Gazdasági társaságának (cégének), peres, vagy peren kívüli vitája van?

Szerződés kötés előtt áll, és segítségre van szüksége az értelmezéshez, vagy keres valakit aki megszerkesztené azt?

Keressen fel minket!

Igényei szerint rövid határidővel megalapítjuk, módosítjuk, megszüntetjük társaságát.

Előkészítjük, véleményezzük a társasága által megkötni kívánt szerződéseket, szükség szerint képviseljük érdekeit peres, peren kívüli eljárásban.

Jogi képviseletet biztosítunk ön vagy társasága számára végrehajtási, csőd és felszámolási eljárásban.

Közreműködünk követelései behajtásában.

___________________________________________________________________

Gazdasági társaság alapítása ( Cégalapítás ) szerződésmintával.

A közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság valamint zártkörűen működő részvénytársaság társasági szerződése szerződésminta kitöltésével is elkészíthető.

Miért lehet előnyös a szerződésminta használata?

Jelentős költséget és időt takarít meg a társaság számára.

Szerződésminta alkalmazása esetén egyszerűsített cégeljárás lefolytatására kerül sor, a társaság bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét 1 munkaórán belül bírálja el a cégbíróság. Ezzel szemben szerződésminta alkalmazása nélkül a cégbíróságnak 15 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a társaság bejegyzésről vagy a bejegyzés elutasításról.

Amíg szerződésminta alkalmazása nélkül Kft. alapítása esetében az illeték összege 100.000,- Ft, addig szerződésminta alkalmazása esetén 15.000,- Ft ami jelentős költségmegtakarítást jelent Önnek és Társaságának.

Mi a hátránya a szerződésminta alkalmazásának?

Szerződésminta alkalmazása esetén a társasági szerződés tartalmát kizárólag a szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. Ezen rendelkezések széles körű lehetőséget biztosítanak az alapítók számára szerződésük részleteinek meghatározására, azonban ezeken túlmenően kizárt bármilyen megállapodás szerződésbe foglalása.

Az esetek több mint 90%-ában elmondható, hogy a társaságot alapítók szerződésminta alkalmazását választják társaságuk létrehozásakor.

Mi az a szindikátusi szerződés?

A szindikátusi szerződés a gazdasági társaság alapításában részt vevő (részt vett) felek akaratnyilvánítása, amelyben kifejezésre juttatják, hogy a cég alapítása során, illetve létrejöttét követően milyen módon kívánnak együttműködni, és ezen együttműködés keretében mit várnak el egymástól. Személy szerint milyen kötelezettségeket vállalnak, hogy az eredményes gazdálkodást elősegítsék, és milyen jogokat kívánnak maguknak abból a célból, hogy saját gazdasági céljaikat, esetleg a társaságon belüli domináns szerepüket biztosítsák.

Tehát ezen szerződésben a társaság tagjai, leendő tagjai kötelmi alapon, a társaság létesítő okiratától elkülönülten szabályozzák a gazdasági társasággal kapcsolatos társasági jogviszonyaikat.

Ki alapíthat gazdasági társaságot? Ki lehet tagja gazdasági társaságnak?

Ezek a külföldi és belföldi természetes személyek, jogi személyek, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Kiskorú személy is leget gazdasági társaság tagja, de nem lehet korlátlanul felelős tag. Ilyen például a betéti társaság beltagja, valamint a közkereseti társaság tagja.

Természetes személy egyszerre csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag.

Hogyan működik az előtársaság?

A gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat.

Az előtársasági létforma az egyszerűsített cégeljárás alkalmazása mellett mondhatni okafogyottá vált, ugyanis az egyszerűsített eljárás keretében a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem beérkezését követő 1 órán belül határoz!

Mit jelent a jegyzett tőke?

Jegyzett tőke a tagok által társaság rendelkezésére bocsátott, illetve rendelkezésre bocsátani vállalt vagyoni hozzájárulást értjük.

Ki lehet vezető tisztségviselő?

Közkereseti és betéti társaság kivételével vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet.

A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, annak testületeivel, más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

Jogi személy társaságoknál (Kft., Rt.) nem szükségszerű, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja is legyen.

Ki nem lehet vezető tisztségviselő?

Akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő.

Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban.

A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

Helyettesíthető-e a vezető tisztségviselő?

A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazásban az állátandó ügy, ügyek csoportját részletesen meg kell jelölni, tehát vezető képviselő nem adhat meghatalmazást általános képviseletre.

Ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezető cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló.

Az egyéb képviselők (vagyis a képviseleti joggal felruházott személy aki nem vezető tisztségviselő) cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség.

A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló.

Vezető tisztségviselők felelőssége:

A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.

Az előzőekben felsorolt esetekben a polgári jogi felelősségi szabályok alkalmazandóak akkor is, amikor a vezető tisztségviselő munkajogviszony keretében látja el feladatát, vagyis a munkajog korlátozott felelősségének szabályai nem alkalmazhatóak.

Együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.

A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.

A vezető tisztségviselő tevékenységéért való felelősség:

A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.

A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, néhány kivételtől eltekintve a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

Vezető tisztségviselő felelőssége fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén:

A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

A Gt. Kimondja, hogy külön törvény (Cstv.) e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

A Cstv alapján a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.

Milyen jogai vannak a társaság tagjainak?

Minden gazdasági társaság vonatkozásában elmondható, hogy a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.

Azok a tagok (részvényesek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását – az ok és cél megjelölésével – bármikor kérhetik. Ha az ügyvezetés az indítványban foglaltaknak harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére, a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a cégbíróság hívja össze, vagy az ülés összehívására az indítványtevő tagokat jogosítja fel.

A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait megőrizni, azonban kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.