Többlethasználati díj

Válóperes Ügyvéd

A válóperek egyik sarkalatos kérdése lehet – felek egyezségének hiányában – a lakáshasználati jog rendezésén túl, a közös tulajdonú ingatlan használati díja azaz a többlethasználati díj összegének meghatározása. Ha vitában áll házastrásával, és ügyvédi segítségre van szüksége bízza magát válóperre szakosodott ügyvédre. Vegye fel a kapcsolatot a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott válóperes ügyvédeivel. Kérjen konzultációs időpontot, hogy megismerje lehetőségeit.

Lakás használatának megosztása

Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím (például a felek közös tulajdonjoga) alapján illeti meg, és a lakás használata a felek között vitás,úgy annak használatát valamelyik házastárs kérelmére a bíróság közöttük megoszthatja.

Ha a bíróság nem közösen jogosítja fel a feleket a lakás használatára, akkor az egyik például „B”  házastárs lakáshasználati jogát megszünteti, és őt a lakás elhagyására kötelezi. Megszünteti a bíróság „B” házastárs lakáshasználati jogát abban az esetben is, ha „B” házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül korábban elköltözött, de ebben az esetben természetesen nem kötelezi a lakás elhagyására.

Miután „B” házastárs lakáshasználati jogát megszüntette a bíróság, „B” házastárs a saját lakását nem birtokolhatja és használhatja, oda – néhány esetet kivéve – kizárólag a lakás használatra feljogosított „A” házastárs engedélyével léphet be, ami lássuk be, sérti „B” házastárs tulajdoni jogát.

Használhatom-e az ingatlanomat a tulajdojogom alapján

A tulajdonost a tulajdonjogára tekintettel többek között megilleti, hogy a tulajdonát képező dolgot – jelen esetben a lakását – birtokolja és használja, hasznait (például bérleti díj) a tulajdoni hányada arányában szedje. A bírósági ítélet valójában „B” házastárs használati jogát szünteti meg, és a másik „A” házastársat jogosítja fel a lakás kizárólagos birtoklásra és használatra. Ebben az esetben sérülnek a „B” házastárs tulajdonhoz fűződő jogai.

A tulajdonostársnak így „B” házastársnak is elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadnak megfelelő használatra – a felek megállapodása vagy a bíróság döntése következtében – nincs módja, vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja.

Ha a közös tulajdonú ingatlan egészét csak a bent maradó „A” házastárs (tulajdonostárs) használja, illetve ezáltal a lakás elhagyására kötelezett „B” házastárs már nem használhatja a lakás őt megillető részét, úgy ezért a bent maradó „A” házastárstól többlethasználati díj megfizetését követelheti.

Többlethasználati díj

Ha a birtoklás és használat mértéke a tulajdoni hányadoktól eltér, (például „A” házastárs az ingatlan felének a tulajdonosa de az egészet azaz „B” tulajdonát is használja) ennek időszakos pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell. A többelthasználati díj tehát az egyik fél (tulajdonostárs) javára a tulajdonjoga alapján őt illető használati joga megszűnésének kiegyenlítéséül szolgáló, meghatározott időszakra fizetendő pénzbeni megtérítés, amit az érthetőség kedvéért hívhatunk „bérleti díjnak” is.

Többlethasználati díj összege

A többlethasználati díj összegének meghatározásánál az ingatlan fekvésére, műszaki állapotára, a helyiségek számára, felszereltségére, beosztására, használati és haszonszedési módjára, valamint a használat szempontjából jelentős körülményekre kell figyelemmel lenni. Egyszerűbben azokra a körülményekre, amelyek alapján általában egy ingatan bérleti díját a bérbeadó meghatározza. A többelthasználati díj meghatározása az előbbi körülmények tisztázását követően szakértői bizonyításon, azaz szakértői véleményen alapul, amennyiben annak összegében a felek nem tudnak megegyezni.

Vegyünk egy példát: „A” és „B” házastárs tulajdonát képezi egy lakás 50-50% ban. A lakást adott piaci körülmények között havi 100.000,- Ft-ért lehetne bérbe adni. A bíróság kötelezi „B” házastársat arra, hogy a lakást hagyja el, és „A” házastársat jogosítja fel a teljes lakás kizárólagos használatára. Ebben az esetben „B” házastárs havi 50.000,- Ft többlethasználati díjat („bérleti díjat”) követelhet „A” házastárstól.

Tovább bonyolódik a helyzet, ha „A” házastársat és felek közös kiskorú gyermekét jogosítja el a bíróság a lakás használatára. Ebben az esetben „B” házastársnak a saját (azaz „A” házastárssal közös) gyermeke lakhatását biztosítania kell, vagyis a gyermek ingyen használhatja „B” lakását. Mivel „A” és felek közös gyermeke közösen használják „B” tulajdonát, és „B” a gyermektől használati díjat nem kérhet, így csak (50.000:2=) 25.000,- Ft többlethasználati díjat követelhet „A” házastárstól.

Mikor nem jár többlethasználati díj

Fontos kiemelni, hogy nem jár többlethasználati díj annak a házastársnak, aki a lakáshasználati jogával önként hagyott fel és az ingatlan terheit sem viseli. Az a házastárs, aki a közös tulajdonban álló ingatlanból kényszerítő ok (például a másik házastárs rendszeresen fizikailag bántalmazza) nélkül elköltözik, ráutaló magatartással kifejezi azt, hogy az ingatlant elhagyja és oda visszaköltözni nem kíván. Nem állapítható meg többlethasználati díj annak a házastársnak a javára sem, aki a közös ingatlant önként, saját elhatározásából hagyta el és ezért nem élt a birtoklásra, használatra való joggal.

Többlethasználati díj rendezése szerződéssel

A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik, illetőleg a felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek. Másképpen alakul a megalapodás az életközösség megszűnése után. Ugyanis az életközösség megszűnése után a házastársak még mindig megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról, ám ez a megállapodás már nincs alakszerűséghez kötve.

A házastársak tehát előre szerződésben vagy későbbi megállapodásban már előre kizárhatják, hogy ha valamelyik fél bent marad a lakásban, a másik fél többlethasználati díjat egyáltalán nem követelhet vagy nem követelhet pl. a közös értékesítésig. Az érvényesen megkötött szerződéstől vagy megállapodástól egyoldalúan a felek ezután nem térhetnek el. A felek ilyen módon kinyilvánított szerződéses akarata egyértelműen arra kell irányuljon, hogy bármelyik fél elköltözése esetén az ingatlanban maradóval szemben ezen a jogcímen az igényérvényesítést kizárják, azaz ilyen igénnyel – még annak esetleges jogszabályi megalapozottsága esetén – se lehessen fellépni.

Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát, és győződjön meg személyesen arról, mit érhet egyetlen ügyvéd, az ügyvédek jól szervezett csapatával szemben.

 

Válóperes Ügyvéd Budapest - Dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd

 

 

 

Megromlott a házassága? A Vidákovics & Partners válópere szakosodott válóperes ügyvédei együttesen több mint 40 év családjogi területen szerzett tapasztalatával magabiztosan nyújtanak határozott képviseletet ügyfeleink számára. Legyen Ön is részese annak a sikernek, amit elérhetnek az Ön ügyében is.

Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott ügyvédi képviseletre vágyik kérjen konzultációs időpontot.

[dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd]

Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és szerezzen
konzultációs időpontot egy profi válóperes ügyvéddel.