A váláskor vagyonmegosztás módja viszonylag összetett kérdés, megértéséhez, az ember helyzetének felméréséhez érdemes tisztában lenni a házastársi vagyoni jog alapjaival. A Házastársi vagyonközösség, házastársi közös vagyon, különvagyon fogalmaival. Ha a vagyonmegosztás váláskor, a vagyonközösség megszüntetése, megszűnése témában kérdése van, vagy ügyvédi képviseletet szeretne kérjen konzultációs időpontot.
A házastársi vagyonközösség megszűnése - válás vagyonmegosztás - esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.
A házastársak vagyonközösség megszűnik, ha
A váláskor vagyonmegosztás körében általában házassági életközösség megszűnésének van jelentősége, ezért ezt fogjuk részletesebben vizsgálni.
A házassági életközösség akkor szűnik meg véglegesen, amikor a felek érzelmi és gazdasági közössége is véget ér. Érzelmi közösség egyszerűsítve az együvé tartozás érzését, felek kapcsolatának harmadik személyek előtt történő felvállalást, szexuális kapcsolatot jelenti. A gazdasági közösség a közös háztartás fenntartását, közös gazdasági célkok érdekében történő közös együttműködést, nagyobb közös beruházások közös finanszírozását jelenti.
A válás vagyonmegosztás körében az életközösség belső, személyes elemei közül egymagában a nemi kapcsolat megszakadása hosszabb, zavartalan házasélet után - különösképpen ha azt az egyik fél betegsége idézte elő - nem jelenti az életközösség megszűnését [BH 1976.450.].
Nem szűnik meg az életközösség akkor sem, ha a házastársak érzelmileg "elhidegülnek" egymástól, de - gyermekeik érdekében vagy más megfontolásból - közöttük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [LB Pf.II.23.723/1997.], vagy egyikük házasságon kívüli viszonyt folytat [BH 2009.181.].
Az életközösség megszakítására irányuló szándék kinyilvánítása (pl. a nemi kapcsolat végleges megtagadása, közös programok abbahagyása) viszont akár egyik házastárs részéről is az életközösség megszűnését jelenti, még akkor is, ha a házastársak kényszerűségből továbbra is együtt laknak, a lakás fenntartási költségeivel elszámolnak és ezzel összefüggésben bizonyos gazdasági együttműködés is van közöttük. [HVG-ORAC - Ptk.- Kommentár a gyakorlat számára]
Váláskor vagyonmegosztás történhet a felek által megkötött szerződéssel, illetve a bíróságtól is lehet kérni a megosztást.
A feleknek nem kötelező bírósághoz fordulniuk házastársi közös vagyonuk megosztása érdekében, ezt megtehetik úgy is, hogy egymással szerződést kötnek.
Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés - a vagyonközösség megszűnését követően - nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.
A vagyonközösség megszűnése előtt, házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént.
Tehát a felek a vagyonukra vonatkozó szerződést köthetnek egymással az életközösségük fennállása alatt, és az életközösségük megszűnését követően is. Mindkét esetben közjegyző vagy ügyvéd szükséges. Ez alól kivételt képez az életközösség fennállása alatt a szokásos mértékű ingó ajándék, ha az átadása megtörtént. Az életközösség megszűnését követően valamennyi ingó vagyonra kötött szerződés is kivétel lehet, ha a megosztást végrehajtják.
Kérek mindenkit, hogy ne szerepeljen címként "Házastársi közös vagyont megszüntető szerződés." A legtipikusabb hiba, ami arról árulkodik, hogy a szerződést szerkesztő nem tudja mit csinál. A házastársi vagyonközösség a felek életközösségével a törvény erejénél fogva megszűnik. Azt újra nem lehet megszüntetni. A vagyonközösséget megszüntetni szerződéssel az életközösség fennállása alatt lehet, ezért ezt kérem hagyjuk ki.
Válás vagyonmegosztás esetében a vagyonközösség megszűnése után a feleknek közös vagyona van. A szerződés címe inkább legyen "Házastársi közös vagyon megosztása".
A házastársi közös vagyont megosztó szerződés minimum tartalmi elemei:
- Szerződésben pontosan rögzíteni kell a felek személyes adatait.
- Tüntessük fel az életközösség megkezdésének, a házasságkötésnek, az életközösség megszűnésének az időpontját. A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetétől - ha ezt követően a felek házasságot kötöttek - a házassági életközösség megszűnéséig áll fenn.
- Érdemes a szerződésben a feleket tájékoztatni a fontosabb jogszabályi rendelkezésekről. (vagyonközösség, közös vagyon, különvagyon, megtérítési igények, stb.)
- Legyen benne állapotrögzítő rész, amiben pontosan soroljuk fel a lényegesebb vagyonelemeket, azok értékét, terhekkel együtt. Ezen a ponton nagyon gyakori, hogy a felek értékes vagyonelemet kihagynak a szerződésből, eltitkolják a másik fél előtt. Ez arra nagyon jó, hogy később a szerződés eredményesen megtámadható legyen, tehát kockázatot rejt. A közjegyző vagy az ügyvéd nem nyomozó hatóság. Nem tudja kideríteni, hogy a feleknek milyen vagyona van, csak azt tudja szerződésbe foglalni, amit a felek eléjük tárnak.
- Tartalmazza a vagyon megosztását, és az az alapján létrejövő mérleget, a követelések kölcsönöns beszámítását követően fennálló megtérítési igényeket.
- Egyéb nyilatkozato, keltezés, ellenjegyzés, stb.
Nem szükséges a vagyont patikamérlegen kimérni. Válás vagyonmegosztás sorn nem okoz problémát, ha az egyik fél többet a másik kevesebbet kap. Ennek különböző okai lehetnek, a felek szabadon dönthetnek róla. Ilyen lehet például a méltányosság. Méltányosnak gondolhatják, hogy az a fél, aki sokkal többet dolgozott, keresett, az a végén is többet kap. Az a fontos, hogy ez kerüljön a szerződésben feltüntetésre, és ne a vagyonelemek értékének a manipulálásával próbálják egyenlő összegűre kihozni a felek jutóját. Írják a szerződésbe, hogy a vagyont méltányosan osztották meg, nem értékarányosan, amit mindketten elfogadnak.
A házastársakat illető vagyoni részt, az életközösség (vagyonközösség) megszűnésekor fennálló állapot és érték alapján kell meghatározni. Az érték meghatározása során figyelembe kell venni a közös vagyon megosztásáig terjedő időben beállt változásokat (megosztáskori értéken kell számolni). Ez alól kivétel, ha az értékváltozás nem objektív okok, hanem valamelyik házastárs magatartásának az eredménye. Ez lehet valamilyen beruházás, ami pozitív irányban, vagy kizárólagos használat, rongálás ami negatív irányban változtatja meg a vagyontárgy értékét.
Ingatlanoknál a megosztáskori, míg ingóságoknál általában az életközösség megszűnéskor értéken szoktunk számolni. Természetesen ettől a leegyszerűsített módszertől az értékmeghatározás összetettebb kérdés.
Az életközösség megszűnését követően a gazdasági társaságban végzett személyes tevékenységének ellenértéke a tag házastárs különvagyona, a vagyoni hozzájárulás értékemelkedéséből adódó nyereségrészt azonban a házastársi közös vagyon megosztása során a másik házastárs javára is el kell számolni [EBH 2000.209-II.,Pfv.II.20.022/2016.].
Az értékelés alapja a házastársi közös vagyon megosztása során a vagyontárgy forgalmi értéke, amelyet a kereslet-kínálat viszonyai alapján ugyanolyan fajtájú dolgoknak a forgalomban kialakult árához viszonyítva összehasonlítással kell megállapítani. A vállalkozói tevékenység körében használt közös vagyontárgyak esetén sem azok könyv szerinti értékének, hanem az életközösség megszűnésekori tényleges forgalmi értékének (azok elidegenítése esetén az adásvételi szerződésben kikötött eladási árnak) van jelentősége [EBH 2001.424-II.].
Az egyik fél nevén nyilvántartott, de a közös vagyonhoz tartozó üzletrészt is a forgalmi értéken és nem a könyv szerinti értéken kell figyelembe venni [Pfv.II.20.684/2014.].
Kivételes esetben - ha a forgalmi érték a szükséges okirati bizonyítékok hiányában szakértői bizonyítás útján sem határozható meg, vagy arra egyik fél sem tesz indítványt - a bíróság a társasági (adott esetben a betéti társaság felperesre jutó kültagi) részesedésének értékét akár a felek egyező előadása, akár a könyvszakértő által megjelölt értékben is meghatározhatja [Pfv.II.20.427/2014.].
A házastársak vállalkozásának értéke az életközösség megszűnésének időpontja helyett - ha a vállalkozást tovább folytatták - az üzleti tevékenyég tényleges befejezésekor fennálló értéken is megállapítható [Pfv.II.20.926/2017.].
A vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi.
Közös tulajdon megszüntetésének szabályai szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, másodsorban megfelelő ellenérték fejében kerülhetnek egyes tárgyak vagy azoknak az egyik házastársat megillető hányadai a másik házastárs tulajdonába, végül sor kerülhet egyes vagyontárgyak közös értékesítésére és a vételár felosztására is.
Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a házastársi közös vagyon megosztásában, úgy bármelyik házastárs a bíróságtól kérheti a megosztást.
A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket - válás vagyonmegosztás során - egységesen kell rendezni, mivel valamennyi igény figyelembevétele nélkül igazságos vagyonmegosztás nem lehetséges.
A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása, amely általában a közös vagyon megosztásának nélkülözhetetlen eleme. Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül [BH 1977.494.].
A vagyonmérlegben mindkét félnél meglévő vagyonelemeket értékkel együtt fel kell tüntetni. El kell különíteni a közös illetve a különvagyont, a követeléseket és a tartozásokat. Meg kell jelölni, hogy melyik vagyontárgy melyik házastárs birtokában van.
Aki arra hivatkozik, hogy bizonyos vagyontárgy az életközösség megszűnésekor megvolt és a másik házastárs birtokába került, azt neki kell bizonyítania. Ha nem bizonyított, hogy az életközösség megszűnésekor kétségkívül meglévő vagyontárgy melyik házastárs birtokában maradt, azt a vagyonmérlegből ki kell hagyni. [BH 2001.478-II.].
A felsorolt adatokból mérleget kell készíteni amibe fel kell tüntetni a felek egymással szemben fenálló megtérítési igényeit, illetve ezek egyenlegét.
A polgári törvénykönyv 4:4 §-a értelmében a családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni.
A méltányossági szabályt alkalmazott a bíróság, amikor a házastársi közös vagyon megosztása iránti per elbírálása huzamos időt vett igénybe és ezalatt az egyik házastárs ötmillió forintot meghaladó közös vagyoni pénzeszközt tartott birtokában, oly módon, hogy ezt a házastársat az életközösség megszűnésének időpontjától kezdődően késedelmi kamat megfizetésére kötelezte [Pfv.II.21.487/2016.].
A méltányosság mint korrekciós eszköz alkalmazása nem vezethet a másik féllel szemben méltánytalansághoz, így pl. ahhoz, hogy a házastársi közös vagyonból az egyik házastárs ne részesüljön [Pfv.II.21.581/2017.].
Harmadik személy tulajdonában lévő vagyontárgy bevonására a vagyoni igények elszámolása körébe, bármelyik házastársra kedvezőbb vagyonmegosztás érdekében nincs jogi lehetőség [BH 1996.478.]. Akinek a vagyonát a felek általában be kívánják vonni a házastársi közös vagyon megosztásaába a felek gyermeke, illetve a gyermeknek korábban ajándékozott vagyon szokott lenni. A gyermeknek ajándékozott vagyon a gyermeké, a válás vagyonmegosztás során a felek vagyonában elszámolni nem lehet.
A házastársi közös vagyon megosztása során igényelni lehet a házastársi közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak kivételesen van helye.
Nincs helye megtérítésnek, ha arról a házastárs lemondott. A lemondás nincs alakszerűséghez kötve, de ezt annak a házastársnak kell bizonyítania, aki a lemondásra hivatkozik.
Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.
Válás vagyonmegosztás során megtérítési igény a felek vagyonai között főszabály szerint nem dologi hanem kötelmi igény. A kötelmi igény megtérítése történhet pénzben vagy más közös vagyontárgy átadásával. A törvény kivételként szabályozza azokat az eseteket amikor:
Példával: Felek közös vagyonból családi házat vesznek 50 millió forintért. Feleség különvagyonából 30 millió forint ráfordítással felújítja. A felújítás következtében az ingatlan értéke 50 millió forinttal 100 millió forintra emelkedik. A beruházás kizárólag feleség különvagyonából történt az értéknövekedés kizárólag Őt illeti meg.
Az ingatlan értékéhez történő hozzájárulások és a tulajdoni arányok az alábbiak szerint alakulnak:
Férj hozzájárulása 25 millió forint (50 millió forint vételár fele), a teljes (100 milliós) érték 1/4 része.
Feleség hozzájárulása 25 millió forint valamint 50 millió forint értéknövekedés (összesen 75 millió) a teljes érték 3/4 része. Tulajdoni arányok Feleség 3/4 míg férj 1/4 tulajdoni hányad.
Mi történik akkor, ha a feleség 30 milliós beruházása csak 10 milliós értéknövekedést ér el?
Ebben az esetben az ingatlan értéke 60 millió forint, amihez feleség hozzájárulása összesen 35 millió forint (25+10). Férj hozzájárulása 25 millió forint. Tulajdoni arányok feleség 7/12 férj 5/12 tulajdoni hányad.
Az ingatlan forgalmi értéke szempontjából jelentéktelen, értéknövekedést nem jelentő karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák azonban a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, ha az elhasználódás folytán nem értéktelenedtek el, kötelmi megtérítésre adhatnak alapot [BH 2001.19.].
Váláskor vagyonmegosztás során a hiányzó közös vagyon, illetve különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a vagyonközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
Ptk. 4:61. § (1) Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe.
(2) Az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg.
(3) Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja vagy részvényese, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a bíróság a másik házastársnak - kérelmére - a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével más módon nem adható ki.
(4) Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.
