Közlekedési balesetet szenvedett?

Ha közlekedési baleset során Ön, mint – gépkocsi, – motorkerékpár, – kerékpár vezetője illetve utasa, vagy akár mint gyalogos 8 napon túl gyógyuló, vagy maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó személyi sérülést szenvedett joggal tarthat igényt kárának megtérítésére.

Kártérítés lehet egyösszegű kifizetés, vagy akár havonta fizetett járadék is, amit meghatározott esetekben az elhunyt sértett hozzátartozói is megkaphatnak.

* Jár-e kártérítés akkor, ha a károkozónak nincs érvényes kötelező felelősségbiztosítása?

* Ha az utasom sérült az általam okozott balesetben járhat-e neki kártérítés?

* Van-e olyan eset, hogy a javítási költségek felett értékcsökkenést is kapjak?

* Megtéríti-e valaki az úton lévő kátyúk miatt keletkezett káromat?

* A személyi sérüléssel összefüggő károm érvényesíthető-e, ha nem ismert a károkozó gépjármű és annak vezetője? (ilyen például a cserbenhagyás)

A kérdésekre a válasz IGEN, és az előző kérdéseken túl még számos esetben jár kártérítés a kárt elszenvedőknek.

Látogasson el irodánkba és segítünk!

Keresse Dr. Sebesi Csaba ügyvédet az alábbi elérhetőségek egyikén:

Telefon: 06 1 445 0456
Mobil: 06 30 271 1573

E-mail: iroda@drsebesi.hu

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kártérítés mértéke:

Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

A kár elemei:

1) A téleges vagyoni kár, amely úgy következik be, hogy valamely dolog megsérül, megrongálódik, elpusztul stb. A kár összege a dologba, vagy a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés. Ide tartozik az értékcsökkenés is, ami a dolog helyreállítása, kijavítása után megmarad.

2) Elmaradt haszon. Ezt akkor kell megtéríteni, ha a megrongálódott, elpusztult dolog, amelyben a kár bekövetkezett, a kár elmaradása esetén a károsultnak hasznot, nyereséget hozott volna.

3) Költségek, amelyek a károkozással bekövetkezett hátrány csökkentéséhez, kiküszöböléséhez szükségese. Ilyen lehet például a balesetben sérült személy ápolásával, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatban felmerült költség.

4) Nem vagyoni kártérítést állapíthat meg a bíróság a személyi sérüléssel járó balesetek, bűncselekmények, károkozó orvosi tevékenység miatt, vagy egyéb a személyhez fűződő jog megsértése miatt.

Súlyos rokkantság például a test teljes lebénulása esetén, a bíróság jelenlegi gyakorlata szerint megközelítőleg 10-15 millió Ft összegű nem vagyoni kártérítés megítélését várhatja a károsult, amíg kisebb rokkantság például valamely testrész lebénulása, elvesztése esetén, ezen kártérítés összege általában 6-7 millió forint körül mozog.

Haláleset bekövetkezésekor a nem vagyoni kártérítés mértéke közeli hozzátartozónként 2-5 millió forint között van.

Az előzőekben említett összegek tájékoztató jellegűek, a hazai bírói gyakorlat alapján. Perben, a nem vagyoni kár megítélése, illetve a megítélt nem vagyoni kár mértéke bírói mérlegeléstől függ.

Kártérítés módja:

A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

A kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

Mikor esedékes a kártérítés?

A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, aminek jelentősége van többek között a késedelmi kamat kezdőidőpontjának meghatározásakor.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.