Nem csak házastársak, hanem élettársak között is vitás lehet a gyerektartás, ha megromlik a felek kapcsolata. A gyermektartásdíj megállapítása összetett kérdés. Mekkora lehet a gyerektartás összege? Ha gyerektartással kapcsolatos vitája van kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners szakosodott ügyvédeitől! Határozott képviselet minden esetre!
Mind a válóperek, mind a szülői felügyeleti jog szabályozása iránt indított perek egyik legfontosabb kérdése a gyerektartás, a gyermektartásdíj összegének megállapítása, annak mértéke.
Vita nélkül, gyorsan lezárható a kérdés, ha a felek együttműködve meg tudják határozni a gyermek indokolt szükségleteit, a szülők teherbíró képességét, hogy melyik fél hogyan (természetbeni gondozással illetve pénzbeli tartással), illetve mekkora összeggel járul majd hozzá a gyerektartáshoz. Ha a felek között a gyermektartásra vonatokozó, a bíróság által jóváhagyható megállapodás nem jön létre, akkor a bíróságnak kell döntenie a gyermektartásdíj mértékéről.
Nem tud megegyezni házastársával a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módjában, vagy a gyermektartás mértékében? Önnek családjogra szakosodott, sokat tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége. Ne habozzon! Vegye fel bátran a kapcsolatot a Vidákovics Ügyvédi Irodával, és kérjen konzultációs időpontot. A Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédei határozott képviseletet, kérdéseire részletes válaszokat nyújtanak önnek.
A gyerektartás összege megállapításáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény családjogról szóló 4. könyve rendelkezik az alábbiak szerint:
4:214. § A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.
A Ptk. vélelmet állít fel amellett, hogy a kiskorú gyermek tartásra szorul. Eszerint a tartást követelő félnek nem kell azt bizonyítani, hogy a gyermek önhibáján kívül nem képes eltartani magát. Ezzel szemben a tartásra kötelezhető személy bizonyíthatja, hogy a gyermek nem szorul tartásra. Ilyen esetl lehet, ha például saját vagyonának jövedelméből – gyermek tulajdonát képező lakás kiadásából, munkából származó bevételből – biztosított a megélhetése.
4:215. § (1) A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
(2) Ha a gyermek tartása az (1) bekezdés alapján nem biztosítható, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát - meghatározott részletekben - igénybe vegyék.
Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. Ez a jog több mint az ellátásra való jog.
A szülők a tartásért fokozottan kötelesek helytállni. Ez azt jelenti, hogy a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles biztosítani a gyermek megfelelő tartását. Azonban ez a kötelezettség nem vezethet a szülő megélhetésének teljes ellehetetlenüléséhez. A szülőnek gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége nem korlátlan.
Nem köteles a szülő saját szükséges tartásának korlátozásával tartani a gyermeket, ha tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, (pl.: másik szülő, nagyszülő), vagy tartása a saját jövedelméből kitelik. A tartás sorrendjében a szülők tartási kötelezettsége a nagyszülőkét megelőzi.
4:216. § (1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).
(2) A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.
Természetbeni tartás mint a gyerektartás módja
A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
- a gyerek gondozásával együtt járó időbeni elfoglaltságot
- a gyerek élelmezését
- lakhatását, a lakhatásból adódó kiadásokat,
- ruházkodását
- taníttatását,
- egészségügyi ellátást
- a gyerek betegsége esetén gyógykezelésével járó rendkívüli időráfordítást, kiadásokat,
- ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
- a gyerek utazási költségét
- azt a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.
A természetbeni tartás valójában a gyermekről történő fizikai gondoskodást, időráfordítást jelenti. A természetbeni tartást nem lehet összegszérűsíteni, és nem lehet forintosítva szembe állítani a különélő szülő pénzbeni tartási kötelezettségével.
A különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti a gyerektartást. Vagyis a külön élő szülő pénzbeli hozzájárulással köteles biztosítani a természetbeni tartással felmerülő kiadások rá eső részét. Természetesen emellett részben természetben is biztosíthatja a gyermek tartását. Ilyen természetbeni tartás valósul meg például a kapcsolattartások alkalmával, de ez nem számolható el a tartásdíj részeként.
Fontos megjegyezni, hogy nem számolható el a gyerektartás összegébe a gyereknek vásárolt ajándék. Nem számolható el a gyerektartás összegébe a kapcsolattartás időszaka alatt a gyerekre elköltött összeg sem (élelmiszer, ruházkodás, kirándulás, nyaralás stb. költsége).
Gyermektartásdíjként a gyerektartás jogcímén a jogosult kezeihez megfizetett összeg számolható el. A gyermektartásdíj összegébe nem számolható el a jogosulttal szemben fennálló követelés, a gyerektartás összegéből nem vonható le még részletekben sem.
4:217. § (1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.
(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.
A szülők belátásuk szerint megállapodhatnak a gyermektartásdíj mértékében, a fizetés módjában. Az egyezség jóváhagyása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felek által megállapított tartásdíj mennyiben elégséges a kiskorú megélhetéséhez, illetve, mik azok a körülmények, amelyeket a szülők a megállapodás megkötésekor figyelembe vettek. Ha a szülők által tervezett egyezség a gyermek érdekével ellentétes, azt a bíróság nem hagyhatja jóvá, hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása és a gyermek tényleges szükségletének megállapítása tárgyában.
Lehetősége van a feleknek arra, hogy a jövőben esedékes gyermektartásdíjat a különélő szülő előre egy összegben, vagy valamely vagyontárgy egyszeri juttatásával teljesítse. A megállapodásban pontosan meg kell jelölni, hogy az adott vagyontárgy juttatásával a szülő mekkora havi összegben, meddig tartó időszakra fizette meg előre a gyerektartást. Például ha a gyerektartás összege havi 60.000,- Ft, és a gyerektartás megfizetésére köteles fél, 3 millió forintos vagyontárgy egyszeri juttatásával előre teljesíti a gyerektartást, akkor a szülő a tartást előre 50 hónap időtartamra havi 60.000,- Ft összegben megfizette.
Az ilyen megállapodást követően a pénzbeli tartásra kötelezett szülő későbbi magasabb összegű marasztalása az előre megfizetett időszakra - néhány kivételes esettől eltekintve - nem lehetséges, mivel a gyermeket gondozó szülőnek ebben az esetben már a szerződés megkötésekor számolnia kellett azzal, hogy az idő előre haladtával a gyermek költségei nőni fognak, illetve a kötelezett jövedelme is változhat, nőhet.
Nem kizárt azonban, hogy a bíróság érvényes megállapodás esetén kötelezze a tartásra kötelezett személyt, hogy a gyermek részére azonos időszakra további tartást fizessen. Ezek tipikusan azok az esetek, amikor a vagyontárggyal történt kielégítést követően a felek körülményeiben nem várt lényeges változás (rendkívüli kiadás) áll be, mint például a gyermek rendszeres gyógykezeléssel, nagy összegű kiadással járó betegsége, nem várt tanulmányi többletköltség stb.
Tapasztalt családjogi ügyvéd segítségével még esélye lehet a megállapodás megkötésére abban az esetben is, ha jelen pillanatban álláspontjaik távol vannak egymástól. Sokszor érdemesebb lehet kommunikálni a másik féllel, mint küzdeni a bíróságon. A megállapodási tárgyalások megkezdése előtt érdemes meghatározni, hogy mik azok a határok, amelyeken belül a megállapodás megkötésének realitása lehet. Ha volt házastársával a kommunikáció teljességgel lehetetlen, akkor a célravezető megoldás a gyors és határozott jogérvényesítés, fellépés tud lenni. Ha segítségre van szüksége, válassza a családjogra specializálódott ügyvédek csapatát. Válassza a Vidákovics & Partners családjogi ügyvédeit! Kérjen konzultációs időpontot most, és mi megküzdünk Ön helyett!
4:218. § (1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.
A gyerektartás összege meghatározása során a bíróság köteles feltárni a gyermek indokolt szükségletét, ami nagymértékben befolyásolja a gyerektartás összegét. A bíróság által meghatározott gyerektartás összege nem haladja meg a gyermek indokolt szükségletét. Ez arra az esetre is igaz, amikor a tartásra kötelezett jövedelmének korábban megjelölt 15%-a az a gyermek indokolt szükségletnél magasabb összeg lenne.
- a lakhatás, (bérleti díj gyermekre eső része, rezsiköltség gyermekre eső része stb.)
- az élelmezés,
- ruházkodás,
- tisztálkodás (életkortól függően pipere szerek)
- óvodai/ iskolai költségek (indokolt különórák)
- sportfoglalkozás
- kulturális programok
- gyógykezelés,
- zsebpénz, (életkortól függően)
- életkortól függően a gyermek telefonjának költsége
Az indokolt szükséglet gyermekenként eltérő, amely adódik a gyermek egészségi állapotától, korától, nemétől, neveltetésétől stb.
A luxusigények nem tartoznak a gyermek tényleges szükségletei körébe. Abban az esetben, ha a felek életközösségének fennállása alatt a sportoló gyermek fejlesztése, formában tartása indokolta a rendszeres, akár külföldi edzőtáborokat, az ezzel felmerülő költségeket olyannak kell tekinteni, amelyeket a szülők viselni kötelesek. Átlagon felüli költséges elvárások finanszírozására csak a kötelezett önkéntes vállalása esetén kerülhet sor.
A tartásdíj mértékének (a szülő teherbíró képességének) megállapításánál, a kötelezett egy évi összes jövedelmét kell figyelembe venni.
A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira.
A természetbeni tartását biztosító szülő esetében értékelni kell:
- a gyermek gondozásával együtt járó időbeni elfoglaltságot.
- betegség esetén gyógykezelésével járó rendkívüli kiadásokat,
- ápolásból keletkező táppénzes állományból adódó keresetveszteséget,
- a lakhatás biztosításából adódó kiadásokat és
- a többletmunkát, amit a gyermek ellátása von maga után.
A tartás pénzbeni teljesítésére köteles szülő jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárása érdekében ugyanolyan bizonyítást kell lefolytatni, mint a gyermeket gondozó szülő jövedelmi- és vagyoni viszonyaira nézve.
Nagyon sokan tévesen gondolják úgy, hogy a bíróság a kötelezett egy éves igazolt átlagos jövedelme százalékában fogja meghatározni a gyerektartás összegét.
A jogszabály nem úgy fogalmaz, hogy a jövedelem 15-25%-ának kell lennie a gyerektartás összegének. Azt mondja “általában” a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 15%-tól lehet kevesebb, vagy a 25%-tól lehet több is.
A gyerektartás összege akkor lesz kevesebb a kötelezett jövedelmének 15%-ától, ha például a gyermek indokolt szükségletéből a tartásra kötelezettre eső rész ezt nem éri el. Ha a tartásra kötelezett jövedelme havi 1 millió forint, (a 15%-a 150 ezer forint) amíg a gyermek indokolt szükségleteinek összege összesen 80 ezer forint, a bíróság nem fog a gyerektartás összege vonatkozásában 150 ezer forintot meghatározni.
A gyakorlatban az egyik szülő általában próbál minél magasabb indokolt szükségletet igazolni. Ez az igyekezet gyakran minden reális alapot nélkülöz. ezzel szemben a másik szülő a gyerektartás minél alacsonyabb megállapítása érdekében még a valós költségeket is vitatja.
A gyerektartás összege meghatározásakor nem érdemes a bíróságot szamárnak nézni. A bírók túlnyomó többségének van gyermeke, teljes mértékben tisztában van a költségeivel. Tisztában van azzal is, hogy a tartásra kötelezett szülők hogyan szoktak próbálkozni az igazolt jövedelem csökkentésével. Tisztában van azzal is, hogy az emberek milyen területen általában mennyit keresnek. Nem először találkoznak a valótlan minimálbéres bejelentéssel, vagy hogy pont a per előtt szűnt meg a fél munkaviszonya, vagy csökkent a bére.
A gyerektartás összege körében leszögezhető, hogy 2022-es évig 100.000,- Ft összeget meghaladó gyermektartásdíj a bíróság gyakorlatában nagyon ritka volt. Ez vonatkozott a nagykorú továbbtanuló gyermekre is, akinek kategóriákkal magasabb költségei vannak, mint egy óvodás gyermeknek.
A gyerektartás összege 2021. év végéig akkor haladta meg a 100 ezer forintot, ha a gyermeknek valamilyen rendkívüli igénye volt. Ilyen például költséges tartós fejlesztés, tartós betegség, ha fizetős óvodába, iskolába jár. Aztán jött a 2022-es év, és a gyermektartásdíj 100.000,- Ft-os felső határa áttörésre került mint a 400 Ft-os forint/euró árfolyam.
A fizetős bölcsőde, óvoda, iskola körében meg kell említeni, hogy a szülők közös döntésén kell hogy alapuljon. Az egyik szülő önálló döntésével nem generálhat költségeket a másik szülőnek.
A szülők vagyoni, jövedelmi viszonyait minden esetben vizsgálja a bíróság. A vizsgálat azonban főként arra irányul, hogy a különélő szülő
A szülők vagyoni, jövedelmi viszonyait minden esetben vizsgálja a bíróság. A vizsgálat azonban főként arra irányul, hogy a különélő szülő milyen mértékben terhelhető.
Ha a tartásra kötelezett szülőt a teljes összegű gyermektartásdíj megfizetése nagyon megterhelné, előtérbe lép a gyermeket gondozó szülő jövedelmének a vizsgálata.
Ha a gyermeket gondozó szülő magasabb jövedelemmel rendelkezik, és számára nem megterhelő a gyermek pénzbeni tartása is, úgy a bíróság a különélő szülőt - teljesítőképességéhez mérten - alacsonyabb tartásdíj fizetésre kötelezi.
Általában azt gondolják az emberek, ha a gyermek felett a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, akkor nem kell fizetni gyermektartást. Nem kell fizetni gyerektartást, mert a gyerek azonos időt van mindkét szülőnél. Ez az elgondolás téves.
Attól még, hogy a gyermek mindkét szülőnél azonos időt tartózkodik a költségei gyakran nem azonosan oszlanak el a két szülő között. Van, hogy következetesen csak az egyik szülő az aki befizeti az osztálypénzt, kifizeti az iskolai étkezést, a különórákat, a sportfoglalkozást, veszi a gyermeknek a ruhát stb. Ebben a gyakori esetben méltánytalan és igazságtalan lenne, ha ezekhez a költségekhez a másik szülőnek nem kellene hozzájárulnia.
Ugyancsak kell gyermektartást, kiegészítő tartásdíjat, különbözeti tartásdíjat fizetni, ha a szülők ugyan megosztják egymás között a költségeket, de a vagyoni, jövedelmi viszonyaik között számottevő különbség van. A kiegészítő tartásdíj célja, hogy a gyermek lehetőleg azonos életszínvonalon nevelkedjenek mindkét szülő háztartásában.
Természetesen a szülők megállapodhatnak abban, illetve a bíróság is dönthet akként, hogy egyik szülőnek sem kell kiegészítő tartásdíjat fizetni a másik félnek.
A gyermektartásdíj mértékének megállapításánál az annak alapjául szolgáló jövedelmen túl figyelembe kell venni a saját háztartásban eltartott más- saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a gyermektartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. Ezért mindkét szülő anyagi helyzetét fel kell tárni, jövedelmeiket össze kell vetni.
Ha a szülőknek két gyermeke van, és az egyik az egyik, míg a másik a másik szülő háztartásában nevelkedik, akkor a szülők között a tartás gyakran egyenlő arányban oszlik meg. Ha a szülők jövedelme azonos mértékű, akkor előfordulhat, hogy egyik szülőnek sem kell gyermektartást fizetnie. Abban az esetbe, ha a szülők jövedelmei között számottevő eltérés van, akkor a magasabb jövedelemmel rendelkező szülő a külön nevelkedő gyermek részére gyakran kiegészítő tartást kell, hogy fizessen.
Egyszerűsíti a helyzetet, ha a felek a gyermekek után külön külön megállapodnak tartásdíjban, vagy a bíróság meghatározza azt. A gyermekeknek eltérő lehet a nemük, a koruk, az igényeik, ezen keresztül az indokolt szükségletük.
Ha mindkét gyermek esetében megtörténik a gyermektartásdíj megállapítása, úgy a felek megállapodása szerint elegendő, ha a magasabb összegű tartásdíjra kötelezett fél a tartásdíjak különbözetét fizeti meg. Természetesen változik a helyzet, ha valamelyik gyermek tartásra jogosultsága megszűnik. Például ha befejezte az iskolai tanulmányait.
Mivel a gyermektartásdíj összege a gyermek tartására szolgál, ezért a szülői felügyeletet gyakorló szülő (vagy gyám) köteles azt a gyermek szükségletére fordítani, nem köteles azonban annak felhasználásával tételesen elszámolni.
A gyerektartás pénzben történő fizetése esetén a jogosult vagy elfogadja a kötelezett önkéntes teljesítését, vagy kérheti, hogy a bíróság a gyermektartásdíjat a kötelezett munkáltatójánál tiltsa le.
A gyerektartás összege meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek saját jövedelmére is, amely kihatással van, csökkenti a fizetendő gyerektartás mértékét. A gyermek saját jövedelme lehet munkaviszonyból, de származhat akár ingatlan bérbeadásából, stb… is.
A családi pótlék és az árvaellátás stb. nem tekinthető a gyermek tényleges jövedelmének, de a tartás mértékére kihatással van. A családi pótlékot, ugyanúgy, mint a tartásdíjat, a gyermeket természetben gondozó szülő a kiskorú gyermek ellátására köteles felhasználni.
A módosított 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. § (2) bekezdés a-b) pontja felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyeket a tartásdíj alapjaként figyelembe kell venni:
10.§ (2) A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére
a) a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
b) a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).
(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.
(5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.
(6) Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.
11. §A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.
12. §(1) A gyermektartásdíjnak a 10. § (2) bekezdése alapján, százalékos arányban történő megállapítása esetén a bíróságnak külön-külön meg kell határoznia, hogy a 10. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján kifizetett járandóságnak hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.
(2) A tartásdíj alapösszege a 10. § (2) bekezdésnek a) pontja alapján kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, melyet a bíróság forintösszegben is megjelöl.
13. §A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül a 10. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 10. § (3) bekezdése alapján kifizetett díjazásnak olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a Csjt. 69/C. § (1) bekezdésében foglalt mértéknek.
Az ítélkezési gyakorlat a gyermektartásdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál eddig sem alkalmazta mereven a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. §-ában foglaltakat. Fontos megemlíteni, hogy a bírói gyakorlat kiegészült a külföldről származó jövedelmek, befektetésből származó bevételek (pl. értékpapír hozam) vagy különböző gazdasági társaságokban fennálló jogviszonyokból származó jövedelmek vizsgálatával is. A jövedelem körében értékeli a bírói gyakorlat a munkáltatói juttatásokat mit a cafetéria, utazási, lakhatási támogatás stb…
A gyerektartás összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének a 15-25%-ában kell határozott összegben meghatározni.
Amikor a kötelezett jövedelme pontosan nem határozható meg, a bíróságnak részletes bizonyítást kell felvennie, amely keretében vizsgálhatja a kötelezett életvitelét, (gépkocsi vásárlás, havi rezsiköltsége, külföldi utazás, stb…) körülményeit, amelyekből következtetés vonható le az átlagos jövedelmére. A bíróság, az ily módon becsléssel megállapított jövedelmet veszi figyelembe a gyerektartás meghatározása során.
A gyermektartásdíj megelőlegezését a járási hivatal gyámügyi osztályától lehet kérni. Feltétele, hogy a gyermek különélő szülője a terhére megállapított tartási kötelezettségének ne tegyen eleget. További feltétel, hogy a jogosult szülő a tartásdíj behajtása érdekében kezdeményezett végrehajtási eljárása eredénytelen legyen.
2022. évben a megelőlegezhető gyermektartásdíj legmagasabb összege 60.000,- Ft.
Az apasági vélelem megdőlte esetén a vélelmezett apa a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti a gyermekre fordított költségei és a teljesített tartásdíj megtérítését attól a férfitól, aki teljes hatályú elismerés folytán a megüresedett apai státuszba lépett. A megtérítésre annyiban jogosult, amennyiben az elismerés folytán az apai jogállásba lépő férfi eltartási kötelezettsége az érintett időszakban fennállt [Ptk. 361. §, (1) bek., 362. §, 363. § (2) bek., Csjt. 35. § (1) bek., 37. § (1) és (2) bek., 68. § (1) és (2) bek., 69/A. §, 69/C. §]. [Kúria 2228/2010. számú polgári elvi határozat]
További kérdései vannak, vagy határozott ügyvédi képviseletre van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot, kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől. Már az első konzultáció alkalmával olyan értékes információkkal lehet gazdagabb, amelyek nagyban befolyásolhatják további életét, és amikkel akár rengeteg felesleges kiadástól óvhatja meg magát. Kérjen szakszerű tanácsot szakosodott ügyvédtől.
Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.
Egyedül szeretne keresetet szeretne indítani? A szükséges nyomtatványokat ide kattintva töltheti le.
