Gyerektartás – Gyermektartásdíj

Válóperes Ügyvéd Budapest

Nem csak házastársak, hanem élettársak között is vitás lehet a gyerektartás, ha megromlik a felek kapcsolata. A gyermektartásdíj megállapítása összetett kérdés. Mekkora lehet a gyerektartás összege? Ha gyerektartással kapcsolatos vitája van kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners szakosodott ügyvédeitől! Határozott képviselet minden esetre!

Gyerektartás – Gyermektartásdíj

Mind a válóperek, mind a szülői felügyeleti jog szabályozása iránt indított perek egyik legfontosabb kérdése a gyerektartás, a gyermektartásdíj összegének megállapítása, annak mértéke.

Vita nélkül, gyorsan lezárható a kérdés, ha a felek együttműködve meg tudják határozni a gyermek indokolt szükségleteit, a szülők teherbíró képességét, hogy melyik fél hogyan (természetbeni gondozással illetve pénzbeli tartással), illetve mekkora összeggel járul majd hozzá a gyerektartáshoz. Ha a felek között a gyermektartásra vonatokozó, a bíróság által jóváhagyható megállapodás nem jön létre, akkor a bíróságnak kell döntenie a gyermektartásdíj mértékéről.

Ha nem tud megegyezni házastársával a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módjában, vagy a gyermektartás mértékében, akkor Önnek családjogra szakosodott, sokat tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége. Ne habozzon! Vegye fel bátran a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával, és kérjen konzultációs időpontot. A Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédei határozott képviseletet, kérdéseire részletes válaszokat nyújtanak önnek.

Gyerektartásdíj bírósági megállapítása

A gyerektartás megállapításáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény családjogról szóló 4. könyve rendelkezik az alábbiak szerint:

A rászorultság vélelme

4:214. § A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

A Ptk. vélelmet állít fel amellett, hogy a kiskorú gyermek tartásra szorul, vagyis a tartást követelő félnek nem kell azt bizonyítani, hogy a gyermek önhibáján kívül nem képes eltartani magát. Ezzel szemben a tartásra kötelezhető személy bizonyíthatja, hogy a gyermek nem szorul tartásra, mert például saját vagyonának jövedelméből – gyermek tulajdonát képező lakás kiadásából, munkából származó bevételből – biztosított a megélhetése.

 A szülő tartási kötelezettsége

4:215. § (1) A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) Ha a gyermek tartása az (1) bekezdés alapján nem biztosítható, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát – meghatározott részletekben – igénybe vegyék.

Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. Ez a jog több mint az ellátásra való jog.

A szülők a tartásért fokozottan kötelesek helytállni, ami azt jelenti, hogy a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles biztosítani a gyermek megfelelő tartását. Azonban ez a kötelezettség nem vezethet a szülő megélhetésének teljes ellehetetlenüléséhez. A szülőnek gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége nem korlátlan.

Nem köteles a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával tartani a gyermeket, ha tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, (pl.: másik szülő, nagyszülő), vagy tartása a saját jövedelméből kitelik. A tartás sorrendjében a szülők tartási kötelezettsége a nagyszülőkét megelőzi.

 A gyermektartás módja

4:216. § (1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).

(2) A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

Természetbeni tartás mint a gyerektartás módja

A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
– a gyerek gondozásával együttjáró időbeni elfoglaltságot
– a gyerek élelmezését
– lakhatását, a lakhatásból adódó kiadásokat,
– ruházkodását
– taníttatását,
– egészségügyi ellátást
– a gyerek betegsége esetén gyógykezelésével járó rendkívüli időráfordítást, kiadásokat,
– ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
– a gyerek utazási költségét
– azt a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.

A természetbeni tartást nem lehet összegszérűsíteni, és nem lehet forintosítva szembe állítani a különélő szülő pénzbeni tartási kötelezettségével.

Pénzbeni tartás mint a gyerektartás módja

Az a törvényi kitétel, hogy a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti a gyerektartást, azt jelenti, hogy a külön élő szülő pénzbeli hozzájárulással köteles biztosítani a természetbeni tartással felmerülő kiadások rá eső részét, ami mellett részben természetben is biztosíthatja a gyermek tartását (például azon időszakokban, amikor a kapcsolattartást gyakorolva a gyermeket saját háztartásában látja el), de ez a természetbeni tartás nem számolható el a tartásdíj részeként.

Fontos megjegyezni, hogy nem számolható el a gyerektartás összegébe a gyereknek vásárolt ajándék, mint ahogyan nem számolható el a gyerektartás összegébe a kapcsolattartás időszaka alatt a gyerekre elköltött összeg sem (élelmiszer, ruházkodás, kirándulás, nyaralás stb. költsége).

Gyermektartásdíjként a gyerektartás jogcímén a jogosult kezeihez megfizetett összeg számolható el. A gyermektartásdíj összegébe nem számolható el a jogosulttal szemben fennálló követelés, a gyerektartás összegéből nem vonható le még részletekben sem.

 A szülők megegyezése a gyermektartásról

4:217. § (1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.

A szülők belátásuk szerint megállapodhatnak a gyermektartásdíj mértékében, a fizetés módjában. Az egyezség jóváhagyása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felek által megállapított tartásdíj mennyiben elégséges a kiskorú megélhetéséhez, illetve, mik azok a körülmények, amelyeket a szülők a megállapodás megkötésekor figyelembe vettek. Ha a szülők által tervezett egyezség a gyermek érdekével ellentétes, azt a bíróság nem hagyhatja jóvá, hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása és a gyermek tényleges szükségletének megállapítása tárgyában.

Egyösszegű gyerektartás fizetés:

Lehetősége van a feleknek arra, hogy a jövőben esedékes gyermektartásdíjat a különélő szülő előre egyösszegben, vagy valamely vagyontárgy egyszeri juttatásával teljesítse. A megállapodásban pontosan meg kell jelölni, hogy az adott vagyontárgy juttatásával a szülő mekkora havi összegben, meddig tartó időszakra fizette meg előre a gyerektartást. Például ha a gyerektartás összege havi 40.000,- Ft, és a gyerektartás megfizetésére köteles fél, 4 millió forintos vagyontárgy egyszeri juttatásával előre teljesíti a gyerektartást, akkor a szülő a tartást előre 100 hónap időtartamra havi 40.000,- Ft összegben megfizette.

Az ilyen megállapodást követően a pénzbeli tartásra kötelezett szülő későbbi magasabb összegű marasztalása az előre megfizetett időszakra – néhány kivételes esettől eltekintve – nem lehetséges, mivel a gyermeket gondozó szülőnek ebben az esetben már a szerződés megkötésekor számolnia kellett azzal, hogy az idő előre haladtával a gyermek költségei nőni fognak, illetve a kötelezett jövedelme is változhat, nőhet.

Nem kizárt azonban, hogy a bíróság érvényes megállapodás esetén kötelezze a tartásra kötelezett személyt, hogy a gyermek részére azonos időszakra további tartást fizessen. Ezek tipikusan azok az esetek, amikor a vagyontárggyal történt kielégítést követően a felek körülményeiben nem várt lényeges változás (rendkívüli kiadás) áll be, mint például a gyermek rendszeres gyógykezeléssel, nagyösszegű kiadással járó betegsége, nem várt tanulmányi többletköltség stb.

Tapasztalt családjogi ügyvéd segítségével még esélye lehet a megállapodás megkötésére abban az esetben is, ha jelen pillanatban álláspontjaik távol vannak egymástól. Sokszor érdemesebb lehet kommunikálni a másik féllel, mint küzdeni a bíróságon. A megállapodási tárgyalások megkezdése előtt érdemes meghatározni, hogy mik azok a határok, amelyeken belül a megállapodás megkötésének realitása lehet. Ha volt házastársával a kommunikáció teljességgel lehetetlen, akkor a célravezető megoldás a gyors és határozott jogérvényesítés, fellépés tud lenni. Ha segítségre van szüksége, válassza a családjogra specializálódott ügyvédek csapatát. Válassza a Vidákovics & Partners családjogi ügyvédeit! Kérjen konzultációs időpontot most, és mi megküzdünk Ön helyett!

 A gyermektartásdíj bírósági meghatározása

4:218. § (1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Gyerektartás összege

Mik lehetnek a Gyermek indokolt szükségletei

– a lakhatás, (bérleti díj gyermekre eső része, rezsiköltség gyermekre eső része stb.)
– az élelmezés,
– ruházkodás,
– tisztálkodás (életkortól függően pipere szerek)
– óvodai/ iskolai költségek (indokolt különórák)
– sportfoglalkozás
– kulturális programok
– gyógykezelés,
– zsebpénz, (életkortól függően)
– életkortól függően a gyermek telefonjának költsége

Az indokolt szükséglet gyermekenként eltérő, amely adódik a gyermek egészségi állapotától, korától, nemétől, neveltetésétől stb.

A luxusigények nem tartoznak a gyermek tényleges szükségletei körébe. Abban az esetben, ha a felek életközösségének fennállása alatt a sportoló gyermek fejlesztése, formában tartása indokolta a rendszeres, akár külföldi edzőtáborokat, az ezzel felmerülő költségeket olyannak kell tekinteni, amelyeket a szülők viselni kötelesek. Átlagon felüli költséges elvárások finanszírozására csak a kötelezett önkéntes vállalása esetén kerülhet sor.

Mekkora jövedelmet vesznek figyelembe a tartásdíj megállapításánál?

A tartásdíj mértékének (a szülő teherbíró képességének) megállapításánál, a kötelezett egy évi összes jövedelmét kell figyelembe venni.

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira.

A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
– a gyermek gondozásával együtt járó időbeni elfoglaltságot.
– betegség esetén gyógykezelésével járó rendkívüli kiadásokat,
– ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
– a lakhatás biztosításából adódó kiadásokat és
– a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.

A tartás pénzbeni teljesítésére köteles szülő jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása érdekében ugyanolyan bizonyítást kell lefolytatni, mint a gyermeket gondozó szülő jövedelmi- és vagyoni viszonyaira nézve.

Külön háztartásban nevelkedő gyermekek tartása

A gyermektartásdíj mértékének megállapításánál az annak alapjául szolgáló jövedelmen túl figyelembe kell venni a saját háztartásban eltartott más- saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a gyermektartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. Ezért mindkét szülő anyagi helyzetét fel kell tárni, jövedelmeiket össze kell vetni.

Ha a szülők közös gyermekei külön háztartásban nevelkednek, akkor a szülők között a tartás egyenlő arányban oszlik meg. Ha a szülők jövedelme azonos mértékű, akkor egyik szülőnek sem kell gyermektartást fizetnie. Abban az esetbe, ha a szülők jövedelmei között számottevő eltérés van, akkor a magasabb jövedelemmel rendelkező szülő a külön nevelkedő gyermek részére kiegészítő tartás kell, hogy fizessen.

Tovább bonyolódik a helyzet, ha az egyik szülőnél egy, a másik szülőnél két gyermek nevelkedik, és a koruk és nemük is eltérő. Ebben az esetben nem elégséges a szülők jövedelmét számba venni, mert számolni kell a gyermekek eltérő szükségleteivel, ami adódik az eltérő korukból, egészségi állapotukból, nevelésükből stb.

Fentiekből következik, hogy a kiegészítő tartásdíj összegét megállapítani, valamennyi körülmény gondos figyelembevételét lehet.

Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermeket eltartani, a gyermektartásdíj előlegezésére kerülhet sor, melynek elbírálása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik.

Mire lehet fordítani a gyerektartás összegét

Mivel a gyermektartásdíj összege a gyermek tartására szolgál, ezért a szülői felügyeletet gyakorló szülő (vagy gyám) köteles azt a gyermek szükségletére fordítani, nem köteles azonban annak felhasználásával tételesen elszámolni.

A gyerektartás pénzben történő fizetése esetén a jogosult vagy elfogadja a kötelezett önkéntes teljesítését, vagy végrehajtás útján kéri a tartásdíj folyósítását, illetve kérheti, hogy a bíróság a gyermektartásdíjat a kötelezett munkáltatójánál tiltsa le.

A gyermek saját jövedelme

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek saját jövedelmére is, amely kihatással van, csökkenti a fizetendő gyerektartás mértékét. A gyermek saját jövedelme lehet munkaviszonyból, de származhat akár ingatlan bérbeadásából, stb… is.

A családi pótlék és az árvaellátás stb. nem tekinthető a gyermek tényleges jövedelmének, de a tartás mértékére kihatással van. A családi pótlékot, ugyanúgy, mint a tartásdíjat, a gyermeket természetben gondozó szülő a kiskorú gyermek ellátására köteles felhasználni.

A gyermektartásdíj mértéke alapjául szolgáló jövedelem és megállapításának módja

A módosított 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. § (2) bekezdés a-b) pontja felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyeket a tartásdíj alapjaként figyelembe kell venni:

10.§ (2) A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére
a) a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
b) a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

További munkavégzés figyelembevétele

(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg – a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve – a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.
(5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.

Milyen összeg nem számít a tartásdíj alapjba

(6) Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.
11. §A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.
12. §(1) A gyermektartásdíjnak a 10. § (2) bekezdése alapján, százalékos arányban történő megállapítása esetén a bíróságnak külön-külön meg kell határoznia, hogy a 10. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján kifizetett járandóságnak hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.
(2) A tartásdíj alapösszege a 10. § (2) bekezdésnek a) pontja alapján kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, melyet a bíróság forintösszegben is megjelöl.
13. §A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül a 10. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 10. § (3) bekezdése alapján kifizetett díjazásnak olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a Csjt. 69/C. § (1) bekezdésében foglalt mértéknek.

Az ítélkezési gyakorlat a gyermektartásdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál eddig sem alkalmazta mereven a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. §-ában foglaltakat. Fontos megemlíteni, hogy a bírói gyakorlat kiegészült a külföldről származó jövedelmek, befektetésből származó bevételek (pl. értékpapír hozam) vagy különböző gazdasági társaságokban fennálló jogviszonyokból származó jövedelmek vizsgálatával is. A jövedelem körében értékeli a bírói gyakorlat a munkáltatói juttatásokat mit a cafetéria, utazási, lakhatási támogatás stb…

Határozott összegű gyerektartás

A gyerektartás összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének a 15-25%-ában kell határozott összegben meghatározni.

Amikor a kötelezett jövedelme pontosan nem határozható meg, a bíróságnak részletes bizonyítást kell felvennie, amely keretében vizsgálhatja a kötelezett életvitelét, (gépkocsi vásárlás, havi rezsiköltsége, külföldi utazás, stb…) körülményeit, amelyekből következtetés vonható le az átlagos jövedelmére. A bíróság, az ily módon becsléssel megállapított jövedelmet veszi figyelembe a gyerektartás meghatározása során.

Apasági vélelem megdöntése esetén kérhetem a megfizetett tartásdíjat?

Az apasági vélelem megdőlte esetén a vélelmezett apa a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti a gyermekre fordított költségei és a teljesített tartásdíj megtérítését attól a férfitól, aki teljes hatályú elismerés folytán a megüresedett apai státuszba lépett. A megtérítésre annyiban jogosult, amennyiben az elismerés folytán az apai jogállásba lépő férfi eltartási kötelezettsége az érintett időszakban fennállt [Ptk. 361. §, (1) bek., 362. §, 363. § (2) bek., Csjt. 35. § (1) bek., 37. § (1) és (2) bek., 68. § (1) és (2) bek., 69/A. §, 69/C. §]. [Kúria 2228/2010. számú polgári elvi határozat]

További kérdései vannak, vagy határozott ügyvédi képviseletre van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől. Már az első konzultáció alkalmával olyan értékes információkkal lehet gazdagabb, amelyek nagyban befolyásolhatják további életét, és amikkel akár rengeteg felesleges kiadástól óvhatja meg magát. Kérjen szakszerű tanácsot szakosodott ügyvédtől.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

Válóperes Ügyvéd Budapest - Dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd

 

 

 

Megromlott a házassága? A Vidákovics & Partners válópere szakosodott válóperes ügyvédei együttesen több mint 40 év családjogi területen szerzett tapasztalatával magabiztosan nyújtunk határozott képviseletet ügyfeleink számára. Legyen Ön is részese annak a sikernek, amit elérhetünk az Ön ügyében is.

Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott polgári jogi képviseletre vágyik kérjen konzultációs időpontot.

[dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd]