Csalás Btk. 373.

Védőügyvéd Budapest

Csalás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédeivel, és vitassák meg az ügyét. Mit ér egyetlen ember egy jól képzett, tapasztalt csapattal szemben? Szerezzen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogi ügyvéddel.

MI AZ A CSALÁS BTK?

A csalás az egyik legelterjedtebb bűncselekmény, mégis kevesen tudják, hogy mit is jelent.

A csalás törvényi tényállását, példákon keresztül értheti meg a legkönnyebben, ezért nézzük a következőt:

Az elkövető az egyik hétfő reggel arra ébred, hogy sürgősen pénzre van szüksége azért, hogy kifizesse adósságait, vagy azért, mert nagyot szeretne nyaralni külföldön. Az elkövetőnek megtakarításai és értékesíthető vagyona nincs, a munkahelyét nemrégen veszítette el, a közeljövőben nem várható, hogy bevétele lesz.

Úgy gondolja, gyorsan kölcsönkér valakitől, ezért a sértetthez fordul. Tudja, hogy a sértett nem adna neki kölcsönt, ha elmondaná, hogy elvesztette a munkahelyét és várhatóan nem fogja tudni visszafizetni a pénzt, ezért kitalál egy történetet és a következőket adja elő.

Hihetetlen üzleti lehetőség hullott az ölembe, amiből hatalmas nyereséget várok, már csak némi pénzre lenne szükségem, mert egyéb üzletek miatt, – amiből szintén várom a pénzem – likviditási gondjaim akadtak. Ha adsz kölcsön pénzt, hatalmas kamatot fizetek, mert nekem így is nagyon megéri.

A sértett az elkövetőnek elhiszi, hogy a pénzén felül magas kamatot fog tőle visszakapni, ezért a kamrába rohan, előveszi a családi megtakarítást, majd átadja az elkövetőnek. Kölcsönszerződést kötnek, amiben minden lényeges pontot szabályoznak, pontosan megjelölik a feleket, meghatározzák a visszafizetési határidőt, majd az elkövető a pénzzel távozik. Természetesen sem a szerződésben meghatározott határidőre, sem később a kölcsönvett összeget a terhelt nem fizeti vissza.

Csalás Btk. 373.  – CSALÁS FOGALMA

Csalás Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

A csalás elkövetési magatartása a sértett tévedésbe ejtése vagy a tévedésben tartása.

A tévedésbe ejtés, amikor az elkövető valótlan tényeket valóságként tüntet fel, érthetően mondva, amikor hazudik a sértettnek, aki azt elhiszi. Nem feltétele a tévedésbe ejtésnek, hogy az filmekbe illő agyafúrt, fondorlatos módszerrel történjen. Csalás esetében a tévedésbe ejtés lehet könnyen átlátható, egyszerűen felismerhető magatartás is.

Tévedésben tartás lényege, hogy az elkövető magatartásán kívül a sértettben létrejön egy téves elképzelés (Például: az elkövető nagyon gazdag, vagy az elkövető szülei nagyon gazdagok, és biztosan kifizetnék a tartozását helyette.) amit az elkövető felismer, és azt szándékosan nem oszlatja fel, hanem, a sértett tévedését jogtalan haszonszerzésre használja fel.

Mi hathat ilyen megtévesztően? Lehet, hogy találkoztak már olyan személlyel, aki nagyon drága autóval, drága ruhában jár, és látványosan nagy borravalót hagy a drága étteremben a pincérnek. Ha pillanatnyi pénzügyi gondjai vannak, még megtisztelő is a számára kölcsönadni. De ha tudnánk, hogy az autó lízingelt, aminek a díjait soha nem tudta fizetni, a drága ruhát kölcsönkérte, és a borravalót az előző sértettől kicsalt pénzből hagyja a pincérnél, már nem adna neki kölcsön egy forintot sem.

Miből lehet következtetni a csalás elkövetésére?

A csalás Btk. megítélése szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálni az elkövető teljesítési készségét, szándékát (akarati tényező), amire vonatkozó következtetést levonni sok esetben a teljesítési képességének (tud-e fizetni a lejárat időpontjában) vizsgálatával lehet.

Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű – a kölcsönadó elől elhallgatott – tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].

Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsönt [3/2009. BJE].

A csalás Btk. célzata a jogtalan haszonszerzés

A csalás Btk. célzata a jogtalan haszonszerzés – a melyet az elkövető más személy tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával ér el, – ezért a csalás kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

A csalás materiális bűncselekmény, amelynek az eredménye a kár. A kár bekövetkezhet a tévedésbe ejtett, vagy tartott személynél, de akár más személynél is.

Amennyiben a kár nem annál a természetes vagy jogi személynél keletkezik, akivel szemben a tévedésbe ejtést vagy tévedésben tartást megvalósították, a bűncselekmény sértettje az, akinél a kár ténylegesen bekövetkezik [BH 1988.176.].

A csalás Btk. kísérleti szakba lép a megtévesztő magatartás kifejtésével, míg befejezetté a kár bekövetkeztével (például a pénz átadásával) válik. A csalás megállapításához nélkülözhetetlen, hogy a tévedésbe ejtés, vagy tartás és a kár között okozati összefüggés álljon fenn, vagyis hogy a kár a tévedésbe ejtés, tévedésbe tartás következményeként keletkezzen, a kár bekövetkezését megelőzze.

Kár fogalma [Btk. 459. § (1) bek. 16. pont]: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Vagyis az elmaradt haszon – a Btk. 373. § (7) bekezdését kivéve – a csalás szempontjából kárként figyelembe nem vehető. A Btk. 373. § (7) bekezdése kimondja, hogy csalás szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Ennek megfelelően a bírói gyakorlat kimondja, szerint csalás az is, ha az elkövető fizetési szándék nélkül vesz igénybe szállodai szolgáltatást, mert ebben az esetben a meg nem térített ellenérték kár és nem elmaradt vagyoni előny [BH 2011.127.].

Csalás tettese bárki lehet. A csalás bűnsegédje lehet a csalásnak, aki a megtévesztés feltételeit megteremti.

Természetesen a csalás nem kizárólag pénz kölcsönkérésével, hanem számtalan egyéb módon valósulhat meg, a kár pedig bekövetkezhet többek között dolog átadásával, tartozás elengedésével, kötelezettségvállalással, ajándékozással, stb…

A csalás annyi rendbelinek minősül, ahány sértettet érint a cselekmény.

Csalás büntetése

Btk. 373. § (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt (50.001,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt (1,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig) meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén, (tűzvész, árvíz, földrengés, stb..)
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el tipikusan a bűncselekményt, aki valamilyen jótékony célú alapítvány munkatársának adja ki magát, így csalva ki a sértettek pénzét.

Csalás Btk. minősített esetei

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt (500.001,- Ft- tól 5.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt (5.000.001,- Ft-tól 50.000.000,- Ft-ig) okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

A Btk. 373. § (3) bekezdés c) pontjában írt minősítő körülmény értelmében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szabálysértési értékhatárt meghaladó (50.001,- Ft) csalást, az állapotából adódóan kiszolgáltatott, – a bűncselekmény felismerésére és lehárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes – személy sérelmére követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt (50.000.001,- Ft-tól 500.000.000,- Ft-ig) okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt (500.000.001,- Ft-tól) okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Csalás elévülése

A Btk. 26. § (1) bekezdésének értelmében csalás elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Magánindítvány

382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.

Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában
a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja,
b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da) a vagyon elleni erőszakos,
db) a vagyon elleni,
dc) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.

Hogyan lehet védekezni a csalás vádjával szemben?

Mint ahogyan a csalást is el lehet követni számtalan különböző módon, ugyanúgy a csalás elleni védekezés is nagyon változatos. Ami az egyik esetben működik, a másikban hatalmas problémát okozhat.

Konkrét ügy konkrét kérdéseivel forduljon tapasztalt, büntetőjogban jártas ügyvédhez.

Csalás elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners  ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott, tapasztalt, együttműködő ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen amit elérhetünk az Ön ügyében is.

 

 

Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!

Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.

Határozott Büntetőjogi Védelem dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Büntetőjogi Ügyvéd

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot
és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.