Magánlaksértés Btk. 221.

Védőügyvéd

Magánlaksértés Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt Ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.

Magánlakésrtés példa

A férfit mindenféle magyarázat nélkül elhagyta a barátnője. Ezt követően, hogy tisztázza a szakításuk okát a lakásán felkereste a nőt. A becsengetés után a nő ajtót nyitott, de ahogy meglátta a volt párját azonnal vissza akarta azt zárni. Csakhogy még mielőtt ezt megtehette volna a férfi a jobb lábát az ajtólap, valamint a küszöb közé helyezte és testi erővel belökte az ajtót úgy, hogy vele együtt a nő is hátratántorodott. A férfi a kinyitott ajtón keresztül áthaladt az előszobán és a konyhába menekülő nő után ment. Itt kiabálva kérdezte meg a szakításuk okát, amelyre a nő nem válaszolt, ellenben közölte, hogy azonnal hagyja el a lakását. A férfi a felszólításnak nem tett eleget, ezért őt a nő által értesített rendőrjárőrök távolították el a lakásból. A nő a büntetőeljárás megindítása végett magánindítványt terjesztett elő.

Hogy miért minősül magánlaksértésnek a fenti példa, és hogy hogyan követheti el a magánlaksértést akár az ingatlan tulajdonosa, bérbeadója a bérlővel szemben az alábbiakból kiderül.

Magánlaksértés Btk. 221. §

Btk. 221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Boncolgassuk egy kicsit az idézett törvényszöveget.

„Aki (férfi) más (nő) lakásába (a nő lakása), egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal (bejárati ajtót belökve), fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad (teljes testterjedelmébe belépett a lakásba és a felszólítás ellenére sem ment ki onnan), vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Mit jelent a más lakása, egyéb helysége vagy ezekhez tartozó bekerített hely?

A más lakása a törvény értelmében nem azt jelenti, hogy az a lakás, amely más tulajdonában áll, hanem azt, hogy a lakással más személy rendelkezik, azt birtokolja, használja. Ebből következően a bérbeadó szemszögéből más lakásának minősülhet a bérlő által birtokolt lakás is.

Lakás

Lakás minden olyan zárt hely, amely emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál.” A jogalkotó ebbe a fogalmi körbe vonja az átmeneti tartózkodásra szolgáló helyiségeket is, és ebből a szempontból lakásnak tekintendők, a szállodai, valamint motelszobák, a kollégiumi szobák, a munkásszállón található szobák, stb.

A lakás meghatározásához nem tartozik annak ingatlan jellege, ezért a lakással egy tekintet alá esik a sátor, hajókabin, lakókocsi. Ezzel ellentétben az ún. házijog alapján nem részesülnek védelemben – azaz nem állapítható meg a magánlaksértés – olyan esetekben, amikor a jogtalan bemenetel vagy bent tartózkodás a nem lakás céljára szolgáló középületekben, irodákban, hivatalokban, gyárakban, üzemekben fordul elő.

Egyéb helyiség

Egyéb helyiség egyrészről a lakáshoz tartozó pince, padlás, folyosó, előtér, másrészről az emberi tartózkodás helyeként szolgáló olyan zárt épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére szolgál, mint a műhely, a garázs vagy éppen az üzlethelyiség.

Lakáshoz, vagy egyéb helységhez tartozó bekerített hely, amely falakkal, kerítéssel, élősövénnyel vagy más módon van körülvéve és ez a körbevett terület a lakás, egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti, kiegészíti, azokhoz szorosan hozzátartozik (kert, udvar).

Az erőszak a magánlaksértés vonatkozásában tágan értelmezendő, vagyis nemcsak a személy ellen irányuló erőszakot, hanem a dolog (bejárati ajtó) elleni erőszakot is e fogalom alatt kell érteni. A fenti példában csupán az ajtó belökése is kimeríti ezt a feltételt, nem kell, hogy az közvetlenül, vagy akár közvetve a nő ellen irányuljon.

Fenyegetés

A fenyegetés olyan „súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.”

Hivatalos eljárás színlelése

A hivatalos eljárás színlelése úgy gondolom, túl sok magyarázatot nem igényel, például az elkövető rendőrnek öltözik, és hamis igazolvány és házkutatási parancs felmutatásával jut be az ingatlanba.

Lakásba bemenetel

Lakásba bemenetel azt jelenti, hogy az elkövető teljes testtel, terjedelmével bejut. Például a lakás ablakán történő benyúlás, behajolás nem jelent a lakásba bemenetelt.

A bennmaradás nem más, mint a távozási kötelezettség nem teljesítése, ami akkor valósul meg, ha a sértett kifejezésre juttatott, egyértelmű akarata ellenére nem hagyja el az elkövető az ingatlant. A bennmaradás, mint elkövetési magatartás kizárólag akkor valósulhat meg, ha a bemenetel jogszerű volt.

Magánlaksértés minősített esetei

Btk. 221. §  (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.

A (2) bekezdésben foglalt elkövetési magatartás feltétele, hogy az ingatlan használatára, birtoklására jogosult egyértelműen az elkövető tudomására hozza, hogy megtiltotta a számára a bemenetelt, ezzel szemben az elkövető vagy éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan bemegy, vagy bennmarad az ingatlanba.

Éjjeli elkövetésnek kell tekinteni az éjszakai pihenésre használt időt, amely más egy nagyvárosban (ott általában 23 óra utáni idő), más egy kistelepülésen (itt a helyi szokások határozzák meg, lehet 21 óra utáni idő is), de az évszakokat is figyelembe kell venni ennek meghatározásához.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, (vagyis nem kell, hogy használja, elég az, ha magánál tartja, amikor a magánlaksértést elköveti) vagy a bűncselekményt a felsoroltak utánzatával fenyegetve követi el;

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A csoportos elkövetés akkor is teljesül, ha a három személy közül csak az egyik megy be a lakásba, vagy marad bent és a többiek a lakáson kívül tartózkodnak.

Btk. 221. § (3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint
büntetendő.

A bemenetel megakadályozása megvalósulhat akár személy, akár dolog ellen alkalmazott erőszak útján. Ilyen lehet az új zár felszerelése.

Btk. 221. § (4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el.

A fentiek alapján nézzünk egy példát.

Bérbe adó mint magánlaksértő

Egy lakás tulajdonosa elhatározta, hogy a kizárólagos tulajdonában lévő lakását bérbe adja. A szerződésben foglaltak több mint két éven keresztül probléma nélkül teljesültek, de két év után a bérlő egyik pillanatról a másikra nem fizetett. A bérbeadó, hogy jogos „jussát” időben megkapja, valamint azért, hogy megakadályozza azt, hogy a bérlő az ingatlant használja, a lakás ajtaját saját kulcsával felnyitotta, majd kicserélte a zárbetétet. A bérlő a zárcserét követően nem tudott a lakásba bejutni.

Mi itt a baj (?) teszik fel sokan a kérdést. A bérbeadó csak a pénzéhez szeretne hozzájutni, és a bérlő további károkozását – ami a közüzemi díjak meg nem fizetésével keletkezik – akarta megakadályozni. Azonban a fenti jogszabály ismeretében tudjuk, hogy a bérbeadó a magánlaksértést követte el.

A lakás tulajdonosát valóban megilletnek jogosítványok, így a tulajdonában lévő dolog (lakás) felett gyakorolhatja a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének a jogát. Ezekből a jogokból, amikor a bérleti szerződést megkötötte, átruházta a bérlőre a használat és a birtoklás jogát. Mit jelent ez? Annyit, hogy a bérlő a lakás felett a tényleges hatalmát gyakorolhatja, és azt rendeltetésszerűen használhatja. Itt alakul ki a büntetőjogi védelem, hiszen a magánlaksértés a magánlakás zavartalan birtoklásához fűződik, tehát annak sérthetetlenségéhez. A birtokos határozhatja meg kit enged be, vagy kinek engedélyezi a bent tartózkodását a lakásában.

Vagyis az történt, hogy a bérlő az ingatlant jogszerűen birtokolta használta, amíg a bérbeadó a zár lecserélésével akadályozta meg a bérlő bejutását az ingatlanba.

Magánindítvány

231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

(2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el.

(3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.

Magánindítvány Be. 173.

173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

Védőügyvéd

Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel.

 

Közérthetően a magánlaksértésről dr. Vidákovics Béla Zsolt Ügyvéd.

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Google+