szülő házastársra.

Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén – kérelemre – a bíróság dönt a lakás használata felől.

A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – átalában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.

Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.

A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi.

Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

A bíróság – a házastársak egyikének kérelmére – a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék.

Kell-e fizetni a lakásból távozó házastársnak?

A lakáshasználatnak, mint jognak (lakáshasználati jog) értéke van, ezért a lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. Közös tulajdonú lakás esetén a lakást elhagyó házastárs többlethasználati díjra is igényt tarthat.

Mekkora értéke van a lakáshasználati jognak?

A lakáshasználati jog ellenértéke – közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén – a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete.

Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra – a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére – az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti.

A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő – meg nem térült – ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg – különös méltánylást érdemlő esetet kivéve – a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.

A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSRÓL RÖVIDEN

Házassági perben – ha a Pp. kivételt nem tesz – a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen.

A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező.

Ha a felperes – az előzőekben meghatározott eseteket kivéve – az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni.

A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást mellőzi.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, – a következő bekezdésben meghatározott kivétellel – a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik.

Az alábbi esetekben

1) ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy

2) ha a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték vagy

3) ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke,

a pert már az első tárgyaláson érdemben tárgyalja a bíróság.

VÉGRENDELET

Valószínűleg sokunkban vetődött már fel a gondolat, hogy életünkben megszerzett ingóságoknak és ingatlanoknak mi lesz a sorsa halálunkat követően.

Tisztában vagyunk annak lehetőségével, hogy vagyonunkkal, vagy annak egy részével halálunk esetére akár egy egyoldalú nyilatkozat formájában is szabadon rendelkezhetünk, kevesen ismerik azonban azokat a roppant szigorú követelményeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy ezt az okiratunkat érvényes és hatályos végrendeletnek lehessen tekinteni.

Végrendeletének tartalmát, azaz a halálunk utáni jogutódlás rendjét alapvetően mindenki szabadon határozhatja meg. Tekintettel azonban arra, hogy ezen nyilatkozatunk jogi hatásai már csak halálunkat követően fognak beállni, így, ha az örököseink között később vita merülne fel, akkor a tényleges akaratunk megállapítása és végrendeleti céljaink bizonyítása utólag már komoly nehézségekbe ütközhet. Ezeknek a problémáknak a megelőzése érdekében a jog a végrendelet alkotását szigorú alakszerűségi követelményekhez köti.

Jóformán bármilyen alaki kellék hiánya végrendeletünk érvénytelenségét eredményezheti. Első és legfontosabb megkötés, hogy végrendeletet csak a törvényben meghatározott formák valamelyikében lehet megtenni.

E három lehetséges végrendelkezési forma a közvégrendelet, az írásbeli magánvégrendelet és a szóbeli végrendelet. Míg közvégrendeletet és írásbeli magánvégrendeletet bármikor alkothatunk, addig szóbeli végrendeletet csak kivételesen, a törvényben meghatározott szigorú feltételek esetén, életet fenyegető rendkívüli körülmények között lehet tenni.

Az alaki hibák elkerülésének legcélravezetőbb és legkisebb kockázattal járó módja a közvégrendelet alkotása, amelyet elvileg bármelyik közjegyző, vagy helyi bíróság előtt megtehetünk (lakóhelyünk, illetve vagyonunk hollétére tekintet nélkül).

Ha közvégrendelet tétele mellett döntenénk, tudnunk kell, hogy nem minősül közvégrendeletnek az az okirat, amelyen a közjegyző csupán az aláírásunkat hitelesítette és nem közvégrendelet a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendeletünk sem. Ez utóbbiak persze, mint írásbeli magánvégrendeletek még érvényesek lehetnek.

Az előzőhöz képest a leggyakoribb végrendelkezési forma az írásbeli magánvégrendelet, amelynek elkészítésében azonban jogvégzett személyek már nem feltétlenül működnek közre, így több hibázási lehetőséget is rejtenek magukban.

A törvény a saját belátásunkra bízza, hogy magánvégrendeletünket magunk kívánjuk-e megírni, vagy azt mással íratjuk-e meg.

Ha saját kezűleg kívánjuk megírni, úgy annak érvényességi feltétele csupán annyi, hogy azt az elejétől a végéig saját magunk kézírással írjuk és aláírjuk.

Természetesen, ha végrendeletünket mással íratjuk – vagy magunk gépeljük (tehát nem kézírással írjuk) -, akkor a törvény ennél szigorúbb alaki feltételek ír elő az érvényességhez. Ilyen esetben ugyanis szükséges, hogy végrendeletünket két tanú együttes jelenlétében írjuk alá, vagy ha azt már korábban aláírtuk, akkor aláírásunkat két tanú előtt a magunkénak ismerjük el. Az együttesen jelenlévő tanúknak a végrendeletet az „előttünk mint tanúk előtt” szövegrész, vagy csak egyszerűen az „előttünk” szó feltüntetésével maguknak is alá kell írniuk.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a tanúk feladata csupán az aláírásunk hitelesítése, ezért a végrendelet tartalmát nem kell ismerniük (arról tehát nem kell felvilágosítást adnunk), sőt, azt sem kell tudniuk, hogy végrendeletünk elkészítésében működtek közre.

Itt érdemes megemlíteni azt az összeférhetetlenségi szabályt, miszerint a tanúknak vagy más, a végrendeletünk alkotásában közreműködő személyek (pl. a végrendeletünk fogalmazója, szerkesztője, leírója) javára, vagy általában, a végrendeletünk tartalmának kialakításában meghatározó szerepet játszó bármely személy részére, illetve mindezek hozzátartozói javára érvényesen csak akkor végrendelkezhetünk, ha végrendeletünknek ezt a részét saját kezűleg írtuk és aláírtuk. A tanú javára szóló juttatásunk ezen túlmenően akkor is érvényes lesz, ha a végrendelkezésünknél rajta kívül még további két tanú közreműködött.

Az írásbeli magánvégrendelet harmadik – kevésbé közismert – formája az ún. közjegyzőnél letett magánvégrendelet. Ennek érvényességéhez elegendő, hogy azt magunk aláírjuk, majd végrendeletként feltüntetve a közjegyzőnél letétbe helyezzük. A visszaélések elkerülése érdekében a letétbehelyezésnek személyesen kell történnie, és kifejezetten közölnünk kell, hogy az irat a mi végrendeletünk. A közjegyzőnek sem kell ismernie a végrendeletünk tartalmát, a letételről azonban jegyzőkönyvet kell felvennie, s az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűznie, és azt elzárva köteles őrizni.

Ha írásbeli magánvégrendelet mellett döntenénk, nem árt néhány további előírással is tisztában lennünk. Ilyen lényeges követelmény, hogy azt csak olyan nyelven készíthetjük el, amelyet értünk, és amelyen írni, illetve olvasni tudunk. Nem érvényességi feltétel tehát, hogy a végrendelet anyanyelvünkön tegyük meg. Figyeljünk arra is, hogy írásunk a közönséges írás követelményének feleljen meg, mivel a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással (pl. gót betűkkel) készült végrendeletünk érvénytelen lesz.

Fontos kiemelni, hogy a végrendeleti minőségnek, a keltezés helyének és idejének az irományunkból ki kell tűnnie. Nem érvényességi feltétel tehát, hogy a „végrendelet” szó az okirat címében vagy akár szövegében szerepeljen, viszont magából az egész okiratból ki kell derülnie, hogy az a végakaratunkról szól

Az örököst sem szükséges a végrendeletben név szerint megjelölni, elegendő, ha személyét legalább annyira körülírjuk, hogy azonosságához kétség ne férhessen (pl. a „fiamra hagyom” megjelölés megfelelő, ha csak egy fiunk van). Hasonlóképpen, a keltezés időpontját sem feltétlenül kell hónap és nap szerint megjelölni, elegendő, ha a meghatározásunk ténylegesen egy meghatározott napra vonatkozok (pl. 2005. húsvét napján). Ha végrendeletünk több lapból állna, akkor további érvényességi feltétel, hogy minden lapot folyamatos sorszámozással lássunk el. Végezetül nem árt hangsúlyozni, hogy végrendelethetünket minden esetben alá kell írnunk és nem lesz elegendő, ha saját kezűleg írt nevünk csupán a végrendelet szövegében szerepel.

Fentiekre tekintettel írásbeli magánvégrendelet megírásához alapvetően nem szükséges az ügyvédi közreműködés, ellenjegyzés. Azonban számos esetben tapasztalható az, hogy az ügyvédi közreműködés nélkül készített végrendelet megírása során olyan hibákat ejtenek készítői, amelyek okán a végrendelet részben vagy egészben érvénytelenné válik.

Továbbá az ügyvédi ellenjegyzés mellett a végrendelet bekerül a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásába, így nem történhet meg az, hogy elvész, megsemmisül, vagy valaki által eltitkolásra kerül ez a lényeges irat.

Tehát érdemes meggondolni, hogy egy esetleges végrendelet készítésénél ügyvédhez fordulunk, hiszen mindenki azt szeretné, hogy akarata halála után a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljön (favor testamenti elve).

Javasoljuk tehát az ügyvédi közreműködést. Amit ekkor a végrendelkezőnek mérlegelnie kell, az az, hogy az ügyvédi munkadíjnál több-e az az érték, amelyet a végrendelet kedvezményezettje a hibák okán mégsem kap meg, ha érvénytelen végrendelet készül ügyvéd nélkül.

Közlekedési balesetet szenvedett?

Ha közlekedési baleset során Ön, mint – gépkocsi, – motorkerékpár, – kerékpár vezetője illetve utasa, vagy akár mint gyalogos 8 napon túl gyógyuló, vagy maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó személyi sérülést szenvedett joggal tarthat igényt kárának megtérítésére.

Kártérítés lehet egyösszegű kifizetés, vagy akár havonta fizetett járadék is, amit meghatározott esetekben az elhunyt sértett hozzátartozói is megkaphatnak.

* Jár-e kártérítés akkor, ha a károkozónak nincs érvényes kötelező felelősségbiztosítása?

* Ha az utasom sérült az általam okozott balesetben járhat-e neki kártérítés?

* Van-e olyan eset, hogy a javítási költségek felett értékcsökkenést is kapjak?

* Megtéríti-e valaki az úton lévő kátyúk miatt keletkezett káromat?

* A személyi sérüléssel összefüggő károm érvényesíthető-e, ha nem ismert a károkozó gépjármű és annak vezetője? (ilyen például a cserbenhagyás)

A kérdésekre a válasz IGEN, és az előző kérdéseken túl még számos esetben jár kártérítés a kárt elszenvedőknek.

Látogasson el irodánkba és segítünk!

Keresse Dr. Sebesi Csaba ügyvédet az alábbi elérhetőségek egyikén:

Telefon: 06 1 445 0456
Mobil: 06 30 271 1573

E-mail: iroda@drsebesi.hu

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

___________________________________________________________________________

Kártérítés mértéke:

Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

A kár elemei:

1) A téleges vagyoni kár, amely úgy következik be, hogy valamely dolog megsérül, megrongálódik, elpusztul stb. A kár összege a dologba, vagy a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés. Ide tartozik az értékcsökkenés is, ami a dolog helyreállítása, kijavítása után megmarad.

2) Elmaradt haszon. Ezt akkor kell megtéríteni, ha a megrongálódott, elpusztult dolog, amelyben a kár bekövetkezett, a kár elmaradása esetén a károsultnak hasznot, nyereséget hozott volna.

3) Költségek, amelyek a károkozással bekövetkezett hátrány csökkentéséhez, kiküszöböléséhez szükségese. Ilyen lehet például a balesetben sérült személy ápolásával, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatban felmerült költség.

4) Nem vagyoni kártérítést állapíthat meg a bíróság a személyi sérüléssel járó balesetek, bűncselekmények, károkozó orvosi tevékenység miatt, vagy egyéb a személyhez fűződő jog megsértése miatt.

Súlyos rokkantság például a test teljes lebénulása esetén, a bíróság jelenlegi gyakorlata szerint megközelítőleg 10-15 millió Ft összegű nem vagyoni kártérítés megítélését várhatja a károsult, amíg kisebb rokkantság például valamely testrész lebénulása, elvesztése esetén, ezen kártérítés összege általában 6-7 millió forint körül mozog.

Haláleset bekövetkezésekor a nem vagyoni kártérítés mértéke közeli hozzátartozónként 2-5 millió forint között van.

Az előzőekben említett összegek tájékoztató jellegűek, a hazai bírói gyakorlat alapján. Perben, a nem vagyoni kár megítélése, illetve a megítélt nem vagyoni kár mértéke bírói mérlegeléstől függ.

Kártérítés módja:

A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

A kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

Mikor esedékes a kártérítés?

A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, aminek jelentősége van többek között a késedelmi kamat kezdőidőpontjának meghatározásakor.

Szerződés kötés előtt áll, és segítségre van szüksége az értelmezéshez, vagy keres valakit aki megszerkesztené azt?

Keressen fel minket!

Igényei szerint rövid határidővel megalapítjuk, módosítjuk, megszüntetjük társaságát.

Előkészítjük, véleményezzük a társasága által megkötni kívánt szerződéseket, szükség szerint képviseljük érdekeit peres, peren kívüli eljárásban.

Jogi képviseletet biztosítunk ön vagy társasága számára végrehajtási, csőd és felszámolási eljárásban.

Közreműködünk követelései behajtásában.

Dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet
E-mail: iroda@vidakovics.hu
Mobil: 06 70 234 9348 vagy 06 30 357 2124
Telefon: 06 1 445 0456
címünk: 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 16. III/3.

___________________________________________________________________

Gazdasági társaság alapítása ( Cégalapítás ) szerződésmintával.

A közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság valamint zártkörűen működő részvénytársaság társasági szerződése szerződésminta kitöltésével is elkészíthető.

Miért lehet előnyös a szerződésminta használata?

Jelentős költséget és időt takarít meg a társaság számára.

Szerződésminta alkalmazása esetén egyszerűsített cégeljárás lefolytatására kerül sor, a társaság bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét 1 munkaórán belül bírálja el a cégbíróság. Ezzel szemben szerződésminta alkalmazása nélkül a cégbíróságnak 15 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a társaság bejegyzésről vagy a bejegyzés elutasításról.

Amíg szerződésminta alkalmazása nélkül Kft. alapítása esetében az illeték összege 100.000,- Ft, addig szerződésminta alkalmazása esetén 15.000,- Ft ami jelentős költségmegtakarítást jelent Önnek és Társaságának.

Mi a hátránya a szerződésminta alkalmazásának?

Szerződésminta alkalmazása esetén a társasági szerződés tartalmát kizárólag a szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. Ezen rendelkezések széles körű lehetőséget biztosítanak az alapítók számára szerződésük részleteinek meghatározására, azonban ezeken túlmenően kizárt bármilyen megállapodás szerződésbe foglalása.

Az esetek több mint 90%-ában elmondható, hogy a társaságot alapítók szerződésminta alkalmazását választják társaságuk létrehozásakor.

Mi az a szindikátusi szerződés?

A szindikátusi szerződés a gazdasági társaság alapításában részt vevő (részt vett) felek akaratnyilvánítása, amelyben kifejezésre juttatják, hogy a cég alapítása során, illetve létrejöttét követően milyen módon kívánnak együttműködni, és ezen együttműködés keretében mit várnak el egymástól. Személy szerint milyen kötelezettségeket vállalnak, hogy az eredményes gazdálkodást elősegítsék, és milyen jogokat kívánnak maguknak abból a célból, hogy saját gazdasági céljaikat, esetleg a társaságon belüli domináns szerepüket biztosítsák.

Tehát ezen szerződésben a társaság tagjai, leendő tagjai kötelmi alapon, a társaság létesítő okiratától elkülönülten szabályozzák a gazdasági társasággal kapcsolatos társasági jogviszonyaikat.

Ki alapíthat gazdasági társaságot? Ki lehet tagja gazdasági társaságnak?

Ezek a külföldi és belföldi természetes személyek, jogi személyek, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Kiskorú személy is leget gazdasági társaság tagja, de nem lehet korlátlanul felelős tag. Ilyen például a betéti társaság beltagja, valamint a közkereseti társaság tagja.

Természetes személy egyszerre csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag.

Hogyan működik az előtársaság?

A gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat.

Az előtársasági létforma az egyszerűsített cégeljárás alkalmazása mellett mondhatni okafogyottá vált, ugyanis az egyszerűsített eljárás keretében a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem beérkezését követő 1 órán belül határoz!

Mit jelent a jegyzett tőke?

Jegyzett tőke a tagok által társaság rendelkezésére bocsátott, illetve rendelkezésre bocsátani vállalt vagyoni hozzájárulást értjük.

Ki lehet vezető tisztségviselő?

Közkereseti és betéti társaság kivételével vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet.

A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, annak testületeivel, más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

Jogi személy társaságoknál (Kft., Rt.) nem szükségszerű, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja is legyen.

Ki nem lehet vezető tisztségviselő?

Akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő.

Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban.

A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

Helyettesíthető-e a vezető tisztségviselő?

A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazásban az állátandó ügy, ügyek csoportját részletesen meg kell jelölni, tehát vezető képviselő nem adhat meghatalmazást általános képviseletre.

Ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezető cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló.

Az egyéb képviselők (vagyis a képviseleti joggal felruházott személy aki nem vezető tisztségviselő) cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség.

A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló.

Vezető tisztségviselők felelőssége:

A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.

Az előzőekben felsorolt esetekben a polgári jogi felelősségi szabályok alkalmazandóak akkor is, amikor a vezető tisztségviselő munkajogviszony keretében látja el feladatát, vagyis a munkajog korlátozott felelősségének szabályai nem alkalmazhatóak.

Együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.

A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.

A vezető tisztségviselő tevékenységéért való felelősség:

A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.

A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, néhány kivételtől eltekintve a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

Vezető tisztségviselő felelőssége fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén:

A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

A Gt. Kimondja, hogy külön törvény (Cstv.) e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

A Cstv alapján a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.

Milyen jogai vannak a társaság tagjainak?

Minden gazdasági társaság vonatkozásában elmondható, hogy a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.

Azok a tagok (részvényesek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását – az ok és cél megjelölésével – bármikor kérhetik. Ha az ügyvezetés az indítványban foglaltaknak harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére, a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a cégbíróság hívja össze, vagy az ülés összehívására az indítványtevő tagokat jogosítja fel.

A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait megőrizni, azonban kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.

- Sürgősen védőügyvéd, büntetőjogász segítségére van szüksége?

- Bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják Önt, vagy hozzátartozóját?

Mi megértjük, hogy aggódik, fél, és hogy az események nem hagyják nyugodni. A legtöbb embert soha nem tartóztatták le, és csak kevéssé ismeri a büntetőeljárást. Nem ismeri a jogait, nem tudja mikor mit kellene tennie, nem tudja értesíteni, nem tudja felvenni a kapcsolatot a családjával.

Feszült helyzetben az emberek nem tudnak tisztán gondolkodni, és sokszor rossz döntésteke hoznak megfelelő segítség nélkül. Ezek a döntések kihatással lehetnek a büntetőeljárás eredményére, ami jelentősen befolyásolhatja további életüket.

Amikor bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják meg kockáztatja szabadságát, családját, jó hírnevét, munkáját, megélhetését.

Segítünk Önnek, és megteszünk mindent azért, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el az ügyében.

Mit tegyen, ha bűncselekmény elkövetésével vádolják?

Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethet, hogy későn fordul védőügyvédhez, büntetőjogászhoz. Ne tegye ezt!

Erőfeszítései, hogy kibeszélje magát szorult helyzetéből könnyen rosszabbra fordíthatja a dolgok állását.

A bíróságon szabadon felhasználhatják Ön ellen, az Ön által tett vallomásában foglaltakat, hiába vonja azt vissza a későbbiek folyamán.

Már az első vallomástételt megelőzően hatalmazzon meg olyan védőügyvédet, akiben megbízik annyira, hogy hiánytalanul feltárja előtte a történteket, és akivel közösen kidolgozzák a védekezési taktikát.

Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Konzultáció keretében részletes felvilágosítást kaphat kérdéseire.

Büntetőjoggal kapcsolatos kérdésével keresse:

Dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédet
e-mail: iroda@vidakovics.hu
mobil: 06 70 234 9348 vagy 06 30 357 2124
címünk: 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 16. III/3.

_____________________________________________________________________

Hogyan hívják a büntetőeljárás során a terhelt (gyanúsított, vádlott, elítélt) érdekében eljáró ügyvédet?

A Büntetőeljárásról szóló törvény egyszerűen védőnek nevezi, amiről valószínűleg hamarabb eszünkbe jut egy labdarúgó, – akinek a feladata, hogy megakadályozza, hogy az ellenfél a kapujába juttassa a labdát, – mint egy ügyvéd.

A hétköznapokban, azért, hogy a büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd egyedileg megkülönböztethető legyen szokták büntetőjogásznak, büntetős ügyvédnek, büntetőjogi ügyvédnek nevezni, de talán a legtalálóbb megjelölés, ami egyben a legközelebb is áll a hatályos büntetőeljárási törvényben foglalt „védő” megjelöléshez a védőügyvéd.

Mi a védőügyvéd feladata?

1,) a terhelttel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvegye.

A kedvező helyzet a terhelt számára az, amikor ő maga képes a védőügyvédjével, annak irodájában személyesen felvenni a kapcsolatot.

Hogy miért? Először is, mert akkor nem áll a szabadságát korlátozó kényszerintézkedés alatt, és valószínűleg nem is bujkál, nem rejtőzött el az őt kereső hatóságok elől.

Vagyis, ha már az eljáró hatóságok látókörébe került, az nem tartotta szükségesnek szabadságát korlátozó kényszerintézkedések valamelyikének alkalmazását, vagy azt, hogy a nyomozószerv látókörébe kerülése előtt gondolkodik és időben lép azért, hogy a lehető legkedvezőbb eredmény legyen elérhető az ügyében.

Tehát ha a védőügyvédnek, büntetőjogásznak kell felvennie a kapcsolatot a terhelttel, amit természetesen a védőügyvéd késlekedés nélkül meg is tesz, az a terhelt számára ijesztőbb, terhesebb helyzetet jelent.

Ha előre látjuk azt, hogy akár súlyos balesetet is szenvedhetünk motorozás közben, butaság lenne védőfelszerelés nélkül felülni a motorra. A jó minőségű ruha és egyéb protektorok az eséstől ugyan nem menthetik meg, de az esés következményeit jelentős mértékben csökkenthetik. Hasonló a helyzet a büntetőeljárás esetében is. Ha lehetősége van rá, időben gondoskodjon a védelméről!

A védőügyvédnek, (büntetőjogásznak) kötelessége, hogy késlekedés nélkül felvegye a kapcsolatot a terhelttel, de ha esély van arra, hogy Önből terhelt legyen, akkor minél előbb vegye fel a kapcsolatot védőügyvéddel. Ha a kapcsolatfelvételre személyesen, szorongatott helyzetéből adódóan nem képes, akkor ne nyilatkozzon, ne tegyen vallomást addig, amíg nem beszélt az védőügyvédjével. Ne feledje! Jogában áll hallgatni!

2,) a védőügyvédnek a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben fel kell használnia.

Mi a törvényes védekezési eszköz? Minden, amit törvény nem tilt, minden, ami nem valósít meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.

Mi köti a terheltet a védekezése során? Az, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A vádlottnak igazmondási kötelezettsége – a tanúval ellentétben – nincs, vagyis azt mond, amit csak akar, természetesen az előzőekben említett megkötéssel.

Általános helyzet, amikor két – három terhelt tagadja a bűncselekmény elkövetését adott ügyben, miközben mindösszesen egy tanúja volt a cselekménynek, aki történetesen egyben a sértett is.

A terheltek általában könnyelműen vállat rándítanak, kényelmesen hátradőlnek, mert úgy gondolják, hogy az ő tagadásukkal szemben (hiszen hárman vannak) semmit nem ér a tanú vallomása, ezért őket nem ítélhetik el.

Rendszeresen hallani a terheltektől, hogy „egy állítás egy tagadás” ugyan mit tudnak velem csinálni? Sajnos fel kell hívnom mindenki figyelmét, hogy nem egy amerikai filmbe csöppent, hanem ez a valóság, és itt nem így működik.

Mint ahogy szó volt róla, a tanúnak igazmondási kötelezettsége van. A vádlott nyugodtan hazudhat (természetesen mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat). Vajon kinek a vallomása az, ami könnyedén félresöpörhető azzal, hogy hazudik? Vajon a tanú állításával szemben ér valamit a vádlott tagadása?

A gyakorlat szerint nem sokat, mert bizonyítékok hiányában senki nem fogja a tanút hamis tanúzással vádolni, és ezért a vallomását figyelmen kívül hagyni, hacsak tények alátámasztásával nem lehet kétségbe vonni a szavahihetőségét, bizonyítani az elfogultságát stb.

De térjünk vissza az eredeti mederbe. Ott jártunk, hogy mi a védőügyvéd feladata?

Terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználjon.

Mivel nem a büntetőeljárás, hanem a terhelt érdeke az elsődleges szempont a védőügyvédnek (büntetőjogásznak), ezért gondosan, körültekintően kell eljárni a védekezési eszközök felhasználása során. És nem minél hamarabb elkapkodva kell azokat a hatóságok tudomására hozni.

Hasonlíthatnánk egy kártyajátékhoz. Nem mindegy, hogy a legjobb lapjainkat mikor, milyen körülmények között használjuk fel. Butaság lenne nyílt lapokkal játszani, miközben arra büszkék a magyar hatóságok, akik a büntetőeljárásban részt vesznek, hogy a nyomozóhatóság által összegyűjtött bizonyítékok számottevő részét a terhelt nem ismerheti meg, csak a nyomozás lezárása után az iratok ismertetésekor.

És hol van a fegyverek egyenlősége? Nem csak a lapjaikat takargatják, hanem azt sem mondják meg gyakran, hogy milyen típusú kártyával játszunk. Ezzel szemben már nehezebb a megfelelő stratégiát kiépíteni, mivel a különböző előálló helyzetekre másként kell reagálni is.

A gyakorlott játékos (védőügyvéd) a megfelelő lépést teszi meg a megfelelő időben, ha kell blöfföl, higgadt tud maradni, amíg másoknak reszket a keze a tét miatt, és idő előtt, vagy túl későn játsszák ki a lapjaikat.

3,) a védőügyvédnek feladata, hogy a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítsa, a jogairól tájékoztassa.

A védőügyvédnek minden esetben részletes tájékoztatást kell nyújtania a terheltnek a jogairól, a választható védekezési formákról, lehetőségekről, és azok lehetséges következményeiről. A védőügyvéd nem dönthet a terhelt helyett, de védekezési stratégiára természetesen javaslatot tesz. Minden esetben a terhelt dönti el, hogy a védekezésének milyen formáját választja, amihez a védőügyvéd kötve van. A törvényes kereteken belül eljárásával mindenben támogatja a terheltet, képviseli érdekeit.

4,) a védőügyvéd kötelessége, hogy a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.

A védőügyvédnek jogában áll a védelem érdekében az ügyben tájékozódni, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat beszerezni és gyűjteni.

A terhelt jogait a védőügyvédje külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.

Miért lehet fontos, hogy minden lényegtelennek tűnő részletet feltárjon a védőügyvédjének?

A védelem szempontjából lehet, hogy igenis fontos, és nagy jelentőséggel bír az a körülmény, amit Ön lényegtelennek ítél.

Ha a védőügyvéd, (büntetőjogász) nem ismeri a legapróbb részletekig a történteket, könnyen előfordulhat, hogy olyan bizonyítási indítvánnyal él, amelynek eredménye, nem hogy mentené ügyfelét szorult helyzetéből, hanem egyenesen lehetetlenné teszi a további védekezést.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség garantálja az Ön számára, hogy amit az ügyvédjének elmond az kizárólag ön és ügyvédje között marad.

Mit jelent a személykörözés?

Ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, tartózkodási helye, vagy személyazonossága ismeretlen, a bíróság, az ügyész, vagy a nyomozó hatóság a lakóhely, tartózkodási hely, illetőleg a személyazonosság megállapítása érdekében kőrözést rendelhet el.

Mit jelent az elfogatóparancs?

Az elfogatóparancsot szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén valamint meghatározott más esetekben annak érdekében bocsátja ki az eljáró hatóság, hogy a terheltet elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozóhatóság elé állítsák.

Azt, aki ellen elfogató parancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt ügyész, illetve nyomozó hatóság, illetőleg 72 órán belül elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt bíróság elé kell állítani.

Mit jelent az őrizetbe vétel?

Leegyszerűsítve az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása, amely bíróság elé állítás céljából, vagy szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető.

Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet – ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el – szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.

Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető.

Mit érdemes tudni az előzetes letartóztatásról?

Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha

a) megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

b) szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet.

Az előzetes letartóztatás tartama (röviden)

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb 3 hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

Az előzetes letartóztatás végrehajtása (röviden)

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Ha ezt a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, 30 napi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható, ami 30 nappal szükség esetén meghosszabbítható.

Az előzetes letartóztatás megszűnik (röviden)

Az előzetes letartóztatás megszűnik, ha a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és az előzetes letartóztatást a bíróság nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. Az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

A lakhelyelhagyási tilalom (röviden)

A lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg.

A lakhelyelhagyási tilalom akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.

A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő határozatában a bíróság előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzék, és a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat is elrendelhet.

A vádirat benyújtása előtt elrendelt lakhelyelhagyási tilalom az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, az ezt követően elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

A lakhelyelhagyási tilalom megszűnik, ha a tartama lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és a lakhelyelhagyási tilalmat a bíróság nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. A lakhelyelhagyási tilalmat meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt. A lakhelyelhagyási tilalom megszüntetésére a vádirat benyújtásáig az ügyész is jogosult.

Ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalmat megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, őrizetbe vehető, a házi őrizete vagy az előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.

A házi őrizet

Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el.

A házi őrizet akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére és a büntetőeljárás időtartamára, vagy a terhelt eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.

Házi őrizet elrendelése esetén e kényszerintézkedés elrendelésére, tartamára, illetőleg fenntartására, valamint megszüntetésére az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetőleg fenntartására, valamint megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A bíróság úgy rendelkezhet, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség – a terhelt hozzájárulásával – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik.

Ha a terhelt a házi őrizet szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, őrizetbe vehető, továbbá előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.

______________________________________________________________