BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNY

Ne tegyen vallomást, ne beszéljen a Rendőrséggel

Ne tegyen vallomást, ne beszéljen a Rendőrséggel

ISMERJE MEG A JOGAIT

Ha a rendőrség, vagy más nyomozóhatóság vizsgálója ki szeretné Önt hallgatni, azt legtöbbször azért teszi, mert bűnügyi nyomozást folytat, és kézre akarja keríteni az elkövetőt. Az Ön érdeke, hogy ne beszéljen a rendőrséggel, ne működjön együtt, hacsak nem a bűncselekmény áldozata. Ha Önt gyanúsítottként hallgatják ki, akkor legyen tisztában a jogaival.

A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Minden, amit a terhelt mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható ellene a büntetőeljárásban. [Be.117.§ (2) bek.]

Ha egy rendőr váratlanul odalép Önhöz és intézkedés alá vonja, akkor a rendőr minden esetben köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Kérdezze meg, hogy az intézkedés végeztével szabadon távozhat-e. Ha azt a választ kapja, hogy nem, akkor tekintse magát gyanúsítottnak. Ha Ön fogvatartott, akkor a rendőrségnek biztosítania kell, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve ha ezzel az intézkedés célját nem veszélyezteti. [1994. évi XXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése]

Értesítse ügyvédjét. Ha nincs ügyvédje, értesítse hozzátartozóját, és kérje meg, bízzon meg a védelmével olyan büntetőjogra szakosodott ügyvédet, aki képes megküzdeni a jogaiért.

Ha ki akarják hallgatni, mielőtt az ügyvéd megérkezne, ne tegyen vallomást. Éljen panasszal a gyanúsítás tényével szemben, és ne tegyen vallomást.

Ha tisztában van a jogaival, és nem beszél a rendőrséggel, ha nem tesz vallomást, lehetőséget biztosít a védőügyvédnek arra, hogy hatékony védekezést dolgozzon ki az Ön védelme érdekében.

[ a következő szöveg keretbe kerülne (bal oldalán a logó) ]

Eljárás folyik Ön ellen? Lépjen kapcsolatba a Vidákovics Ügyvédi Irodával és vitassuk meg az ügyét!

 

MIÉRT NE BESZÉLJEN A RENDŐRSÉGGEL?

Ha kihallgatáson kívül beszélgetésbe elegyedik egy rendőrrel, olyan információkhoz juttathatja akaratlanul is a rendőrséget, ami megkönnyíti a nyomozást, segíthet bizonyítani a bűnösségét. Még akkor is, ha azt gondolja, hogy csak olyan dolgokról beszél, amik az ügy szempontjából lényegtelen, még akkor is az a legjobb, ha csendben marad és nem beszél. A rendőrökkel való beszélgetés nem segít.

Ha úgy dönt, hogy vallomást tesz tudnia kell, hogy:

  • Minden amit mond, felhasználható Ön ellen a bíróságon.
  • A rendőrök a kihallgatás során megpróbálhatják félrevezetni annak érdekében, hogy befolyásolják a vallomását.
  • Számtalan alkalommal hallani a bíróságon, hogy a vizsgáló „félreérthette” amit mondott a terhelt, ezért nem azt jegyzőkönyvezte amit mondott.
  • Olyan tényeket ismerhet el akár akaratlanul is, amelyek a rendőrség segítségére lesznek a bizonyításban.
  • Néhányan sokat hazudnak a kihallgatásuk során, ami ha kiderül, teljesen hiteltelenné teszi a védekezésüket.
  • Gyakran hallani, hogy a rendőrök olyat ígértek a gyanúsítottnak a vallomásukért cserébe, amit aztán nem tartanak be. A „vádalku” az ügyész hatáskörébe tartozik, és nem a rendőr dönt róla.
  • Ha úgy gondolja nincs más lehetősége, mint beismerni a bűnösségét, akkor is nagyon vigyázzon mit mond.  Előfordulhat, hogy a vallomása hatására rosszabb helyzetbe kerül. Jól képzett és tapasztalt védőügyvéd tájékoztathatja arról, hogy miről ne beszéljen a saját érdekében, de észrevehet olyan körülményeket is, ami akár a gyanúsítás enyhítésére, vagy a felmentésre is vezethet.
  • Ha Ön ártatlan és azt gondolja, hogy őszintén elmondhat mindet a rendőrségnek, még ebben az esetben sem lehet nyugodt, mert előfordulhat, hogy olyat mond, amit a bűncselekmény bizonyítására felhasználhatnak Önnel szemben.

A rendőrség által használt kihallgatási taktikák

A kihallgatás célja egyetlen egy dolog: bizonyítani a bűnösségét. Ha gyanúsítottként ki akarják hallgatni ne mondjon semmit amíg nincs jelen az ügyvédje. Ha az ügyvéd nem tud megjelenni egyszerűen ne mondjon semmit.

Ismerjen meg néhány a rendőrség által használt kihallgatási taktikát:

Feszültségkeltés: Miért a rendőrségen, és miért nem otthon hallgatják ki? Mert a rendőrség légköre önmagában alkalmas nyomásgyakorlásra. A rendőrség épülete nyomasztóan hat a gyanúsítottra, a hivatali helyiség a törvény erejének, a rendőrség mindenhatóságának a benyomását kelti. A kihallgatott személyben – az idézéssel és a kihallgatás helyszínével – keltett felszültséget tovább növelik azzal, hogy a kihallgatás előtt bizonytalan ideig megváratják. A várakozás hatására az idézett személy könnyen idegessé válhat, emiatt nehezebben gondolkodik, óvatlanná válik. Ha feszültség hatása alatt beszél, olyan információkhoz juttathatja a rendőrséget, amit más módon nem lettek volna képesek megszerezni.

Jóindulat illúziója: A kihallgatást végző személy már az Ön fogadását, és a kihallgató szobába kísérését is megpróbálja arra felhasználni, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki, megpróbálja elnyerni a bizalmát, amelyet megpróbál mélyíteni a kihallgatás során. Régen rájöttek a rendőrök arra, hogy a katonás, kimért, lekezelő, vagy erőszakos stílus nem célravezető. Ezzel szemben, ha a kihallgatást végző személy udvariasnak, jóindulatúnak, segítőkésznek mutatja magát, abban az esetben rengeteg információt kinyerhet a kihallgatott személyből. A segítőkész magatartás bizalmat ébreszt a feszült idegállapotban lévő gyanúsítottban, aki – úgy érzi, hogy szerencséje van, jó helyre került, itt még segíthetnek is neki, – bizalommal válaszol és elkezd beszélni. Ne ébresszen Önben rokonszenvet a kihallgató viselkedése, mert ez csak a taktika része. A rendőr nem a barátja. Egyedüli célja a bűncselekmény, és az Ön bűnösségének a bizonyítása.

Várható, hogy a kihallgatást vezető, a személyes adatainak a felvétele során megpróbál kötetlen beszélgetést kezdeményezni, amely során próbálja felmérni családi körülményeit, munkáját, kapcsolatait, próbál ráhangolódni Önre. Ne beszélgessen!

A felkészült kihallgató: a feszültségkeltést, majd a személyes kapcsolat kialakítását követően a kihallgatás során megkéri a kihallgatott személyt, hogy idézze fel az eseményeket és önállóan mondja el a történteket az elejétől a végéig. Aki ezen a ponton együttműködik, az nagyon sok olyan információt adhat át, amiről a nyomozó hatóságnak korábban tudomása nem volt, egyben ötleteket ad a későbbi kérdések feltevésére. A kihallgató, mint ahogyan korábban, itt is empatikusan, megnyerően fog viselkedni, némileg próbálja oldani a várakozás során – szándékosan – felhalmozott feszültséget, amitől még szimpatikusabbnak tűnik majd. Miután a kihallgatott személy jót sztorizott, jönnek majd a nyitott kérdések, amelyekre nehéz egy-két szavas választ adni. Minden apróságnak tűnő részletet meg fog kérdezni. A kihallgatott nem tudja, hogy a cselekmény szempontjából melyek lehetnek a fontos részletek, de ezekből a kérdésekből bőséges információhoz jutnak, a további nyomozáshoz. Ha a tömérdek kérdésre adott válaszokból tetten lehet érni a gyanúsítottat, hogy akár lényegtelen kérdések esetében elferdíti a valóságot, úgy könnyen megkérdőjelezhető a teljes vallomásának a hitelessége, gyengül a védekezése.

Gyanúsítottként úgy lehet védekezni a felkészült kihallgatóval szemben, hogy nem beszélget, kérdésekre nem válaszol, nem tesz vallomást.

Átverés: Ha nincs Ön mellett tapasztalt ügyvéd, tisztában kell lennie azzal, hogy a rendőrök akár valótlan információkra hivatkozással (a szükséges adatoknak már a birtokában vagyunk, nem tud újat mondani nekünk, terhelő vallomás van Ön ellen, stb.), vagy akár másik rendőrrel folytatott színlelt beszélgetéssel – amelynek Ön fültanúja –, vagy más csalárd módon megpróbálhatják rávenni arra, hogy vallomást tegyen. A legegyszerűbb, és jól működő átverés, amikor a kihallgató megkérdezi a gyanúsítottat, hogy kíván-e vallomást tenni. Amikor a gyanúsított kijelenti, hogy nem tesz vallomást, a kihallgató megkérdezi tőle, hogy kérdésekre válaszol-e. Sajnos erre a kérdésre sokan igennel válaszolnak, ha nem áll mellettük ügyvéd a kihallgatáson. Ne válaszoljon a kérdésekre.

CSAK személyazonosságát igazolja

A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, de személyazonosságára vonatkozó kérdésekre válaszolnia kell. Ezek a gyanúsított neve, születési neve, korábbi neve, születési ideje és helye, anyja neve, lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, az értesítési címe, az állampolgársága. Tegyen panaszt a gyanúsítás tényével szemben és jelentse ki, hogy nem kíván vallomást tenni. Ha kijelentette, hogy nem tesz vallomást, további kérdés Önhöz nem intézhető. Ha tovább próbálják kérdezni ismételten hivatkozzon arra, hogy nem tesz vallomást. A kihallgatás végeztével olvassa át a jegyzőkönyvet, és kérjen belőle másolatot. Ne higgye el, ha azt állítják, hogy nem kaphat, vagy, hogy csak később tudják átadni Önnek. Ragaszkodjon hozzá!

TAPASZTALT BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉDEK

Vidákovics & Partners az Ön rendelkezésére áll. Ha a rendőrség, az ügyészség vagy a NAV ki szeretné hallgatni, azonnal hívja a Vidákovics Ügyvédi Irodát, és kérje tapasztalt büntetőjogi ügyvéd segítségét.