Láthatási Jog – Kapcsolattartás Szabályozása

Családjogi Ügyvéd Budapest

Láthatási jogKapcsolattartás Szabályozása. Hogyan tarthatja a gyermek a különélő szülővel a kapcsolatot? Hogyan tudja a különélő szülő érvényesíteni a kapcsolattartási jogát? Ha kapcsolattartás körében felmerülő vitája van forduljon a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott ügyvédeihez. Kérjen konzultációs időpontot!

Kapcsolattartás Szabályozása – Láthatási jog

Mit jelent a kapcsolattartás?

A gyermeknek joga, hogy ha szülei már nem is élnek együtt, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn és a gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolatot fennmaradjon, és a különélő szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

A gyermekétől különélő szülő, ha kapcsolattartási jogát nem korlátozták vagy vonták meg, jogosult és köteles is gyermekével kapcsolatot tartani. A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. A kapcsolattartás joga kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú (de csak időlegesen pl. nyaralás idejére) külföldre vitelére is.

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a különélő szülőt terhelik. A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a különélő szülőtől az elvitel, és – különösen, ha a különélő szülő szokásos tartózkodási helye külföldön van, azaz tartósan külföldön él – a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

Kik jogosultak a gyermekkel kapcsolatot tartani?

A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér, továbbá azokban az esetekeben, ha szülő és a nagyszülő már nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van (pl. betegség), vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja (nem keresi a gyermeket, bár megtehetné), a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani.

Ki dönt a kapcsolattartásról?

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

Hogyan lehet a kapcsolattartást eldönteni?

A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás.

A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás), a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét (elviheti magával), meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást – így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot -, az ajándékozást és a csomagküldést.

Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, a külföldre vitel lehetőségével vagy annak a gyermek érdekében való kizárásával. Az időszakos kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni. Tanköteles gyermek esetén a tanítási szünetek időpontjára és tartamára az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

Hogyan kerüljük el a vitákat a kapcsolattartás körül?

A kapcsolattartás körüli viták elkerülésének legjobb módja, ha a felek meghatározzák

  • a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát,
  • a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját,
  • a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében közreműködő személy megnevezését,
  • a kapcsolattartást akadályozó körülményekről való kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget,
  • az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartásnak a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül történő pótlásának kötelezettségét,
  • a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának módját, gyakoriságát és időtartamát,
  • a gyermek elvitelével felmerülő kiadások viselését.

Mikor nincs kapcsolattartás?

Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás ideje alatt, és a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt. Nincs helye kapcsolattartásnak a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülőnek gyermekével. A családi kapcsolatok fenntartása érdekében, csak ha ez a gyermeket nem veszélyezteti a szabadságvesztést töltő szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat a gyámhivatal adhat.

A kapcsolattartás pótlása

Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

Felügyelt kapcsolattartás

Elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra, ahol biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. A felügyelt kapcsolattartással arra kell törekedni, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.

A felügyelt kapcsolattartás esetén a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a – szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító – család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen, a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor.

A felügyelt kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a bíróság vagy a gyámhivatal döntése kizárta.

Felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálata

A felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára az arról döntő gyámhatóság vagy bíróság felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást és a felülvizsgálat eredményeként dönt a kapcsolattartás elvitel vagy meglátogatás formájában való gyakorlásáról, a kapcsolattartás korlátozásáról, megvonásáról, vagy a felügyelt kapcsolattartás fenntartásáról.

A bíróság vagy a gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza a kapcsolattartás helyszínét, gyakoriságát és azt, hogy a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor. A felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében ki lehet zárni a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi.

Nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírható, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, késedelem nélkül tájékoztatják egymást.

Kapcsolattartás akadályozásának következményei

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

Btk. 210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

 

 

Ha kapcsolattartással kapcsolatos vitája van, forduljon családjogra szakosodott ügyvédhez. A Vidákovics & Partners ügyvédcsapata széleskörű tapasztalattal, és komoly gyakorlattal rendelkezik a kapcsolattartási kérdésekben. Ha határozott képviseletre van szüksége, vagy családjoggal kapcsolatos kérdése merült fel, kérjen konzultációs időpontot ügyvédeinktől.

dr. Vidákovics Béla Zsolt Válóperes Ügyvéd.

 

 

Szerző: Béla Zsolt dr. Vidákovics
Vidákovics Ügyvédi Iroda a Google+-on

Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen
konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéddel..